A Nemzetközi Űrállomás széles körű, világszínvonalú lehetőséget biztosít olyan kísérletek számára is, amelyek a súlytalanság körülményei között lejátszódó élettani folyamatokat vizsgálják. A SURE-program keretén belül számos hazai kutatócsoport is megpályázza a lehetőséget, hogy a Nemzetközi Űrállomáson végezhessen kísérleteket. Az Országos Epidemiológiai Központ Mikrobiológiai Kutatócsoportja a sejtek citokintermelésének vizsgálatával pályázik.
Az Európai Űrügynökség (ESA) pályázatot
Mik is a citokinek?
A citokinek alapvető-en sejtek közötti kapcsolatokat közve-títő fehérjemoleku-lák. Fontos szerepük van a természetes immunitásban, befo-lyásolják a nyiroksej-tek képződését, dif-ferenciálódását is.
Számtalan funkciójuk közül talán legfonto-sabb a gyulladásos folyamatokban ját-szott szerepük, de legújabb kutatások szerint közük lehet olyan neurodegene-ratív betegségekhez is, mint a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, vagy a szkleró-zis-multiplex.
Az eredmény nagy érdeklődést váltott ki világszerte: az űrha-jón súlytalanságnak kitett sejttenyészetek 4-8-szor annyi cito-kint termeltek, mint a földi laboratóriumban lévők. A Szojuz–7 fedélzetén megismé-telték a kísérletet, amely ugyanezt az eredményt hozta.
hirdetett (SURE project) az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok, így Magyarország számára is olyan űrélettani kísérletek tervezésére, amelyek megfelelnek a Nemzetközi Űrállomáson folyó alap és alkalmazott kutatások feltételeinek és színvonalának. A magyarországi szakemberek rendkívüli érdeklődését mutatja, hogy az összes pályázat egyharmada – 9 pályamunka – hazai laboratóriumból érkezett. A pályázat kiírása szerint a beérkezett pályaművek elbírálásában előnyt élveznek az unióhoz újonnan csatlakozott országok pályázatai.
Még nyáron kiderül
A FigyelőNet kérdésére a kutatócsoport tagja, Bakos Ágnes biológus elmondta, hogy a pályázat eredményét még idén nyáron ismerteti az űrügynökség. A sikeres pályázók munkája ekkor gyorsul fel, hiszen a kísérlet lehetséges időpontjának ismeretében gondosan megtervezik az elvégzendő vizsgálatokat, a szakemberek betanítják az űrhajóst, aki az űrben elvégzi a kutatók által megálmodott feladatot. Az űrutazás végeztével a világűrt megjárt mintákat a földön analizálják. Természetesen az űrben lefolytatott kísérleteket a földön párhuzamosan elvégzett kontrollkísérletekkel egészítik ki.
A laboratórium már 1980-ban, Farkas Bertalan űrutazása alkalmával a világon elsőként olyan kísérletet végzett, amely sejtbiológiai folyamatokat hasonlított össze súlytalanságban és gravitációs körülmények között. Akkor az emberi vér fehérvérsejtjei által termelt citokinek képződését vizsgálták. A vizsgálatot egy évvel később egy román űrhajós megismételte.
A biológus szerint, ugyan a kísérletek 1980 óta folynak, de azóta magyar élettani kísérlet nem jutott fel az űrbe. A kísérletek azóta földi körülmények között – súlytalanságszimulátor segítségével – folytak, de most komoly esély mutatkozik arra, hogy a magyar kutatók újra valódi súlytalanságban folytassanak le egy kísérletsorozatot.
A munkacsoportnak komoly esélye van a SURE-pályázat elnyerésére, hiszen tervezett kísérletük egy már kipróbált és bevált berendezés segítségével egyszerűen, olcsón, biztonságosan kivitelezhető, ugyanakkor a várható eredmények rendkívül jelentősek lehetnek. A citokinek képződésének genetikai vizsgálata során egyrészt megismerhetővé válnak az immunológiai folyamatok szabályzó mechanizmusai mikrogravitációs körülmények között, az eredmények felfedhetik az űrhajósok immunrendszere zavarainak okát az űrutazások alkalmával. Másrészt létfontosságú információkkal szolgálhat jelenleg még végzetes neurodegeneratív betegségek okainak vizsgálatához és gyógyításához. A kísérlet eredményei további kutatások irányát is meghatározhatják.
