Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) újabb nyolc természeti helyszínt vett fel szerdán a világörökség listájára – közölte a szervezet szóvivője szerdán Vilniusban, ahol a világörökség-bizottság éves tanácskozását tartja.
Az eddigi 812 mellé újabb helyszínként felvették a kínai Szecsuán (Sichuan) tartomány pandarezervátumát, az egyetlen olyan helyet, ahol e kihalással fenyegetett állatfaj egyedei még természetes körülmények között élnek, a kolumbiai Malpelo szigetet és a a Botteni-öbölben lévő, 5600 kisebb szigetből álló finn Kvarken szigetcsoportot különlegesen gazdag és egyedi faunájáért és flórájáért. A lista új szereplői között vannak tanzániai, malawi, szenegáli és gambiai őskori kőszobrok és -építmények is, valamint felkerült az etiópiai Harar Jugol város, mint különféle kultúrák keveredésének ékes és érdekes példája. Mauritiusnak is van szerda óta világörökség részét képező helye, Port Louis nevű kikötővárosa kapott helyet a listán. Mexikó Algave tájegysége is szerdán kapta meg ezt a kitüntető címet.
A tagállamok javasolnak
A világörökség-bizottság a tagállamoktól érkező javaslatokról dönt évente. A testület a tagállamok hat-hat évre megválasztott 21 képviselőjéből áll, akik azt vizsgálják, hogy a javasolt helyek megfelelnek-e a bizottság 1972-es létrehozásakor rögzített kritériumoknak. Ezek közé tartozik, hogy az adott hely a maga nemében egyedülálló legyen, s hogy a javasolt kulturális emlékhely vagy műemlék történelmileg hiteles (valódi) legyen. A javaslathoz mindig mellékelni kell az adott hely megőrzésének tervét, s a bizottság e terveket is vizsgálja és minősíti.
A testület most zajló 30. ülésszaka július 16-ig tart, szerdán a természeti helyszínekről döntöttek, a hátralévő napokon további kulturális helyszínek is felkerülhetnek még a listára.
A világörökség-lista célja a világ kivételes kulturális és természeti értékeinek védelme.
Magyar helyszínek a Világörökség-listán
Magyarországról a listára elsőként 1987-ben budapesti a Duna-part, a budai Várnegyed, az Andrássy út, továbbá Hollókő került, majd 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, 1996-ban az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság, 1999-ben a Hortobágyi Nemzeti Park, rá egy évre a Pécsi ókeresztény sírkamrák nyerték el a címet. Ezt követően a Fertő tó és utoljára 2002-ben a tokaji történelmi borvidék került az ENSZ-listára.
Jelenleg kilenc magyar épület vagy tájegység vár a listára kerülésre, többek között a Tihanyi-félsziget, a római limes és a Dunakanyar. A komáromi erődrendszert információink szerint jövőre terjeszti fel Magyarország a listára kerülésre, így kedvező elbírálás esetén, 2008-ban újabb magyar világörökséggel büszkélkedhetünk.
