A fiatalok erkölcsi értékrendje ma másként fejlődik, mint a korábbi generációknál: azelőtt a tekintélyelvű alapon érvényesített parancsolatokat és tilalmakat tették magukévá a felnövekvő korosztályok, ma viszont nagyobb szerepe van például az emberi méltóság és a szociális igazságosság kérdéseinek – állítja Reich. Az érem másik oldala, hogy a fiatalok ma az értékeket alku tárgyaként látják. A felnőttek ugyan vágyakoznak az egykori szilárd értékrend után, de saját magukat illetően gyakran hajlandók a kivételre.
Ugyanakkor a mai fiatalok a korábbi generációknál inkább hajlamosak a differenciáltabb válaszok keresésére például egy bűncselekmény okait illetően, és elgondolkodnak a tettes társadalmi és személyi indítékain. Ez komolyabb ítélőképességet kíván meg, mint a klasszikus erkölcsi szabályok alkalmazása, viszont kevésbé egyértelmű válaszokhoz vezet.
A még megengedett és a már tilos közötti szürke mezőben gyakran nehéz megfelelően tájékozódni a fiataloknak, különösebb kisebb ügyekben, mint például egy kis értékű bolti lopás, vagy graffitifestés, és a belső dilemmában gyakran az azonnali élvezet óhajtása győz a helyes magatartásra vonatkozó szándék felett.
Mindenesetre a társadalmi normák elsajátításában igen nagy szerepe van az ép családi és baráti kapcsolatoknak, aki ugyanis a saját szükségleteire vonatkozóan nem tapasztalja a szabályokat, az a mások ügyében sem fog megértést tanúsítani a szabályok iránt. Emellett az értékek közvetítésében igen fontos, hogy a szabálysértésekre adott reakció mindig bekövetkezzen, mégpedig azonnal, s hogy a következmények mértéke megfelelő legyen – vélekedik a pszichológus.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
