Élet-Stílus

Osztrák biodízel magyar repcéből

Repcéből készült biodízelt tankolhatunk hamarosan Ausztriában. A 35 millió eurós beruházással Ennsben épülő üzem a szomszéd ország legnagyobb biodízel feldolgozója lesz. A szükséges alapanyagnak azonban csak töredékét termesztik Ausztriában, a repcét Magyarországról és Csehországból szerzik majd be – olvasható az Oberösterreichische Nachrichten szerdai számában.

Növényből üzemanyag

A bioüzemanyag használható a hagyományos üzemanyagokba (dízel, benzin) keverve, de tisztán a motorba adagolva is. Ehhez alig kell a hagyományos üzemanyag-rendszereket átalakítani. A bio-dízellel működő járművek kipufogó-gáza teljesen kén-mentes, és a kibocsátott szén-monoxid és nitrogén-oxid mennyisége is töredéke, mint a hagyományos dízel- vagy benzin-motoroknál. Nagy hátrány viszont a gazdasági verseny-képtelenség, és az, hogy a növény-termesztés a környezetszennyezést növeli. Egy liter hagyományos gázolaj előállítási ára 0,4-0,5 euró szállítással együtt, míg a bioüzemanyag ennek négy-ötszörösébe kerül. Német-országban például az alternatív üzemanyag életképes, de csak jelentős állami támogatással.


A repceolajból legkésőbb 2006. szeptember 1-től évente 100 ezer tonna üzemanyagot állítanak majd elő. Az új ennsi biodízelmárkát kisebb benzinkút-hálózatoknál fogják értékesíteni. Az egyetlen gond, hogy az Ausztriában termelt repce nem fedezi az üzem nyersanyagszükségletét.


“Célunk természetesen az, hogy a repcét minél közelebbről szállítsuk az üzembe, a szükséges mennyiségnek azonban csak a 10 százalékát tudjuk osztrák forrásból fedezni” – mondja Dieter Heisig üzemvezető. “A helyzet talán akkor fog változni, ha az osztrák gazdák egy része a cukorrépáról repcetermesztésre áll át” – utal Heisig az európai cukorpiacon bekövetkező változásokra. “Akkor talán már a szükséges nyersanyag 25 százalékát hazai forrásból tudjuk előteremteni. A fennmaradó 75 százalékot Magyarországról és Csehországból fogjuk vásárolni”.

A fenti okok miatt az osztrák biodízelgyártó társaság repcemalmot épít Magyarországon. A magokból itt kisajtolt olajat pedig Ennsbe szállítják, hogy üzemanyagot nyerjenek belőle. Más biodízel alapanyagok – mint a szója- vagy a pálma olaj – azért nem kerültek szóba, véli Heisig, mert a repcéből nyerhető a legjobb minőségű hajtóanyag, ráadásul könnyedén termeszthető helyben – javítva a gazdák helyzetét is – és nem kell a borneoi őserdőből beszerezni, mint például a pálmaolajat. 

Magyarország közben intőt kapott

Mindeközben az Európai Bizottság kilenc tagállamot, köztük Magyarországot is figyelmeztetésben részesített amiatt, hogy előreláthatólag nem tudja teljesíteni a közösség bioüzemanyagokra vonatkozó direktívájának célkitűzéseit. A bioüzemanyag részesedése a közúti közlekedés energiafelhasználásában emelkedett ugyan a tagállamokban, de a további növekedés akadályokba ütközik.



Brüsszel szándékai szerint az üzemanyag-felhasználáson belül a bio- vagy megújuló hajtóanyagok arányának 2005-re el kellene érni a 2 százalékot, 2010-re pedig az 5,75 százalékot, az érintett államok azonban ennél alacsonyabb arányt – Magyarország 0,4–0,6 százalékot – valószínűsítettek az idei évre.

Magyarországon a kétszázalékos brüsszeli cél eléréséhez évi 40 ezer tonna biodízel és 30 ezer tonna etanolnak megfelelő ETBE (etil-tercier-butil-éter) felhasználására lenne szükség. Szakértők szerint azonban ennek teljesítése komoly nehézségekbe ütközik, idehaza ugyanis az elmúlt években literenként 30 forintos támogatással sem sikerült versenyképessé tenni a biodízelt a gázolajjal szemben.


A Világgazdaság értesülései szerint a következő években azonban előrelépés várható. A Mol Rt. még tavaly megkezdte százhalombattai MBTE- (metil-tercier-butil-éter) üzemének átalakítását bio-ETBE üzemmé, amely mezőgazdasági eredetű etanolt használna fel. Emellett év végére pozsonyi MTBE-üzemének átalakítását is befejezi, 2007-re pedig Tiszaújvárosban épít egy új bio-ETBE-üzemet.


Amerikai kutatók szerint nem éri meg


Egy az MTI által közelmúltban közzétett új amerikai tanulmány szerint azonban a bioüzemanyagok termelése során több energiát kell felhasználni, mint amennyit azok tartalmaznak. Az etanol és a többi bioüzemanyag hívei állítják, hogy ezek az erőforrások tisztábban égnek el, mint az ásványi eredetűek, alkalmazásukkal csökkenthető az amerikai gazdaság függősége az olajtól, és a mezőgazdasági termelők számára egy újabb piac kínálkozik, ahol termékeiket értékesíthetik.


A Cornell University és a University of California-Berkeley kutatói ezzel szemben azt mondják, hogy a kukorica esetében 29 százalékkal, a fű esetében 45 százalékkal, a fa esetében 57 százalékkal, a szójabab esetében 27 százalékkal több, a napraforgó esetében pedig több mint kétszer annyi ásványi üzemanyag szükséges a biofűtőanyag előállítására, mint amennyi energia a folyamat révén nyerhető.


Az etanolt adalékanyagként használják benzinhez, az oktánszám növelése és a károsanyag-kibocsátás mérséklése érdekében. Használata az Egyesült Államokban gyorsan terjedt 2004 óta, amikor a szövetségi kormány betiltotta az MTBE nevű adalékanyag használatát a fűtőanyag tisztább égése érdekében. A Renewable Fuel Association adatai szerint az USA-ban tavaly kb. 3,6 milliárd gallon (1 amerikai gallon = 3,78 liter) etanolt gyártottak.


Az egyetemi kutatók új tanulmánya szerint az etanolgyártás nem szolgálja sem az ország energiabiztonságának, sem a mezőgazdaságnak, sem általában a gazdaságnak az érdekeit. Az USA jobban járna, ha a napenergiába, a szélenergiába és a hidrogénből nyerhető energiába fektetne nagyobb pénzeket.


A skót gabonaipar ugyanakkor épp a bioüzemanyag termelésben bízik


A bioüzemanyag-gyártás alapanyagául szolgáló mezőgazdasági termények segíthetik ki nehéz helyzetéből Skócia gabonaiparát, és egyben hozzásegíthetik a brit kormányt a szigorú környezetvédelmi célok teljesítéséhez is – állt egy júniusi MTI közleményben.


Skócia éghajlata a repce termesztéséhez biztosítja a legalkalmasabb feltételeket, de a cukorrépa is nagy potenciált jelent. Skóciában épült fel Nagy-Britannia legmodernebb bioüzemanyag-gyártó üzeme, amely azonban repce vagy cukorrépa feldolgozása helyett egyelőre fáradt étolajból és állati zsiradékokból állít elő üzemanyagot. A 15 millió font (5,6 milliárd forint) beruházási költséggel épült üzemet az idei év elején helyezte üzembe tulajdonosa, az Argent Energy.


Egy biztos: tavaly meredeken emelkedett a bio-dízel üzemanyag iránti kereslet Európában – párhuzamosan az unió fosszilis energiahordozó-függőségét és az üvegházhatást okozó gázok csökkentését célzó intézkedései nyomán megemelkedett termeléssel. S még valami: Ausztriában hamarosan “100 százalék bio” címkével ellátott, magyar repcéből előállított dízelt tankolhatunk a gépkocsinkba.  


Ajánlott videó

Olvasói sztorik