Jó két hónappal ezelőtt a német DVA kiadó egyik könyve újból felkavarta a történészcéhen belül állónak azért sohasem nevezhető vizet: Rainer Karlsch, a Humboldt Egyetem professzora ugyanis azt állította könyvében, hogy a nácik 1944 októberében a Bug-félszigeten, 1945 márciusában pedig Thüringiában végeztek kísérleti atomrobbantást. Karlsch szerint ez utóbbit egy koncentrációs tábor mellett hajtották végre, ráadásul az első német atombomba összeállításában is a táborok foglyai vettek volna részt a német professzor szerint. Karlsch elsősorban szemtanúk visszaemlékezéseire alapozta tézisét, ám a BBC értesülései szerint egy most megtalált kézirat és tervrajz akár komolyabb bizonyítékokkal is szolgálhat.
Egy privát archívumból előkerült kézirat tanúsága szerint ugyanis német tudósok viszonylag közel jártak egy saját fejlesztésű atombomba elkészítéséhez. A kéziraton ugyan nincs dátum, és a könyv előlapja is hiányzik, de történészek szerint a mű valamikor a háború végéről származik. Szerzője ismeretlen, ám egyesek szerint joggal feltételezhető, hogy a két német atomprogramban résztvevő tudósok valamelyikétől származhat.
A könyvben megtalált ábra valójában egy működőképes atombombát ábrázol – legalábbis Karlsch szerint. A kéziratot Karlsch könyvének megjelenését követően fedezték fel, ám a berlini professzor és egy társa, az amerikai Union College in Schenectady professzora, Mark Walker mégis kitörő lelkesedéssel fogadta a kézirat megtalálását. A Physics World című folyóiratban közzétett képek alapján a tanulmány szerzői elismerik ugyan, hogy a tervek nem bizonyítják egy náci atombomba meglétét, ám felhívják a figyelmet arra, hogy ha a kézirat hiteles forrásnak tekinthető, akkor a német atomprogram tudósai jóval közelebb jártak egy saját atombomba kifejlesztéséhez, mint azt eddig feltételezték.
A kritikus tömeg
Karlsch a BBC-nek nyilatkozva azt is elismerte, hogy a német fejlesztés nem a klasszikus atombomba, hanem az ún. piszkos bomba irányába tartott, azaz a kutatók némi nukleáris robbanóanyaggal felszerelt hagyományos rakéta kifejlesztését tervezték az ábrák szerint. A most közzétett iratok ugyan valóban a német atombomba megvalósulásának lehetőségét vetik fel, ám egyesek szerint a kézirat hiányosságai óvatosságra intenek. A kiadás évének és a szerző ismeretének hiánya miatt körültekintően meg kell vizsgálni, hogy valóban a második világháborús német atomprogram résztvevőitől származik-e a kézirat.
A most megtalált feljegyzések lényeges pontja szerint ugyanis az atombomba előállításához elegendő 5 kg uránium is. Az eddigi feltételezések szerint a neves német fizikus Werner Heisenberg vezette atomprogram azért nem vezetett eredményre, mert Heisenberg rosszul becsülte meg az atomhasadás beindulásához szükséges kritikus tömeget. Paul Lawrence Rose, a Pennsylvania State University professzora ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a közzétett tanulmány nem tesz említést az 5 kg-os határ indoklásáról. Ráadásul, ha még el is fogadjuk, hogy racionális magyarázatokkal van alátámasztva a most felfedezett dokumentumokban a kritikus tömeg, még akkor is igaz az az állítás, hogy a német atomprogram vezetője, Heisenberg ennek nem volt a tudatában. Heisenberg kísérletei azért fulladtak kudarcba, mert a kelleténél jóval nagyobb mennyiségű plutónium szükségességét feltételezte az atombomba megszerkesztéséhez.
Szándékos volt Heisenberg kudarca?
Másrészről azonban az is ismert, hogy a nácik nem csak a Kaiser Wilhelm Institut-ban Heisenberg által vezetett atomprogramot indították útnak. Heisenberg nagy riválisa, Kurt Diebner, aki egyébként Göring baráti támogatását is élvezte, a hadügyminisztérium különmegbízásából Heisenberggel párhuzamosan dolgozott a német atombomba kifejlesztésén.
Karlsch szerint a Diebner vezette projekt – ellentétben a Heisenberg-projekttel – sikeres volt: olyan nukleáris reaktor tervét készítették el Diebnerék, melytől a rivális kutatócsoport még igen messze járt. Ráadásul Karlsch állítása szerint a most megtalált iratok is a Diebner által irányított kutatások termékének tekinthetők.
Hogy Diebnerék valójában közel jártak-e egy saját fejlesztésű atombomba feltalálásához vagy sem, arról minden bizonnyal még sokat fognak vitatkozni történészek. Ahogy arról is igen régóta folyik már a vita, hogy vajon Heisenberg valóban nem tudta megoldani az atombomba kifejlesztését, avagy szándékosan nem is akarta megtalálni a megoldást. Az angol titkosszolgálat feljegyzései szerint Heisenbergék még igen messze voltak egy saját atombomba megalkotásától, egy 1945-ös amerikai vizsgálat azonban arra utal, hogy már 1942-ben közel jártak a megoldáshoz.
A kétkedők szerint a háború vége felé szinte lehetetlen volt már atomkísérletet végezni, mivel a szövetségesek szinte folyamatosan bombázták Németországot. A laborokat a föld alá kellett telepíteni és szétszórni, ami a központosított amerikai atomprojekttel, a Manhattan Projekttel szemben komoly hátrányt jelentett. Vita tárgyát képezi az is, hogy vajon Heisenberg morális megfontolásokból hátráltatta valójában a kutatást, avagy ténylegesen nem tudta a felmerülő kérdésekre a választ. A német atomprogram sikerességében kétkedők szerint a német hadvezetés nem számolt komolyan a sikerrel, és komolyabb pénzösszegeket sem ölt a kutatásokba.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
