Belföld

A magyarok negyede diktátort akar az ország élére

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2017. 10. 18. 07:04

Korábban a témában:

2016 eleje óta a világ nagy része szinte folyamatosan a demokratikus országok eddigi berendezkedéseit fenyegető veszélyekkel van elfoglalva. Donald Trump elnöksége, a német és osztrák szélsőjobb előretörése, az egyre erősebb EU-szkeptikus hangok, a Marine Le Pen-para vagy épp Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski működése sokakból hozta elő a rettegést, hogy az, amit a magyar miniszterelnök a lázadás évének nevezett, egyre nyíltabb támadás a nyitott, elszámoltatható, demokratikus rendszerek ellen.

Pedig a demokráciára nem csak a demokratikus országok autoriter berendezkedésekkel kokettáló vezetői lehetnek veszélyesek, hanem maguk a választók is.

Furcsa ezt belátni, hiszen a demokrácia egyik fontos előnye pont az lenne, hogy választó fel van hatalmazva arra, hogy beleszóljon a hatalom döntéseibe, még akkor is, ha ezt csak a választott képviselőin keresztül, négyévente teheti meg. Mostanában a politikatudósok a szokásosnál is lelkesebben figyelmeztetnek az úgynevezett demokratikus dekonszolidációra, amely arra utal, hogy még a legstabilabban demokratikus országok is elveszíthetik a lelkesedésüket a demokráciával kapcsolatban.

A Pew Global, a világ egyik legnagyobb kutatócége erre reagálva készített egy talán minden eddiginél nagyobb kutatást a demokrácia állapotáról a világban. A kutatás 38 ország 41953 válaszadóját érte el, a válaszokat 2017 februárjától májusig rögzítették.

Demokratikus minimum

A kutatásból sok minden kiderül, a többi között az is, hogy a világ messze nem olyan elkötelezett a demokráciával kapcsolatban, mint azt gondolnánk. A Pew felosztása szerint

  • akik az autoriter berendezkedések minden formáját ellenzik, elkötelezett demokraták lettek,
  • akik alapvetően a demokráciát támogatják, de olyan rendszerek is tetszenek nekik, mint például a szakértői vezetés, vagy a katonai kormányzás, azok kevésbé elkötelezett demokraták lettek.
  • Akik elutasítják a képviseleti demokráciát, de támogatják a katonai kormányzást, a szakértői vezetést vagy az erős emberek uralmát, azok nem demokratikus válaszadók lettek.
  • Ebben a rendszerben viszont nem mérték azokat, akik a közvetlen demokráciát támogatják.

Magyarország nem áll jól a listán.

Az Egyesült Államokban a válaszadók 44 százaléka elkötelezett, 42 százaléka kevésbé elkötelezett és csak 7 százaléka elutasító a demokráciával szemben. Kanadában ez az arány 40, 46 és 7 százalék.

Mennyire elégedett azzal, ahogy a demokrácia működik az országában? Forrás: Pew Global

Magyarországon viszont csak a válaszadók 18 százaléka volt teljesen elkötelezett a demokráciával szemben, miközben 60 százalék kokettál autoriter rendszerekkel is. 15 százalék pedig teljesen elutasítja a demokráciát. Ez az arány még Erdogan Törökországához képest is rossz, ahol majdnem kétszer annyi, 27 százalék elkötelezett demokrata van, és csak 12 százalék veti el a demokráciát.

A magyar érték rosszabb a világméretű átlagnál is. A 38 vizsgált ország demokratikus mediánja 23 százalék, a kevésbé demokratikus medián 47 százalék, a nem demokratikus medián pedig 8 százalék. Ha tehát a világ országainak mediánját vesszük, akkor nagyjából fele annyian utasítják el annyira a demokráciát, mint Magyarországon.

A képet Magyarországgal kapcsolatban kicsit árnyalja, hogy ugyan nálunk kifejezetten nagy az a réteg, amelyik kevésbé elkötelezetten demokratikus, de ezeknek a nagy része nem a katonai uralmat, vagy az erős emberek uralmát támogatja, hanem az úgynevezett szakértői vezetést, ahol elvileg hozzáértő emberek irányítják az országot. Hasonló a helyzet Dél-Koreában, Japánban, Spanyolországban, Izraelben és Chilében is.

De azt is érdemes hozzátenni, hogy Magyarországon a válaszadók negyede igenis támogatná azt, hogy egy erős ember parlamenti korlátok és ellenőrzés nélkül irányítsa az országot.

A legdemokratikusabb országok többnyire a leggazdagabbak is, és ezeken a helyeken működik a legjobban a demokrácia. A Pew kutatása kiemeli: az Economist Intelligence Unit felmérése arról, hogy mennyire demokratikusak az országok, nagyjából együtt mozog az ő felmérésükkel arról, hogy mennyire támogatják az országok a demokráciát. Minél jobban működik tehát egy demokrácia, annál népszerűbb is lesz az adott országban, ami nem csoda.

A felmérésben szereplő országok közül Svédországban van a legtöbb elkötelezett demokrata (52 százalék), Oroszországban pedig a legkevesebb (7 százalék). Érdekes, hogy a Közel-Kelet majdnem annyira elkötelezetten demokrata, mint Európa és Észak-Amerika. Itt 27 százalék a demokraták középértéke. Latin-Amerikában 19 százalék, a szub-szaharai Afrikában 18 százalék (pont mint Magyarországon), Ázsiában pedig 17 százalék.

Elfogult demokraták

Mennyire bízik abban, hogy amit a kormány tesz, az jó az országnak? Forrás: Pew Global

A kutatás szerint az oktatásnak fontos szerepe van abban, hogy az emberek támogatják-e a demokráciát. A megkérdezett országok több mint felében volt kapcsolat az iskolázottság és a demokrácia elutasítása között. Minél tanultabb valaki, annál elkötelezettebben volt demokrata. És még két fontos dolog van, ami befolyásolja az emberek véleményét a demokráciáról.

Az egyik az, hogy épp hatalmon van-e a párt, amelyet támogatnak. Ha igen, akkor a válaszadók elégedettebbek voltak a demokráciával. És ez arra is igaz, hogy mennyire látják jól működőnek a saját demokráciájukat. Magyarországon például elég megosztottak ebben az emberek, 53 százalék nem elégedett a hazai demokrácia működésével, 44 százalék viszont igen. Ez még Európában sem rossz arány, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban is több az elégedetlen. Az viszont már meglepőbb, hogy a világon a skandináv államok mellett a szubszaharai országok polgárai a legelégedettebbek a saját demokráciájuk működésével.

Magyarországon az emberek 9 százalékának kifejezetten sok bizalma van a kormányban, 48 százalék pedig valamennyire bízik benne. Még így is a legjobbak között vagyunk, majdnem annyi magyar bízik a kormányban, mint amennyi német és svéd a sajátjában.

A kutatás másik nagy fókusza az volt, hogy felmérjék, a demokráciát támogatók nagy része inkább képviseleti vagy közvetlen demokráciát szeretne-e. A képviseleti demokráciában a szavazópolgárok képviselőket választanak, hogy azok helyettük döntsenek a közös ügyeikről, miközben a közvetlen demokráciában a szavazópolgárok maguk döntenek a fontosabb ügyekről, leginkább népszavazásokkal.

A demokrata nem fél dönteni

A képviseleti demokrácia melletti elkötelezettség. Forrás: Pew Global

Mindkettőnek van előnye és hátránya is. A képviseleti demokrácia lényege, hogy elvileg olyan képviselőket választunk, akik nálunk jobban értenek ahhoz, amiről döntenek. Hiszen mondjuk az atomerőművek vagy megújuló energiaforrások ügye van annyira bonyolult kérdés, hogy az eldöntése teljes állást kíván. A közvetlen demokráciában viszont a választók nem csak négyévente fejezhetik ki az elvárásaikat a képviselőknek, ráadásul nem is vesznek el fontos ügyek csak azért, mert nem kiemelt témák egy kampányban.

A Pew kutatása szerint a közvetlen demokráciát a vizsgált országok közül Törökországban támogatják a legtöbben (84 százalék). De kifejezetten támogatnák Libanonban (83 százalék) és Kenyában (80 százalék) is. Magyarországon az emberek 67 százaléka támogatná, hogy közvetlenül szavazzunk az ügyekről, 26 százaléka viszont ellenezné. Ez azért is furcsa adat, mert ezzel párhuzamosan mi vagyunk Európában az a nemzet, amelynek tagjainál a legerősebb a szakértői vezetés támogatása is: 68 százalék szerint jó lenne, ha a hozzáértők intéznék az ügyeinket.

Nem nehéz észrevenni az iróniát abban, hogy majdnem ennyi magyar mondta azt is, hogy közvetlenül szeretne a közös ügyeinkről dönteni. Ennek viszont inkább a demokráciával kapcsolatos ismeretek hiányához, vagy a félinformációkhoz lehet köze.

Kiemelt kép: 24.hu/Bielik István

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Meghalt Stadler József

Kommentek

Berlin, 2017. november 21.
Angela Merkel kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke a parlament ülésén Berlinben 2017. november 21-én. (MTI/AP/DPA/Michael Kappeler)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.