A keddi rendkívüli ülésen kerülhet pont az ügy végére, egy hosszú, hónapokon át tartó vita zárulhat le, vagy kezdődhet elölről. A VII. kerületi önkormányzat eddig állította, hogy megvan kötve a keze, ennek ellenére komolyan szigorodnak a bulinegyedre vonatkozó szabályok.
Ezt a zárva tartást, nyitva tartást önkormányzati rendelettel nem is tudjuk szabályozni.
– mondta Vattamány Zsolt VII. kerületi polgármester a kerületi tévében még augusztusban.
Amióta a lakók az éjféli zárat követelik, azóta megy a felelőskeresés. Mindenki másra mutogat, a lakók az önkormányzatra, az önkormányzat pedig az államra, mondván, hogy ők nem tehetnek semmit, ami megakadályozhatná a szigorúbb csendrendeletet Belső-Erzsébetvárosban. De elsőre ez inkább hárításnak tűnik, hogy a kerület minden veszteség nélkül, a lehető legjobban jöjjön ki a helyzetből. Nyomatékosítja, hogy fontos számukra a lakosság véleménye, szeretnének is segíteni, csak éppen ez nem olyan egyszerű. Elvégre komoly bevételt hoz Belső-Erzsébetváros, és mintegy 10 ezer embert foglalkoztat a bulinegyed.
Se perc alatt jogi útvesztőbe kerülhetünk, ha alaposabban utánanézünk, kinek mit szabad és mit nem
Az önkormányzat arra hivatkozik, hogy sajnos akkor sem tehetnek semmit, ha kiveszik a már sokszor emlegetett 9/2013. (II.22.) rendelet második mellékletét, ami kimondja, hogy a bulinegyedben reggel hatig lehet nyitva bármi. Ez pedig azért van, mert Belső-Erzsébetváros jelentős része világörökségi helyszín védőövezete, amire gyakorlatilag ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a világörökségi helyszínekre. Itt a kereskedelmi törvény dönti el, hogy mi a teendő, ki üzemeltethet kocsmát.
Vattamány is erre utalt a fenti idézetben. Sajnos nincs mit tenni, a törvénybe nem szólhatnak bele. A jegyző azonban elvileg a hatályban lévő jogszabályok alapján ad engedélyt, az önkormányzati rendelet pedig jogszabály. Kérdés, hogy figyelmen kívül hagyhatja-e, ha az önkormányzat úgy dönt, hogy eltörli a csendrendelet második számú mellékletét – ami ez alapján teljesen fölöslegesen született meg.
A kereskedelmi törvény ugyanis kimondja, hogy
A világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartásához a jegyző engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárásban az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakhatóságként vesz részt.
De ennél több nem derül ki, maximum annyi, hogy általánosságban, a világörökségi helyszíneket nem említve az önkormányzat dönt arról, hogy meddig tarthatnak nyitva az alkoholt áruló helyek.
A kormányhivatalnál kérdeztünk rá, hogy létezik-e bármilyen más pont, törvény, rendelet, bármi, ami kimondja, hogy a jegyzőnek nem kell figyelembe vennie az önkormányzat által kiadott csendrendeletet. Hivatalos válaszuk egyértelműnek tűnik.
Az önkormányzat képviselő-testülete a kereskedelemről szóló törvény ezen előírásain túl nem szabályozhatja rendeletben a világörökségi területeken működő szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartását.
Az már más kérdés, hogy pontosan mi következik a törvény előírásaiból. A világörökségi helyszínekre vonatkozó pár sor nem taglalja túl hosszan a témát, az is lehet, hogy egyszerűen még nem adódott hasonló probléma.
Mégis van megoldás
Most, hogy felgöngyölítettük a csendrendelet jogi hátterét, és kitárgyaltuk, mivel védekezett eddig az önkormányzat, éles fordulatot vett a bulinegyed sorsa. Megérkezett az önkormányzat hónapok alatt összerakott előterjesztése, amiről október 3-án szavazhat a testület. Ha elfogadják a javaslatokat, Belső-Erzsébetvárosban sokkal nehezebb lesz kocsmát nyitni. Úgy látszik, mégis meg lehet kerülni a világörökségi helyszínre vonatkozó szabályokat, az ide vonatkozó engedély csak az egyik kikötése lehet az állandó nyitvatartási engedélynek.
Ezen felül a Klauzál téren felújítanák a nyilvános vécét, és egy újat is építenének 10 millió forintért a Király és Kazinczy utca sarkán álló játszótéren.
Ami viszont a lakók szempontjából érdekesebb, hogy mit hozott össze az önkormányzat a nyáron, hogyan enyhítenék a zajt a továbbiakban. Négy megoldást kínálnak, ezekre lehet majd szavazni kedden. Fontos leszögezni, hogy minden rendelkezés csak az új helyekre vonatkozik. Annak nehezítik meg a dolgát, aki most készül meggazdagodni Belső-Erzsébetvárosban. Meglátszik az is, hogy a kerület egyeztetett a vendéglátósokkal, mind a négy lehetőség tervezetébe bekerült, hogy a kocsmák és szórakozóhelyek engedjék be azt, aki csak a mosdóra menne. Ez az éjszakai polgármesteri rendszer egyik legfontosabb pontja.
- Az első opció szerint maradna a bulinegyedben a nyitva tartás reggel 6-ig, amennyiben a vendéglátóhely beszerzi az állandó nyitvatartási engedélyhez szükséges dokumentumokat, például a társasház többségi jóváhagyását. Önkormányzati tulajdon esetében a Képviselőtestület Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottságának 100 százalékos beleegyezését.
- A második opció megegyezik az első feltételeivel azzal a különbséggel, hogy az újonnan nyíló, alkoholt áruló helyek már csak hajnali 4-ig kérhetnek állandó nyitvatartási engedélyt.
- A harmadik opció már hajnali 2-kor bezáratná az új kocsmákat.
- Az utolsó a legszigorúbb, ugyanis ha a ‘D’ lehetőséget szavazzák meg a képviselők, az új helyek éjfélkor kötelesek bezárni.
Ami még érdekes, hogy az önkormányzat komolyabban figyelne a felügyeleti díj beszedésére is. Nem adható állandó nyitvatartási engedély annak, aki nem fizet rendesen. Így talán az alig 11 milliós bevétel az éjfél után üzemelő helyek után emelkedhet a következő években.
Az előterjesztéssel beigazolódott, hogy az önkormányzat mégsem tehetetlen a világörökségi helyszínen nyitott, alkoholt áruló üzletek nyitva tartását illetően. És az is világos, hogy nem szeretnének lakatot tenni a bulinegyedre. A tiltakozó lakók kedvére tennének, állandó rendőri felügyeletet biztosítanának a forgalmasabb helyeken, de a kötelező, mindenkire vonatkozó éjféli bezárást nem tervezik, ahogy ez már az elejétől érezhettük. Az Élhető Erzsébet város Facebook-csoport legaktívabb tagjai azonban nem adják fel, továbbra is a kettes számú melléklet kivételét követelik, ami a bulinegyed végét jelentené.
Cikksorozatunkban elsőként körbejártuk, hogy milyen lehetett a XIX. századi Király utcában sétálni, majd azt, hogy milyen ma, mit gondolnak a lakók az egyre népszerűbb és hangosabb bulinegyedről. Olyan vendéglátósokat is megkerestünk, akik szeretnék megtalálni a közös nevezőt a kerületiekkel, végül összefoglaltuk, hogy mennyit hoz a bulinegyed.
