Belföld
A poster with US billionaire George Soros is pictured on July 6, 2017 in Szekesfehervar, Hungary.
The head of Hungary's largest Jewish organisation says a "poisonous" poster campaign by the government that targets US billionaire George Soros is stoking anti-Semitic sentiments and urged its immediate scrapping.
 / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK / TO GO WITH AFP STORY

Mennyi igaz a Soros-tervből és a nemzeti konzultációból?

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2017. 09. 29. 07:00

Korábban a témában:

A kormány a tavaszi választásra hangolva ismét nemzeti konzultációt indít, ezúttal a Soros-tervről. A nemzeti konzultáció egy kérdőív (bár kérdésekről ezúttal nem beszélhetünk), amit minden választópolgár megkap, vagy kitöltheti az interneten, de a kormánynak sem előtte, sem utána nem kell hitelesítenie, hogy hányan válaszoltak, vagy egyáltalán van-e értelme a kérdésnek. Utána viszont simán hivatkozhat rá úgy, mintha népszavazást tartottak volna (olyat például, amiből a legutóbbi menekültügyben nem volt érvényes).

Hasznos politikai eszköz tehát, főleg akkor, ha valódi párbeszéd helyett a párbeszéd látszatát szeretnénk felmutatni. Az eddigi nemzeti konzultációkban a kérdések mind súlyos torzításokkal, inszinuációkkal, esetenként hazugságokkal voltak tele, és eleve úgy voltak megfogalmazva, hogy isten igazából csak egy opciót lehetett válaszként adni.

Az idei második konzultáció ugyanez, csak szteroidokon.

A Magyar Idők hozta le, hogy milyen „kérdések” (ezúttal állítások) szerepelnek majd a Soros-tervről szóló konzultációban. A válaszadók ezúttal arról dönthetnek, hogy támogatnak-e egy állítást, vagy nem. Amilyen állítások ebben a konzultációban szerepelnek, azokat nehéz lenne támogatni.

Forrás: 444.hu

Az állítások nagy része egyszerűen nem igaz. Nézzük meg őket egyenként!

1. Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is.

Soros György 2015-ben és 2016-ban írt egy-egy cikket, amelyek a bevándorlással foglalkoznak. Az elsőben az szerepelt, hogy Soros szerint ideális lenne évente egymillió menekültet befogadnia az Európai Uniónak. Azt is hozzátette, hogy azok az országok fogadják be, amelyek be szeretnék fogadni őket.

Szó sincs Magyarországról mint célpontról a cikkben. Sőt, a 2016-os cikk, igazodva az enyhülő válsághoz és az országok elutasító politikájához, már csak évi 300 ezer menekültről ír, amelyet az 500 milliós Európának be kellene fogadnia. Arra semmi bizonyíték nincs, hogy Soros György erre hogyan akarja rávenni „Brüsszelt”, ami alatt a magyar kormány az Európai Bizottságot értette. Arra egyébként is kevés az esély, hogy évi egymillió bevándorlót fogadjunk be, mivel a válság kezdete óta összesen körülbelül 2,5 milliót fogadtak be európai országok, nagy részét a válság elején.

A magyar kormány szerint az Európai Unió is hasonló politikát követ, mert támogatta az áttelepítési programokat és a bevándorlási útvonalak létrehozását. Ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy új menekülteket szeretnének-e Európába hozni, az útvonalak legfeljebb azért kellenek, hogy azok a menekültek, akik amúgyis elindulnak, kezelhetően érkezzenek Európába és ne haljanak meg.

2. Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is tervezi, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt.

Soros György nem tervezi a határkerítés lebontását, és a brüsszeli vezetők sem, még az indoklás szerint sem. Sőt, a legtöbb uniós vezető titokban hálás is valamennyire, hogy a magyar kormány lezárta a határt, főleg úgy, hogy ezt az európai értékekkel súlyosan szembeforduló döntést nem nekik kellett meghozniuk. A határok megnyitását pedig aztán végképp nem követeli már senki.

Soros korábbi cikkeiben pont szigorúbb határőrizetet szeretne, a határzárról csak egy rövid mondatban ír, amikor azt mondja, hogy Orbán Viktor politikája miatt vége lehet a schengeni övezetnek és az EU-nak, ahogy eddig ismertük.

3. A Soros-terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie.

  • Nincs Soros-terv, nagy jóindulattal is Soros-ötletek vannak,
  • Senki nem beszél a Nyugat-Európában összegyűlt menekültekről, mindenki a Dél-Európában összegyűlt menekültekről beszél.
  • Senki nem beszél célként a kelet-európai országokról, még a kvótarendszerben is elhanyagolható számú menekültet kellett volna befogadnunk, amit nem is tettünk meg.
  • Soros nem mondja, hogy Magyarországnak a jövőben részt kellene venni a menekültek elosztásában.

Sőt, Soros azt írja, hogy a lehető legkevesebb kényszerítéssel kell elosztani a menekülteket, csak oda kellene kerülniük, ahova menni akarnak, és ahol várják is őket. Magyarország nyilvánvalóan egyik feltételnek sem felel meg.

A kormány által említett indoklásban konkrét logikai hibák vannak, minthogy a közös menekültügyi ügynökség létrehozása elvenné a tagállamok jogköreit. Ráadásul a kérdésben azt írják, hogy Soros épp most próbálja rávenni az EU-t erre a tervre, miközben az indoklásban egy két éve meghozott megállapodást hoznak fel indoklásként, és semmilyen új tervet nem említenek.

Forrás: 444.hu

4. A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt.

  • Soros nem azt írja, hogy bárkit kötelezzen bármire Brüsszel.
  • Soros nem azt írja, hogy Magyarország vagy bármely más ország adjon állami segélyt.
  • Soros azt írja, az Európai Unió adjon segélyt, ne a tagországok.

Sőt, Soros szerint ez a segély még segíthet is a tagországoknak, mert a menekültek azokban az országokban fogják elkölteni az ingyen uniós pénzt, ahol letelepedtek.

A pénzt pedig onnan szereznék, legalábbis Soros szerint, hogy hitelt venne fel az Európai Unió a saját kifejezetten jó hitelminősítésére: uniós kötvényeket bocsátanának ki, amelyeket haszonért valaki megvenne. Soros szerint így össze lehetne kötni a menekültek beilleszkedését az európai gazdaság felpörgetésével, mert rengeteg pluszpénzt kapnának a tagállamok.

Azért is volt eddig nevetséges feltételezni, hogy ez sikerülhetett volna, mert Németország korábbi pénzügyminisztere, és ezzel Európa legjelentősebb gazdasági döntéshozója soha nem ment volna bele a hitelfelvételbe. Wolfgang Schauble híresen adósságellenes, ahogy a németek nagy része is.

Az indoklásban konkrétan elfelejtik megemlíteni, hogy uniós, és nem magyar pénzről és adókról beszélt Soros. A milliárdos valóban említette, hogy később adókat kellene egységesíteni a menekültválság miatt, de ő azt írja, pont azért, mert ha nem teszik meg, szétesik a schengeni övezet, ami sokkal komolyabb pénzügyi következményekkel járna, mint amelyeket az adók okoznának.

5. Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.

Erről az említett két cikkben sehol nem esik szó.

Még az indoklás is azt hozza fel, hogy ezt a Helsinki Bizottság szeretné elérni, és ez sem igaz. Az indoklásban az szerepel, hogy aggályosnak tartották, hogy túl súlyos büntetéseket kaptak a menekültek, és Ahmed H. ügyével jöttek példaként.

Ahmed H.-t terrorizmussal vádolták meg, mert Röszkén követ hajított a rendőrség felé. Másodfokon még a magyar bíróság is új eljárást rendelt el, mert túl súlyos volt a büntetés. Ez talán mind közül a legkevésbé igaz pont az egészben, senki nem követelt enyhébb büntetést, csak egyetlen magyar civil szervezet közölte, hogy aggályosnak tartja, hogy kődobálásért valakit terrorizmus miatt ítéljenek el.

6. A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.

Az indoklásban felhozott szöveg arra utal, hogy Soros nyitott, határok nélküli multikulturális társadalmakat szeretne, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a nyelvnek és a kultúrának hanyatlania kellene, azt pedig főleg nem, hogy ennek az illegális bevándorlók érdekében kellene történnie. Soros az államokról mint szervezetekről ír, nem kultúráról és nyelvről. És valóban azt írja, hogy a migráció jót tesz Európának, ahogy egyébként a legtöbb közgazdász is ezt állítja. Más kérdés, hogy gazdaságilag, vagy politikailag tesz-e jót.

7. A Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket.

Az indoklásban említett büntetésnek semmi köze nincs az indoklás első feléhez, mert feltételezi, hogy Soros György csak úgy el tud intézni az Európai Unióban különböző büntetéseket.

Az egész kérdőív gyönyörű gyakorlat abban, hogyan lehet a lehető legdurvábban félremagyarázni és kiforgatni állításokat, összemosni szervezeteket és döntéseket, és inszinuálni politikai befolyásokat. Sőt, maga a választás sem adott, mert ki ikszelne igennel egy olyan kérdésre, hogy

Ön támogatja a Soros-tervnek ezt a pontját?

Egyébként a Soros-cikkeket azért is érdemes elolvasni, mert kiderül belőlük, hogy mit gondol valójában Soros György a menekültekről. Érdemes hozzátenni, hogy a cikkek akkor születtek, amikor a menekültválság még sokkal jobban pörgött, így konkrét problémaként fenyegette az Európai Uniót.

Soros a 2015-ös cikkében hat pontot vázolt fel, amik szerinte megoldást jelenthetnek a menekültválságra, ezek közül meglepően sok hasonlít arra, amit Orbán is szeretne.

A 2016-os cikkben valamennyit igazított a pontokhoz tartozó számokon, és alaposabban kifejtette a javaslatokat, felhívva a figyelmet, hogy ez az EU utolsó lehetősége arra, hogy megreformálja magát. Soros-tervként inkább a 2015-ös cikk hat pontjára szoktak utalni a kormányközeli megmagyarázóemberek.

  • Egymillió, de a későbbi cikkekben évi háromszázezer menekült. Erről már fentebb írtunk, Soros azt szeretné, ha szervezettebben érkeznének a menekültek, és ha az unió rajtuk keresztül pörgetné fel az országok gazdaságát.
  • Soros szerint ott kell támogatni a menekülteket, ahol vannak, ezért nagyobb segélyeket kell adni Jordániának, Libanonnak és Törökországnak, ahol akkor négymillió menekült volt. Orbán Viktor korábban ugyanezt szerette volna elérni. Soros egyébként azért szeretné ezt, mert olcsóbb helyben kezelni a problémát, mint Európában.
  • A harmadik pont szerint az EU-nak érdemes lenne létrehoznia egy közös menekültügyi hatóságot és végső soron egy közös határőrizeti szervet is. Ez már meg is történt.
  • A negyedik pont szerint biztonságos útvonalak kellenek, mert így sokkal kezelhetőbb a menekültek érkezése. Ezt az akkori helyzetben érdemes értékelni, amikor még emberek tömegei indultak el Európa széléről Európa közepébe, és az emberek vándorlása az államok számára kezelhetetlen volt.
  • Az ötödik pont, hogy az EU-nak globális szabályozást kellene készítenie arra, hogyan kell emberségesen kezelni a menekülteket.
  • Az utolsó pont pedig az, hogy a civil szférának és a cégeknek segítenie kell levenni a menekültek terhét az államok válláról. Erre hivatkozik a konzultáció is, amikor szponzorokat emleget, de Soros azt szeretné, ha ezek a szponzorok a tagállamok dolgát könnyítenék meg.

Kiemelt kép: AFP/Kisbenedek Attila

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.