Belföld
Budapest, 2017. február 18.
Az MSZP elnöksége által miniszterelnök-jelöltnek javasolt Botka László, Szeged polgármestere beszédet mond a Szabad Sajtó Alapítvány Magyarországról címû rendezvényén a Danubius Hotel Flamenco konferenciatermében 2017. február 18-án.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Botkáról írják: baklövések, kudarc, vakvágány…

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 06. 15. 11:16

A Nézőpont Intézet összegyűjtötte az MSZP miniszterelnök-jelöltjének tíz legnagyobb bakiját.

 

Az elemzés szerint Botka László első fél éve egyértelmű kudarc, kampánya vakvágányra futott: népszerűtlen ígéretek sorát jelentette be színre lépése óta, a baloldali összefogással kapcsolatos egyetlen törekvését sem sikerült megvalósítania. A Nézőpont Intézet szerint az MSZP most sokkal rosszabb helyzetben van, mint időarányosan a 2014-es választás előtt. A négy éve nagyjából egymilliós tábor 600 ezresre apadt.

Van persze olyan mérés is, amely szerint az MSZP éppen Botka miatt tudott néhány területen erősödni.

Jön fel az ellenzék a Fideszre
Negyed év alatt 6 százalékpontot bukott a kormánypárt, 8-at javított az ellenzék. A Fidesz előnye nagy, de az ország egyes részeiben többen akarnak baloldali kormányt – derül ki a Republikon Intézet adataiból.

A Nézőpont Intézet mindenesetre összegyűjtötte Botka 10 “baklövését”.

1. Magára haragította a többi balliberális pártot

Botka László fél éve még nemcsak az MSZP miniszterelnök-jelöltje szeretett volna lenni, hanem az egységes baloldalé. A tárgyalásokat márciusáig lezárta volna, de elhibázott diktátumai miatt várhatóan ugyanaz a hónapokon át tartó üzengetés megy majd a baloldali pártok között, mint négy éve. A 2014 előtti „összefogás-vita” 2018-ban „együttműködési vitaként” ismétlődik meg. Ez nemcsak a rejtőzködő, hanem a bevallottan baloldali szavazókat is taszítja.

2. A Gyurcsány-probléma nem megfelelő kezelése

Botkával megindult ugyanaz a harc, mint 2014 előtt. Az MSZP aktuális vezetője napi szinten a sajtón keresztül üzenget Gyurcsány Ferencnek. Ezzel ahelyett, hogy nem foglalkozna vele, ismét Gyurcsányra irányította a figyelmet. A DK-vezér ezt ki is használja, így Botka szándékával ellentétben sikerült egyben tartania 250-300 ezres táborát, a Gyurcsány-ellenes baloldali szavazók pedig nem mentek át az MSZP-hez.

3. Párton belüli ellentétek kiélezése

A tavalyi tisztújító kongresszuson leváltották a választmányi elnökségről, ami jelezte, jelentős számban vannak ellenfelei párton belül. Ennek tudható be, hogy ragaszkodott vétójogához a 2018-as MSZP-jelöltek kapcsán. Szerinte nem lehetnek listán olyanok, akik a „2010-es kétharmados vereségbe vezették a pártot”. Neveket nem mondott, így bizonytalanságban tarthatja ellenlábasait, ám így kiéleződhetnek az így is jelentős konfliktusok és a kampányban nem számíthat azokra a tapasztalt vezetőkre, akik segíthetnék őt. Közvetetten ennek bizonyítéka, hogy az MSZP ismert arcai közül – a nagyarányú kongresszusi támogatás ellenére – senki nem lelkesedik látványosan Botka jelöléséért. 

Már írtunk róla, hogy Botka is tudja, a kormányváltáshoz még valahogy elő kell varázsolni több százezer szavazót úgy, hogy a mostaniakat megtartják.

Budapest, 2017. március 16.
Botka László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltje (b) és Molnár Gyula, a párt elnöke a Kispesti Centrum Áruház parkolójában tartott sajtótájékoztatójukon 2017. március 16-án. Tegyünk igazságot! szlogennel országos politikai kampányt, országjárást indít az MSZP.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
„A Fidesz elvesztette a 2022-es választást”
Az pedig még nem lefutott, ki nyeri a jövő évit, mondta Molnár Gyula, az MSZP elnöke, aki szerint Mészáros Lőrinchez képest a szocialisták Teréz anyák.

4. A múlt tagadása, a 2010 előtti világ részeseként

Minden 2010 utáni szocialista vezető megpróbálta úgy beállítani az MSZP-t, mint egy megújult, a múlt hibáival szakító pártot. Botka László ugyanakkor úgy beszél a 2010 előtti időszakkal történő szakításról, hogy közben egyik meghatározó alakja volt annak, a döntéseket támogatta, Gyurcsány Ferenc mellett is számtalanszor kiállt. Ennek fényében bármikor a szemére vethető korábbi Gyurcsány-pártisága, mely hitelességi deficitet okoz.

5. Nem adta fel a szegedi polgármesterséget

Botka László nem mondott le, amivel azt üzeni a választóknak, hogy ő sem bízik teljes mértékben a 2018-as győzelmében, hiszen biztos, ami biztos alapon megőrzi szegedi pozícióját. Ez is jelentős támadási felületet jelent, ráadásul a megmaradt szocialista szimpatizánsok győzelembe vetett hitét is rombolhatja. Botka feltehetően abban reménykedik, hogy 2019-re már mindenki elfelejti, hogy egy évvel korábban ott akarta hagyni Szegedet a több hatalmat nyújtó kormányfői székért.

6. Problémák a vagyonnyilatkozattal, Szeviép-ügy

Az országos politikai életbe, főként a kormányfői székbe készülő politikusnál mindig fontos, hogy a nagy sajtóvisszhangot kiváltó vagyonnyilatkozatával minden rendben legyen. Botka nem tanult a korábbi hasonló esetekből, többször kellemetlen helyzetbe került hiányos vagyonbevallása miatt. Ez a vagyonadóval és a gazdagok megadóztatásával kampányoló miniszterelnök-jelöltnek komoly támadási felületet jelent. A kampánya kezdetén magyarázkodásra kényszerült ahelyett, hogy programját tudná népszerűsíteni. Az egészet tetézi, hogy a Szeviép-ügy Bajnai Gordon Hajdú-Bét ügyéhez hasonló problémát jelenthet számára a későbbiekben.

7. A magyar bevándorláspolitika támadása

A magyar kormány bevándorláspolitikáját a magyarok kétharmada (66 százalék) pártállásra való tekintet nélkül támogatja, még a baloldali szimpatizánsok 42 százaléka is megfelelőnek tartja a kormány bevándorláspolitikai intézkedéseit. Ennek fényében érthetetlen, hogy Botka László miért kritizálja továbbra is azokat, ráadásul ebben a kérdésben korábbi nyilatkozatai is kínosan érinthetik. 2015-ben a migránsválság tetőpontján például arról beszélt, hogy szerinte a kormány sok tízmilliárdot dobott ki a teljesen hasztalan „új vasfüggönyre”. Ez a politika eredményezte többek között, hogy a párt támogatottsága csökkent vagy stagnált 2015-ben és 2016-ban.

8. Brüsszel és Soros kegyeinek keresése

Komoly politikai baklövés, hogy Botka László Soros Györggyel egy időben tartózkodott Brüsszelben. Ugyan tagadta a „szerencsés véletlent”, de másnap ígéretet tett a Soros-egyetemet is érintő jogszabályok, illetve a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát előmozdító törvény visszavonására. A brüsszeli vezetés kegyeinek keresése az uniós migrációs politika támogatásához hasonlóan öngól, hiszen saját szavazótáborát is megosztó és nem bővítő kérdésekről van szó.

9. A kormánypárti média bojkottja

Azzal, hogy az MSZP nem hajlandó Botka László vagyonosodásával, illetve korrupciógyanús és egyéb, a személyét érintő ügyekkel foglalkozó sajtótermékeknek választ adni, azt a látszatot keltheti a választókban, hogy nincs is magyarázat az ügyekre. Ráadásul egy debütáló kormányfőjelölt számára minden olyan médiamegjelenés előny, amely növelheti ismertségét. Mivel a médiamegjelenéseknek forintosítható értéke is van, ilyen erővel az MSZP az állami kampánytámogatásról – saját indulás esetén egymilliárd forint – is lemondhatna. Nem beszélve arról, hogy a többi ellenzéki pártnak – többek között Gyurcsány Ferenc pártjának vagy az LMP-nek – jelentős felületet engedett át ezzel az MSZP.

10. Félelemkeltés a középosztályban

Botka a „Fizessenek a gazdagok!” szlogen alatt olyan ideológia vezérelt szociális ígérettel próbálja növelni az MSZP népszerűségét, amely a középosztályban jelentős félelmet kelt. A fizessenek a gazdagok üzenet felveti a kérdést, kik is a gazdagok, és a ma éppen még nem gazdagok, holnap nem lesznek-e azok. Ezt erősíti, hogy az ígéretet nem támasztották alá háttérszámítással, konkrét javaslatokkal, így csak felületes kampányszlogen maradt. Mindez a „vizitdíj-hatás”: annak tíz évvel ezelőtti bevezetése nemcsak a választási ígéret megszegése miatt okozott felháborodást, hanem mert nem lehetett tudni, meddig érvényes az összege.

Fizessenek a gazdagok! De kik ők? És miért kell erről beszélni?
Kik a gazdagok, miért és hogyan kellene őket jobban megadóztatni, csökkenhet-e ettől az egyenlőtlenség, többek között ezeket a kérdéseket feszegették szakértők egy beszélgetésen.
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.