Belföld

Paksi bővítés: ki kit néz hülyének?

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 04. 27. 06:38

A Szél Bernadettel vitázó Csepreghy Nándor szerint a Fideszre adott szavazatok jelentettek felhatalmazást a beruházásra.

A paksi bővítésről tartott vitát Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az Ökopolisz Alapítvány (az LMP pártalapítványa) rendezvényén szerdán, a csernobili katasztrófa 31. évfordulóján. Csepreghy meg is jegyezte: nem naivként érkezett, nem gondolja, hogy az atomenergiát elvből ellenzőket meg tudja győzni, mindössze azt akarja elérni, hogy ebben a közegben is elhangozzanak a másik oldal érvei.

Szigetelni, szigetelni, szigetelni

A moderátor, Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Szövetségének elnöke azzal kezdte: már beszélgetett az államtitkárral a paksi bővítésről, másnap megszűnt a munkahelye, a Népszabadság. Szél Bernadett ehhez hozzátette: reméli, hogy ezúttal a vita másnapján a kormány fog kilépni a paksi szerződésből. Aztán felhívta a figyelmet arra, hogy épp a csernobili katasztrófa évfordulóján nevezte ki Áder János a paksi bővítésért felelős tárca nélküli minisztert, Süli Jánost.

Arra a kérdésre, hogy tényleg szüksége lenne-e Magyarországnak a 2400 megawattnyi új erőművi kapacitásra, az LMP társelnöke azt mondta: ezt nem tudjuk, mert senki nem vizsgálta meg. Mielőtt a beruházásról döntöttek, le kellett volna zajlania annak a társadalmi, szakmai és politikai vitának, ami választ keres arra, hogyan képzeljük el a következő időszakra az energiaellátást. Előkerült az „atomnagykoalíció” kifejezés is, arra utalva, hogy az elmúlt 27 évben egy kormány se vizsgálta, hogyan tudnának teret nyerni a megújuló energiaforrások.

Még a kormányközeli Századvég egy korábbi kutatása is arra jutott, hogy az energiahatékonyság növelésével, az épületek szigetelésével másfél Paksnyi energiát lehetne megspórolni – mutatott rá Szél, hozzátéve, hogy azt remélte, a Fidesz tartja magát 2010-ben meghirdetett programjához, ami arról szólt volna, hogy évente a lakásállomány tíz százalékát szigetelik, ami nemcsak energiamegtakarításhoz, de munkahelyteremtéshez is vezet.

Nulla károsanyag?

Csepreghy először arra próbált választ adni, milyen felhatalmazás alapján vágott bele a kormány a paksi bővítésbe – a Fidesz 2014-es választási győzelmére hivatkozott, amivel szemben szerinte az LMP 260 ezer szavazata áll. Úgy vélte, a kormánypárt 2,26 millió szavazója a kormány energiapolitikáját is támogatta.

Fotó: Berecz Valter

A beruházás szükségességét azzal indokolta, hogy a jelenlegi atomerőművi blokkok üzemideje le fog járni, a nemzetközi tendenciák szerint viszont nő az energiafelhasználás. Érvelt azzal is, hogy energiaimportra szorulunk, de a függőségi viszonyainkat diverzifikálni kell, emellett kiszámítható áramárat kell garantálni. És szerinte egy zöldpártnak a károsanyag-kibocsátást is mérlegelnie kellene, ami az atomenergia esetében – Csepreghy állítása szerint – nulla.

Arra, hogy miért nem jelent függőséget a paksi bővítés, azt az érvet hozta, hogy ha vásárolunk egy autót, akkor is lecserélhetjük a lízingkonstrukciót, és ott tankolunk, ahol szeretnénk. Úgy vélte, a zöldenergia ma nem alternatíva, az pedig kérdés, hogy harminc év múlva az lesz-e, de a mai technológiai feltételek mellett ugyanekkora erőművi kapacitás napenergiából 7400 milliárd, szélenergiából 32 ezer milliárd forintba kerülne.

Hova lesz az atomszemét?

Szél szerint Csepreghy rögtön az elején ellőtte azt a panelt, amit Lázár János is csak akkor vet be, ha már minden más érv elfogyott – hogy kire hányan szavaztak. A kormánynak odaszúrta, hogy remekül megtalálták a „másik felüket” az MSZP-ben, Gyurcsány Ferencben és Bajnai Gordonban, soha nem figyeltek azokra a szakemberekre, akik a szuverenitást célozták az orosz függőséggel szemben. Azt az ellenzéki politikus a Fidesz legnagyobb hazugságának tartja, hogy célja lenne a szuverenitás, valójában függőséget cserélnének függőségre.

Felvetette a biztonság kérdését is – hogyan fogják védeni ezt a hatalmas áramtermelő kapacitást az ország közepén? Majd megemlítette az atomszemét problémáját, és megkérdezte, dönthetnek-e a pécsiek és Pécs környékiek népszavazáson arról, hogy akarják-e, hogy odavigyék a kiégett fűtőelemeket. Nem értett egyet azzal, hogy az atomerőműnek ne lenne károsanyag-kibocsátása – egyrészt szerinte alulbecsülik a széndioxid-kibocsátását, másrészt hosszú ideig tart, amíg lebomlik a fűtőanyag, márpedig nem lehet az atomszemét problémáját a jövőre hagyni.

Azt sem gondolja igaznak, hogy az új paksi blokkok olcsó energiát termelnének – még a kormány megrendelésére készült Rotschild-tanulmányban is az áll, hogy a megtérüléshez duplájára kellene emelkednie az áram világpiaci árának, de nincs olyan uniós becslés, ami ilyen tendenciát mutatna. Úgy vélte, nap- és szélerőmű-parkokkal sokkal jobban járna az ország, és sokkal biztonságosabb, decentralizált energiaellátást építhetnénk ki.

Rámutatott: még nem volt senki, aki annyiért épített volna atomerőművet, amekkora összeget az elején becsültek, a négyezermilliárd forint meg is háromszorozódhat. A Dagály uszodát sem tudták felépíteni annyiból és annyi idő alatt, mint mondták – jelentette ki Szél. „Amihez a kormány hozzányúlt, drágább lett a becsültnél, miért az atomerőmű lenne kivétel?” – kérdezte, és azt is a kormány szemére vetette, hogy a közintézményeknek térítették el azt a 130 milliárd forintos uniós támogatást, amiből a lakóingatlanok energiahatékonysági felújítására adhattak volna vissza nem térítendő támogatást.

Német bérhez nem kell rezsicsökkentés

Csepreghy az utóbbi felvetésre azt mondta, az uniós támogatás nem lett volna elegendő a vissza nem térítendő támogatásra, ehelyett hitelt adnak nulla százalékos kamatra. Kitért arra az aggodalomra is, hogy mi lesz, ha egyszerre fognak termelni a régi és az új blokkok: szerinte Szél „megnyugtathatja magát”, ha késik a beruházás, nem lesz dupla kapacitás, de ha lesz is, még akkor is csak az ország elektromosáram-igényének hatvan százalékát termelik meg.

Szél felidézte, hogy 2013 novemberében az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságában foglalkoztak volna a paksi bővítéssel, a kormány akkor azt mondta, nem időszerű. Három hónapra rá kötötték meg az oroszokkal a paktumot. Úgy vélte, a vitának egy megoldása van, a kormányváltás, mert akármit akarnak a magyar emberek, a kormány végig akarja csinálni Putyinnal a beruházást.

Fotó: Berecz Valter

Csepreghy érvei között volt, hogy a német adófizetők eurómilliárdokkal dotálták, hogy megújuló energiára álljanak át, erre Szél azt mondta, adjanak a magyaroknak is négyszeres béreket, és nem lesz gond, hogyan fizessék ki a villanyszámlát, rezsicsökkentésre sem lesz szükség.

Az államtitkár szerint ma az atomerőmű nélküli Németországban háromszorosába kerül az áram, mint nálunk, és azt is össze kellene hasonlítani, mennyibe kerül egy lakás Berlinben és mennyibe Budapesten

Hülyének nézés, bunkóság

A vita némileg elmérgesedett, amikor Csepreghy megjegyezte: ő örül annak, hogy Magyarországon egy olyan parlamentben tud dolgozni, ahol Szél Bernadett is elmondhatja a véleményét, noha szerinte az LMP mindenkit hülyének néz, aki nem a zöldenergiát támogatja. Szél kikérte magának, hogy bárkit is hülyének néznének, és azt kérte az államtitkártól, vonja vissza ezt a kijelentést, majd miután erre nem került sor, megjegyezte: a Fidesztől nem vár mást, de bunkósággal nem lehet helyettesíteni a szakmai érveket. Csepreghy azzal vágott vissza, hogy felesleges leülni vitázni, ha nem tekintik legitimnek a másik álláspontját. Ezután egyébként már a közönség se annyira türtőztette magát, többször is bekiabálással fejezték ki nemtetszésüket a kormányzati álláspont iránt.

Az LMP-s politikus megemlítette, hogy az egész ország elé kellene tárni azokat a számításokat, amelyek alapján a paksi bővítésre ezzel az időzítéssel, ebben a konstrukcióban szükség van, ő viszont évek óta perel, hogy kiadják ezeket az adatokat. Szerinte teljesen egyértelmű, hogy Orbán és Putyin hozott egy politikai döntést, amit utólag kínkeservesen próbálnak megindokolni szakmailag és gazdaságilag.

Csepreghy érvként hozta fel, hogy bár „az oroszokat sok mindenért le lehet nézni, az atomerőművekhez értenek”, és az új blokkok beüzemelése után az államnak szabad keze lesz abban, hogy eldöntse, kitől veszi a fűtőanyagot. Azt is mondta, a beruházás kapcsán azért illegitim és értelmezhetetlen a korrupciós vád, mert nem lehet előre megmondani, hogy 2019 után lesz korrupció.

A Roszatom fizet, ha elszáll az ár

Szél megkérdezte, mire költöttek eddig 250 milliárd forintot, szerinte ezt a kormány nem mondja meg. „Miniszter úr megint sokba kerülő szállodákban szállt meg?” – utalt Lázár János korábbi botrányára. Ezt a kijelentést az államtitkár demagógiának minősítette, és azt mondta, a pénz az előkészítésre ment.

Hargitai Miklós felvetette: jogi értelemben igaz, hogy bárhonnan vehetünk fűtőanyagot, de a gyakorlatban ehhez az erőműtípushoz csak a Roszatom gyárt. Erre az államtitkári válasz az volt, hogy a lehetőség bármely szállítónál megvan. Arra a kérdésre pedig, hogy jó ötlet volt-e tender nélkül az oroszoknak adni a beruházást, annyit felelt: „a mai technológiai tudás és lehetőségek mellett nincs olcsóbb alternatíva, mint az atomenergia”.

A végén, a közönségkérdéseknél megint előkerült, hogy elszállhat a beruházás költsége, erre Csepreghy azt mondta: olyan szerződést kötöttünk, aminek értelmében ez nem a mi kockázatunk, legfeljebb 12,5 milliárd eurót fizetünk, és az esetleges többletköltségek a szállítót terhelik. Jövőre már indul az építkezés.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

LIVERPOOL, ENGLAND - AUGUST 12: Wayne Rooney of Everton celebrates after scoring a goal to make it 1-0 during the Premier League match between Everton and Stoke City at Goodison Park on August 12, 2017 in Liverpool, England. (Photo by James Baylis - AMA/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.