Belföld

Fesztiváltüntetés, a politikamentes tüntetés

24.hu
24.hu

2017. 04. 13. 09:10

Korábban a témában:

A CEU-s tiltakozási hullám az ötödik tüntetésnél tart, a kormányt és az államfőt azonban eddig nem hatotta meg a tömeg elszántsága. Az utcai vonulás ugyanakkor bizonyított nyomásgyakorlási eszköz, annak koreográfiája az utóbbi 200 évben alig változott, igaz, bizonyos társadalmi változások csökkentették erejét az utóbbi időben.

Fotó: Bielik István

Ezek a változások a köztér és a szervezetek szerepéhez kötődnek és hatással vannak arra is, hogy végső soron figyelembe veszi-e a kormány a tüntetők követelését, valamint arra is, hogy lesznek-e hosszú távú következményei a CEU-s tüntetéseknek.

A mozgalomkutatásban megszokott, hogy különbséget tesznek zárt és nyitott rendszerek között. Az Orbán-rezsim különlegessége, hogy miközben a közélet zárt, hiszen a kormány nem ismeri el a civil szereplőket, központosít, addig a köztér nyitott. A tüntetések fő helyszínének tekinthető fővárosban az utóbbi években olyan változások történtek, amelyek kinyitották a közteret. Budapesten bevezették a Bubit és szinte dugók vannak tavasztól a kerékpárutakon, esténként hömpölyögnek az emberek a bulinegyedben, a régi tűzfalakat kortárs művészek által festett képek fedik. Ha az ember a belvárosban sétál, nem is gondolná, hogy éppen egy illiberális, putyinizálódó rendszer fővárosában van.

A Fidesz konzervativizmusa nem terjed ki odáig, hogy ellehetetlenítené a romkocsmákat, a zenei fesztiválokat. A nemzeti, keresztény politika jól megfér a fogyasztási liberalizmussal. Ez azonban azt is jelenti, hogy a közösségi köztéri lét politikai jelentősége elvész.

Tavaly nyáron a lezárt Szabadság hídon százak élvezték a közösségivé vált közteret, de nem tiltakoztak azért, hogy megvédjék a beépítéstől a Városligetet. Az 1990-es évek óta a tüntetések gyakran fesztiváljelleget öltenek, keverednek a műfajok, létrejött a protesztivál.

Ezzel azonban elmosódik a politikai jelleg, az utcai tüntetés egy, a több köztéri lét közül. Pesten menetrendszerűen vonulgatnak kurjongató, kántáló külföldi fiatalok, alig lehetett megkülönböztetni őket a vasárnapi és szerdai tüntetőktől.

Fotó: Berecz Valter

A második lényeges változás, ami befolyásolja az utcai tüntetések erejét, az a szervezetek csökkenő jelentősége. Az emberek kevésbé hajlandóak elköteleződni egy-egy civil vagy politikai szervezet mellett, nyűg az azzal járó munka. A bekapcsolódás nem a szervezeti tagságon vagy közelségen, hanem a digitális hálózatokon, a közösségi médián múlik. Ez lehetőséget ad arra, hogy több ügyben is aktív legyen az illető, de csökkenti az elkötelezettséget.

A Facebookon szerveződő tüntetésekből a mögöttük álló szervezetek nem tudnak profitálni. Valószínű, hogy sok tüntető nem tudná megmondani, kik szervezték az adott eseményt. A tüntetések viszont jó alkalmat jelentenének a szervezeteknek, hogy új tagokat toborozzanak, megismertessék magukat, céljaikat a közvéleménnyel. A tüntetéseken felgyülemlő energiát, a megugró közéleti érdeklődést, tenni akarást nem lehet szervezeti aktivitásba csatornázni, ezzel pedig csökken az utcai tiltakozások hosszú távú hatása.

A köztér és a szervezetek megváltozott szerepe többszörösen hat a liberális és baloldali tiltakozásokra. A jobboldal civiljeire ugyanis kevésbé jellemző a fogyasztási liberalizmus és erősebben kötődnek formális szervezetekhez, pártokhoz.

A tüntetések hatásával kapcsolatos elvárások helyes megfogalmazása és a hatékony stratégia kijelölése érdekében szükség van figyelembe venni a fenti tényezőket.

Mikecz Dániel

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Male doctor working on desk with laptop computer and paperwork on his desk. Medical concept by doctor on computer in office with stethoscope over hospital background.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.