Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában
Belföld

Soros-egyetemről és az EU jelentette fenyegetésről értekezett Orbán

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 03. 31. 08:23

A miniszterelnök szerint az egyik lábnak mindig a földön kell lennie, másképp baleset történhet.
Korábban a témában:

„Soros-egyetemnek” nevezte Orbán Viktor a Közép-európai Egyetemet (CEU) pénteki rádióinterjújában. Azt mondta, az intézmény jövője amerikai-magyar kormányközi tárgyalásokon múlik.

Mint korábban megírtuk, a kormány olyan törvényjavaslatot terjeszt elő, amely ellehetetlenítheti az intézmény működését. Orbán azt mondta: az Oktatási Hivatal vizsgálata megállapította, hogy több külföldi egyetem, „köztük Soros György egyeteme is” szabálytalanul működik, és „hiába milliárdos valaki, Magyarországon nem állhat a törvények fölött”.

Magyarországon, ha működik egy magyar egyetem, egy diplomát ad ki, ehhez képest van egy egyetem, amely kettőt: egy Magyarországon és egy Amerikában érvényeset. Ez nem fair a többi magyar egyetemmel szemben

– fejtegette.

„Fölösleges procedúra” a bukott per

Az interjúban szóba került az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete, amely kimondta, hogy Magyarország jogtalanul tartott fogva két bangladesi menedékkérőt. A döntéssel kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette: erkölcsileg a helyzetet tarthatatlannak gondolja, szerinte „nemzetközi hálózatok” „a magyar érdekektől idegen szempontok alapján” támadják a határt védő rendőröket és katonákat, azzal vádolják őket, hogy örömöt okoz nekik, ha bántalmazhatják a „migránsokat”.

„Mi értelme védeni a határt, ha közben ezek a hálózatok jogi kiskapukat nyitnak Budapestről meg Brüsszelből?” – morfondírozott Orbán, aki szerint „kibújt a szög a zsákból, mert kiderült, hogy ezek a hálózatok nem vetik meg a pénzt”, és azt is felemlegette, hogy az elbukott per miatt ügyvédi költséget kell fizetnie az államnak a Magyar Helsinki Bizottság számára, bár a szervezetet nem nevezte meg. Szerinte itt „migránsbizniszről” van szó, mert az ügyvéd „fölösleges procedúrát indított”.

A Helsinki Bizottság többször figyelmeztetett

Korábban a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke erről azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy többször felhívták a figyelmet arról, hogy a menedékkérők fogva tartását lehetővé tevő szabályozás jogellenes, de aggályukat a kormány nem hallgatta meg. Pardavi Márta felhívta a figyelmet arra, hogy a strasbourgi bíróság a szervezetnek megítélt ügyvédi munkadíj mértékét nem találta túlzónak, és az eltörpül a kormány által megbízott ügyvédi irodák díjai mellett. „Ezt a kiadást meg lehetett volna előzni azzal, hogy nem követ el a magyar kormány jogsértést” – mondta.

Orbán szerint a strasbourgi bíróság döntései veszélyeztetik a magyar emberek biztonságát, „kényelmesen üldögélő bírák” döntik el, hogy be kellene engednünk két bangladesit, és ehhez nekünk semmi közünk, pedig mi élünk itt. Ezért az Európai Néppárt máltai ülésén javasolta, hogy változtassanak a strasbourgi testület működésén.

A miniszterelnök azt mondta, „van egy jól felépített nemzetközi kampány”, ami szerinte Soros György nevéhez köthető, és azt akarja bizonygatni, hogy a határoknak nincs értelme, a nemzetek fölé nemzetközi jogi intézményeket kell létrehozni. Orbán azt állítja, hogy itt nem emberi jogi elvekről, hanem pénzéhségről és migránsbizniszről van szó.

Mégiscsak itt a legjobb

Azt is kijelentette, hogy az EU „komoly fenyegetést jelent számos kérdésben”, ami ellen védekezni kell, mert „átláthatatlan praktikákkal nemzeti jogköröket akar magához szívni”. Azt is mondta ugyanakkor, hogy az unió példátlanul sikeres történelmi vállalkozás, mert szerepe van abban, hogy a mi nemzedékünk békében született és jó eséllyel békében is hal meg. A legtöbb ember Európában szeretne élni, mert a legjobb hely az életre – fejtegette.

Problémának nevezte ugyanakkor, hogy kihívások magasodnak előttünk, példaként említve Ázsia felemelkedését, azt, hogy a gazdasági termelés egyre nagyobb részét nem az európai hatalmak adják, új technikai vívmányok jönnek létre – robotizáció, digitalizáció, amire az emberek nincsenek felkészülve, és szóba hozta a migrációt, a terrorcselekményeket, a Brexitet is. Ezek az európai embereket bizonytalanná teszik, amire az európai elit úgy reagál, hogy leszúrja őket – mondta Orbán.

Szerinte az európai politikusok dolga, hogy reagáljanak a problémákra, és nem állítja, hogy a bölcsek köve a magyarok zsebében, van, de „mi megnevezzük a problémákat és adunk rá választ, ebből a legtöbb bevált, nincs okunk szégyenkezni”. Szegényebbek vagyunk, de tervezhetőbbnek tűnik a jövőnk – állította. Úgy vélekedett, a holland kormányzó párt azért tudott megmaradni, mert átvette azt a politikát, amit a magyar kormány is követ, és kimondták, hogy a migrációt korlátozni kell.

Nix ugribugri

Szót ejtett a jövő évi költségvetésről, azt mondta, a miniszterektől azt kérte, úgy tervezzenek, hogy mindenki egyet léphessen előre. „Nagy akarásnak nyögés a vége” – mondta arról, hogy miért nem híve a nagyobb ugrásoknak, és egy biliárdból vett hasonlattal is élt:

az egyik lábnak mindig lent kell lenni a földön, másképp baleset történhet.

Bár senki nem elégedett a fizetésével, de minden évben érezni kell, hogy a munkának van értelme és Magyarországon ez érezhető – vélekedett Orbán, aki szerint ha „higgadtan, a politikát félretéve” gondolkodunk az ország helyzetéről, mindenki láthatja, hogy fejlődünk, nagy utat tettünk meg.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.