Budapest, 2016. november 8.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatót tart hivatalában az alkotmánymódosításról tartott parlamenti szavazás után 2016. november 8-án.
MTI Fotó: Marjai János
Belföld

Nem vágott vissza Szijjártónak a román diplomácia

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 03. 15. 16:06

Míg a magyar külügyminiszter eltiltotta a diplomatákat a román nemzeti ünneptől, Bukarest arra kéri a román diplomatákat, vegyenek részt a magyar ünnepen.
Korábban a témában:

A román külügyminisztérium körlevélben kérte a világ különböző országaiban szolgáló román diplomatáktól, hogy vegyenek részt a magyar nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadásokon – erősítette meg az MTI-nek Paul Ciocoiu külügyi szóvivő.

A Hotnews.ro hírportál rámutat: ez szöges ellentétben áll azzal a magatartással, amivel Szijjártó Péter tavaly eltiltotta a magyar diplomatákat a román nemzeti ünneptől. A magyar külügyminiszter akkor azt mondta: a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején, az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés napján.

A román külügyminiszter akkor nem akarta kommentálni a magyar döntést, azt mondta: biztosan megtalálják a módját, hogy túllépjenek ezen a helyzeten.

Romániában a nacionalista pártok évtizedeken keresztül románellenes ünnepként tekintettek március 15-re, arra a – magyar szakértők által történelemhamisításnak minősített – meggyőződésre alapozva, hogy az 1848-as magyar forradalmárok negyvenezer román civilt öltek meg az erdélyi Szigethegységben. Az viszont tény, hogy az erdélyi románság szembefordult a magyar forradalommal, és a császárhűségtől remélte nemzeti jogai biztosítását.

Az 1990-es évek elején még közfelháborodást váltott ki Romániában, amikor az erdélyi magyarok megünnepelték március 15-ét, de az utóbbi két évtizedben már hagyománnyá vált, hogy a mindenkori román miniszterelnök március 15-én köszönti magyar polgártársait. Sorin Grindeanu kormányfő idei ünnepi üzenetében úgy vélekedett:

Valósággá válhatnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eszméi, a béke, a szabadság és az egyetértés, ha a románokat és a magyarokat a jobb élet iránti vágy egyesíti, tisztelik egymást, és nem akarnak semmit ráerőltetni egymásra.

(MTI)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.