Budapest, 2016. november 8.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatót tart hivatalában az alkotmánymódosításról tartott parlamenti szavazás után 2016. november 8-án.
MTI Fotó: Marjai János
Belföld

Nem vágott vissza Szijjártónak a román diplomácia

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 03. 15. 16:06

Míg a magyar külügyminiszter eltiltotta a diplomatákat a román nemzeti ünneptől, Bukarest arra kéri a román diplomatákat, vegyenek részt a magyar ünnepen.
Korábban a témában:

A román külügyminisztérium körlevélben kérte a világ különböző országaiban szolgáló román diplomatáktól, hogy vegyenek részt a magyar nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadásokon – erősítette meg az MTI-nek Paul Ciocoiu külügyi szóvivő.

A Hotnews.ro hírportál rámutat: ez szöges ellentétben áll azzal a magatartással, amivel Szijjártó Péter tavaly eltiltotta a magyar diplomatákat a román nemzeti ünneptől. A magyar külügyminiszter akkor azt mondta: a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején, az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés napján.

A román külügyminiszter akkor nem akarta kommentálni a magyar döntést, azt mondta: biztosan megtalálják a módját, hogy túllépjenek ezen a helyzeten.

Romániában a nacionalista pártok évtizedeken keresztül románellenes ünnepként tekintettek március 15-re, arra a – magyar szakértők által történelemhamisításnak minősített – meggyőződésre alapozva, hogy az 1848-as magyar forradalmárok negyvenezer román civilt öltek meg az erdélyi Szigethegységben. Az viszont tény, hogy az erdélyi románság szembefordult a magyar forradalommal, és a császárhűségtől remélte nemzeti jogai biztosítását.

Az 1990-es évek elején még közfelháborodást váltott ki Romániában, amikor az erdélyi magyarok megünnepelték március 15-ét, de az utóbbi két évtizedben már hagyománnyá vált, hogy a mindenkori román miniszterelnök március 15-én köszönti magyar polgártársait. Sorin Grindeanu kormányfő idei ünnepi üzenetében úgy vélekedett:

Valósággá válhatnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eszméi, a béke, a szabadság és az egyetértés, ha a románokat és a magyarokat a jobb élet iránti vágy egyesíti, tisztelik egymást, és nem akarnak semmit ráerőltetni egymásra.

(MTI)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.