A multik elleni harc következő frontjaként konferálta be a napokban Németh Szilárd, hogy a kormánypártok szembeszállnak a hitelkárosultak ingatlanjainak árverezési gyakorlatával.
Az egykori rezsibiztos, a Fidesz jelenlegi alelnöke egy múlt keddi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormánypártok fel akarnak lépni az emberek kifosztása ellen.
Németh szerint ezt teszik 2010 óta, ennek a része volt a rezsicsökkentés is, amivel megakadályozták, hogy a családokkal fizettessék meg a multiszolgáltatók hasznát. Németh Szilárd azt mondta: mostanában hívták fel a figyelmét arra, hogy „a bankok és a követeléskezelők is ezen az úton járnak”.
A Fidesz alelnöke azt is állította, hogy „kialakult az a gyakorlat, hogy ha valakinek bennragad valamilyen bankhitele, mert valamiért nem tudja fizetni, akkor elindul egy árverési eljárás. Szerinte méltánytalan, hogy az árverezésen az ingatlan akár az értékének 50 százalékáért is elvihető, miként az is, hogy a folyamat két fordulóban, akár 120 nap alatt lezárulhat.
A KDNP-s Soltész Miklós, aki a javaslat egyik előterjesztője volt, az M1 Híradónak arról beszélt, hogy eddig „óriási nagy disznóságok” mentek, ideje megakadályozni, hogy a bajba került adósok ingatlanjait áron alul elárverezzék.
Bár a kormánypárti képviselők, illetve a parlament elé vitt módosító javaslatok szövege is azt sugallja, hogy az ingatlan-árverezéseket ma Magyarországon a bankok és a követeléskezelők népnyúzó gyakorlata jellemzi, a valóság más.
Az előző Orbán-kormány idején, 2011-ben ugyanis szinte teljesen átírták az eredetileg 1994-ben elfogadott végrehajtási törvényt. A hat éve megszavazott módosító csomag rögzítette többek között azokat az árverési érvényességi határokat is, amelyeket Németh Szilárd kifogásolt, és amelyeket a KDNP most újramódosít.
A szabályozás szerint eddig sem lehetett egyetlen sikertelen árverési kísérlet után a kikiáltási ár 50 százalékáért elkótyavetyélni a bedőlt hitellel terhelt lakóingatlanokat, mint ahogy azt az egykori rezsibiztos állította, a kormányoldal mégis megnehezítette, hogy a sikertelen licitek után csökkentsék a kikiáltási árat. A kereszténydemokraták szerint eddig általában az ingatlan becsült értékének 70 százaléka volt a kikiáltási ár, mostantól viszont csak egyéves folyamatos árverés után lehetne a becsült érték legfeljebb 80 százalékáig engedni az árból. Sőt 2015-ben megszűnt a végrehajtásokat és az árveréseket lebonyolító Bírósági Végrehajtói Kamara korábbi függetlensége is, az átalakítások miatt a szervezet vezetője az igazságügyi miniszter alkalmazottja egy miniszteri biztos közvetlen irányításával.
A Bankszövetség már hétfőn jelezte, hogy az ingatlanárveréseknél az adminisztratívan megemelt kikiáltási ár jelentősen elhúzhatja a hiteltartozások rendezését, úgy vélik, hogy nem ezzel a módszerrel, hanem az átláthatósággal és a nyilvánossággal lenne garantálható az árveréseken a legmagasabb ár elérése.
