Budapest, 2014. november 30.
Résztvevők a budapesti Kossuth téren A NEM az NEM! elnevezésű demonstráción, amelyen a nők elleni erőszak, valamint a nemi erőszak áldozatait hibáztató rendőrségi videokampány ellen, és az isztambuli egyezmény ratifikálásáért tüntettek 2014. november 30-án.
MTI Fotó: Kallos Bea
Belföld

„Jó, hát egyszer megverte, de most már túl kellene ezen lépni”

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 02. 17. 07:00

Váratlan húzás a kormánytól: kihirdetnék a nők elleni erőszakról szóló egyezményt, igaz, megpróbálják azért felpuhítani.
Korábban a témában:

Ha nem fogták le, nem kötözték le, akkor nem is történt nemi erőszak

– ezt a kirendelt pszichológus szakértő közölte az áldozatsegítéssel foglalkozó Patent Egyesület egyik ügyfelével. Spronz Júlia, a szervezet jogász munkatársa a 24.hu-nak azt állította: olyan üggyel is találkoztak, amikor a vérfertőzést elkövető apának ítélték a gyereket, csak azért, mert az anya nem biztosította megfelelő módon a láthatást a számára.

Három éve küzdenek a nőjogi szervezetek azért, hogy a kormány ratifikálja az isztambuli egyezményt, ami szemléletváltást eredményezne a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak tekintetében. Kedden váratlan előrelépés történt:

az Igazságügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta az egyezmény kihirdetéséről szóló előterjesztést,

nem egészen két héttel azután, hogy a nők érdekeiért küzdő civilek tüntetést tartottak a Parlament előtt, az Országgyűlés igazságügyi bizottságában pedig ellenzéki képviselők próbálták elérni, hogy a parlament sürgesse a kormányt ennek érdekében. A bizottság kormánypárti tagjai tartózkodásukkal akadályozták az indítvány elfogadását.

Isztambuli egyezmény

Az Európa Tanács egyezménye a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről, és annak megelőzéséről. Az áldozatok védelmén és segítésén túl fontos eleme a szemléletformálás, például az, hogy megszüntessék azokat az előítéleteket, amelyek a nők alsóbbrendűségének gondolatán alapulnak, és ösztönözzék az erőszakos cselekmények elleni fellépést. Az egyezmény teljes szövege elolvasható a most nyilvánosságra hozott előterjesztésben.

Az igazságügyi tárca még egy hete sem mondta meg konkrétan, hogy hol tart az előkészítő munka és mikor születik meg az előterjesztés. Ez most megtörtént, ami Szél Bernadett, az LMP új frakcióvezetője szerint mindenképpen haladás, és ebben szerepe volt a civileknek, a bizottsági ülésen történteknek és a médiafigyelemnek.

Az előterjesztésből ugyanakkor kiderül, hogy a kormány az egyezmény több pontja alól is kivonná Magyarországot.

A legfontosabb ezek közül az a pont, amely hivatalból üldözendővé tenné a bántalmazást. Spronz Júlia azt mondta: több évtizedes harc folyik ezért a témában aktív civilek és a mindenkori kormányzat között. Jelenleg ugyanis minden esetben az áldozatnak kell megtennie a feljelentést, kifejezetten kérnie kell, hogy folytassanak eljárást és vonják felelősségre az elkövetőt.

Erre hivatalosan az szokott lenni a magyarázat, hogy az állam nem akar „beleavatkozni a magánéletbe”, de a Patent jogásza szerint látni kell azt is, hogy a sértettre nyomást gyakorolhatnak, hogy ne tegye meg a feljelentést. Ráadásul arra, hogy magánindítványt tegyen, csak harminc napja van, pedig ha valakit szexuális jellegű támadás ér, ennyi idő alatt nem szedi össze magát annyira, hogy utánajárjon és átgondolja, mit tehet.

Emellett az áldozatok kiszolgáltatottak, félnek, nem mernek fellépni a saját érdekükben

– tette hozzá, különösen akkor, ha ismerik az elkövetőt. Márpedig az ilyen esetek kétharmadánál az elkövető nem ismeretlen a sértett számára. Azzal pedig a bántalmazók is tisztában vannak, hogy az áldozatok Magyarországon megterhelő procedúrának vannak kitéve, aminek része az áldozathibáztatás, a nő szavahihetőségének megkérdőjelezése, előéletének boncolgatása.

Más országokban, ahol jól működik a rendszer, általános elvvé vált, hogy az eljárásban nem kell részt vennie a sértettnek, mert elismerik, hogy kiszolgáltatott helyzetben, függő viszonyban van, sérülékeny és zsarolható – magyarázta Spronz. Magyarországon erről szó sincs, de az isztambuli egyezmény keretet adhat ahhoz, hogy ez megváltozzon.

A Patent Egyesületnek a közelmúltban volt egy bíróságfigyelő programja. Ennek fontos tanulsága, hogy a bírók nem tudnak mit kezdeni a bántalmazással, a nők elleni erőszakkal, és mivel nem kaptak felkészítést és képzést, a döntések ugyanazokból az előítéletekből táplálkoznak, amelyek a társadalomban is megvannak, például a „hamisan vádoló, ellennevelő, bosszúálló anyákból”.

Naponta születnek olyan döntések, amit arra alapoznak, hogy ha valaki a gyerekét nem bántotta, csak a partnerét, attól még alkalmas a gyereknevelésre

– mondta a szakértő, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az isztambuli egyezményben alapelv ennek az ellenkezője, vagyis tudomásul veszik, hogy ha valaki a partnerével erőszakos, az a gyerekre is veszélyt jelent.

Spronz Júlia szerint azt már sikerült kilobbizni, hogy a bíróság erőszakos párkapcsolat esetén ne alkalmazzon mediációt, de sok esetben nem tudják azonosítani az erőszakot, a verésről szóló látleletet várják, miközben az erőszak lehet szóbeli, megjelenhet gazdasági ellehetetlenítésként vagy érzelmi abúzusként is. Felidézte, hogy egy ügyfelüknek a bíró azt mondta:

jó, hát egyszer megverte, de nem kell úgy csinálni, mintha atomkatasztrófa történt volna, ezen most már túl kellene lépni.

Azt is tapasztalták, hogy “ezek a perek elképesztő hangnemben zajlanak, megalázzák a bántalmazottakat és nem veszik figyelembe az emberi méltóságukat”. Arra viszont nincs lehetőség, hogy ezt számon kérjék az igazságszolgáltatáson.

Mindennapos áldozathibáztatás

Korábban mi is írtunk döbbenetes esetekről – például arról, amikor egy budapesti bíróságon egy bántalmazott nőt arról kérdeztek, hogy nem azért erőszakolta-e meg kislányát a férje, mert a bántalmazások után csökkent a szexuális együttléteik gyakorisága. Debrecenben pedig fiatalkorú fiúk itattak le és zaklattak szexuálisan egy 14 éves lányt, de a bíró a sértett „meggondolatlan magatartását” enyhítő körülményként értékelte, és „kamaszos kíváncsiságnak” minősítette a bűncselekményt.

A Nőkért Egyesület volt a szervezője annak a tüntetésnek, amit két héttel ezelőtt a Parlament előtt tartottak az isztambuli egyezmény ratifikálásáért. A szervezet elnöke, Antoni Rita most azt mondta: üdvözlik, hogy megjelent az előterjesztés.

Az viszont kulcsfontosságú kérdés, hogy mit tartanak be belőle.

Rámutatott, hogy például már húsz éve tiltva van a jogban a házasságon belüli nemi erőszak, de még senkit nem ítéltek el emiatt. Azt is elvárják, hogy legyen érdemi szakmai egyeztetés az áldozatvédő szervezetekkel.

Antoni Rita felidézte azt a két évvel ezelőtti esetet, amikor egy budapesti férfi ledobta a negyedik emeletről féléves gyermekét, majd utána ugrott. Az isztambuli egyezmény betartásával meg lehetne akadályozni, hogy ilyen esetek újra megtörténhessenek, egy jól működő rendszerben ugyanis hatékonyan intézkedhettek volna a volt partnerét zaklató és bántalmazó férfi távoltartásáért.

Tévedésnek tartják

Csütörtöki közleményében az LMP hatalmas sikernek nevezte, hogy a kormány, miután sokáig a kifogásokat kereste, hajlandó megkezdeni a ratifikálást. Ugyanakkor ők is úgy vélik, hogy több ponton felpuhítanák az egyezményt, és maradna

az az életképtelen rendszer, hogy csak az áldozat bejelentésére indulhatna eljárás.

A párt szerint ez olyan tévedés, ami az áldozatok sorsát nehezíti, és azt várják, hogy a nemzetközileg elfogadott teljes egyezményt nyújtsák be a parlamentnek.

Trócsányi László igazságügyi miniszter csütörtökön, Szél Bernadett írásbeli kérdésére azt válaszolta: az egyezményhez való csatlakozás közigazgatási egyeztetés keretében folytatódik, ennek során tették közzé az előterjesztés tervezetét, így a civil szervezeteknek lehetőségük van a véleményezésre. Ezt egyébként jövő csütörtökig tehetik meg.

A miniszter szerint a ratifikálás azért is húzódott, mert fel kell mérni a belső jogi környezetet annak érdekében, hogy a jogrendszerünkben ne maradjon olyan elem, amely az egyezménnyel ellentétes. Ismét fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy 21 olyan tagállam van még, amely aláírta az egyezményt, de egyelőre nem ratifikálta, bár korábban ezzel szemben többször elhangzott az az ellenérv is, hogy Szerbiának, Boszniának vagy épp Törökországnak egy éven belül sikerült ezt megtennie.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Ajax' Dutch head coach Peter Bosz celebrates with supporters after winning the UEFA Europa League semi-final football match between Olympique Lyonnais (OL) against  Ajax Amsterdam, on May 11, 2017 at the Parc Olympique Lyonnais stadium in Décines-Charpieu near Lyon, southeastern France.  / AFP PHOTO / PHILIPPE DESMAZES
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.