diákok, fiatalok (Array)
Belföld

SOS: A fiatalok kétharmada retteg a jövőtől

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 02. 13. 11:30

A középiskolások új országot és új testet szeretnének

Balog Zoltán szerint egyre több fiatal tartja Magyarországot a legjobb helynek. Ezt a miniszter a kormánynak készített kutatás alapján jelentette ki, ám szavait árnyalja egy másik felmérés, amelyből az derül ki, hogy a középiskolások nagy része szorong a jövőtől, szegényebb családok gyerekei pesszimistábbak és magukkal is elégedetlenebbek. Az SOS Gyermekfalvak kutatásában több mint 1000 középiskolást kérdeztek országszerte arról, mennyire elégedettek magukkal, mit várnak a jövőtől.

A fiatalok közül minden negyedik-ötödik elégedetlen magával, a rosszabb anyagi körülmények között élők között ez gyakoribb. A magukat szegénynek valló gyerekeknél minden másodiknak, az elvált szülők gyerekeinél minden harmadiknak van ilyen problémája.

A jövő félelmetes

A fiatal 40,7 százaléka lenne soványabb, 40,2 százaléka sportosabb. Minden harmadik okosabb és szebb lenne, 34,6 % pedig azt kívánja, bármit megehessen anélkül, hogy meghízna. Csak 18,4 % mondja azt, hogy nem lenne másmilyen.

A fiatalok többsége aggódik a jövőjéért (69,5 %). A magukat gazdagnak mondó családok gyerekei közül minden harmadiknak vannak csak ilyen félelmei, míg a szegények között ez az arány 81 %, de egy átlagosan élő magyar család esetében is a gyerekek 73 %- aggódik.A jövő szempontjából a fiataloknak a három legfontosabb dolog, hogy legyen jó munkájuk (74,7 %), párkapcsolatuk/házasságuk (60,8 %), boldogok legyenek (40,3 %).

Minden 10. gyerek külföldön képzeli el az életét.

Nagy ház, autó – nem számít

A legkevésbé azt tartják fontosnak, hogy legyen nagy házuk, vagy autójuk. A fiatalok majdnem fele nagyon fél attól, hogy nem veszik fel továbbtanulni, minden harmadik gyerek pedig attól is, hogy megbukik az iskolában. A középiskolások 40 százaléka attól tart, hogy nem lesz családja, 46 százaléka attól, hogy munkája.

 A jövője miatt jobban aggódik az a kamasz, akinek családja szegénységben él. De bizonytalanok, önmagukkal elégedetlenek azok is, akik a családban, közvetlen környezetükben nem kapnak megfelelő odafigyelést, akiknek a mindennapját a családi konfliktusok jellemzik. Minden tizedik gyerek éli ezt meg Magyarországon. Köztük vannak a gyermekvédelmi gondoskodásba került gyerekek is, akik nemcsak szegénységet, családi konfliktusokat éltek meg, hanem a családjukból való kiemelést is

– mondta Szilvási Léna, az SOS gyermekvédelmi programigazgatója. A szakember szerint az ő körükben még nagyobb a létbizonytalanság, sokkal jobban magukra utaltak érzelmileg és egzisztenciálisan is, ezért őket még tudatosabban kell felkészíteni az önálló életre.

Csak az a gyerek lehet optimista az életben, aki magabiztos, megtapasztalja a családi biztonságot és egy erős közösséghez való tartozást. A szakemberek, szülők, nevelőszülők feladata, hogy felkészítsék a gyerekeket arra, hogy a gyerekkorban megélt nehézségek ellenére megtalálják helyüket a társadalomban” – tette hozzá a szakember.

Mindeközben Balog Zoltán azt mondta, hogy mai fiatalok nagyobb bizalommal fordulnak a jövő felé, fontos nekik a család, a közösséghez és a nemzethez tartozás. Még a nyáron ugyanakkor megjelent egy nemzetközi ifjúságkutatás, amely sokkal lesújtóbb képet vázolt. Lengyelországban, Ausztriában és Bulgáriában tízből kilenc fiatal volt elégedett az életével, Magyarországon csak hat. A helyzet ráadásul a korosodással romlik.

Nem pálya a politikusi

Míg a másik három országban nem volt érdemi különbség a 24 év felettiek és alattiak közt, a 25 év feletti magyarok boldogságérzete 15 százalékponttal alacsonyabb a fiatalabbakénál. A karriervágyak nagyjából megegyeztek. A legtöbben vállalkozók lettek volna. A második, harmadik helyen a kutató-tudós, a profi sportolói pálya állt. A lengyel, az osztrák és a magyar fiatalok tizede az orvosi hivatást választaná. Zenélésből az osztrák és a magyar fiatalok élnének legtöbben, a „celebség” az osztrákokat és a lengyeleket vonzza.

Vallási vezető, politikus alig lenne fiatal. Mindenütt 3-5 százalék mondta csak, hogy ezek a hivatások érdeklik őket, de a politika iránti érdeklődés még a régióban is kiugróan alacsony volt a magyar fiatalok körében (29 százalék).

Nálunk zárkóztak el a legtöbben teljesen a politikától: a másik három országban a megkérdezettek ötöde, Magyarországon viszont harmada közömbös. A választási aktivitást illetően Ausztria állt akkor a legjobban. A nem szavazó magyar fiatalok több mint harmada nem is látott olyan pártot, amellyel azonosulni tudna. A magyarok majdnem fele gondolta úgy, hogy a pártpolitika nagyon károsan hat az országra. A munkahelyteremtést és az egészségügyet a magyar fiatalok 91, az oktatást 89 százaléka tenné meg prioritásnak, az ország védelmét viszont csak 45 százalék. A szegénység felszámolását és a lakhatási helyzet javítását négyötödük jegyezte kiemelt súlyúként. A kultúra, a média, a sport területét már csak ötven százalék.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.