Belföld

Lengyelország a Nyugat legfontosabb bástyája lesz, mi meg beintünk neki

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2017. 02. 01. 16:30

Korábban a témában:

Amerikai katonák utoljára 1943 és 1945 között jártak a dél-nyugat lengyelországi Zaganban. Hadifogolyként. Most megint ott vannak, csak máshogy. Nemcsak az Egyesült Államokban, de Európában is érezhetően fokozódik a feszültség Oroszország és a Nyugat között. Ennek csupán egyik lépcsője volt az, hogy hétfőn Zaganban zászlót bontott egy komplett amerikai hadosztály, amire az amerikai hadsereg brüsszeli NATO-küldöttsége és az amerikai külügy minket is meghívott.

Az amerikai katonák érkezéséről korábban már írtunk. Az amerikai hadsereg egy komplett hadosztályt küldött Coloradóból Európába. Eredetileg azért, hogy az európai NATO-szövetségeseket biztosítsa az amerikai támogatásról, ami később átalakult kifejezett elrettentéssé Oroszországgal szemben.

A hidegháború vége óta folyamatosan csökkent az Európában állomásozó amerikai csapatok száma. A nyolcvanas évek végén még háromszázezernél is többen voltak, mostanra csak harmincezren. Igazából ez az első csapatbővítés azóta, hogy a két szuperhatalomból az egyik megszűnt annak létezni.

Keménykedni

A 3500-4000 katona nem marad örökké Európában. Rotációs menetrendben kilenc hónapos turnusokat töltenek a kontinensen. Az első kört a Colorado Springs-i Fort Carsonban állomásozó 4. hadosztály 3. tüzérségi dandárja viszi el. Hoztak magukkal még egy komplett dandárnak szükséges felszerelést is, hogy adott esetben a mostaninál sokkal gyorsabban bővíteni lehessen az Európában állomásozó amerikai csapatok számát.

Persze, négyezer katona nem sok, sőt, harmincezer sem. Az amerikaiak megoldása erre az, hogy úgy akarnak feltűnni, mintha háromszázezren lennének. Az orosz fenyegetéstől érintett összes európai országba küldenek csapatokat, és több nagy hadgyakorlat is lesz. Ezek a katonák egyébként nem díszletként szolgálnak, egy harcra képes dandárról van szó. Ugyanez a dandár nemrég Irakban is járt már, sőt, pont ők fogták el például Szaddám Huszeint is.

Donald Trump elnökségével Amerika eltökéltsége komolyan megkérdőjeleződött a NATO mellett és Oroszországgal szemben. Trump a kampányban elavultnak nevezte a NATO-t, és több tagországnak is azt üzente, hogy Amerika nem fogja őket megvédeni, ha nem teljesítik a saját kötelességeiket a NATO felé, és nem költenek eleget önvédelemre. A tempót látva, amit Trump diktál azért, hogy betartsa az ígéreteit, ez nem hangzik biztatóan. Ennek ellenére egyelőre úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok komolyan veszi európai kötelezettségeit, a rotációs jelenlétre évekre előre megvan a keret, és valószínűtlen, hogy ezt pont egy republikánus kongresszus venné el.

Hodges tábornok Zaganban. Fotó: 24.hu

Benjamin Hodges tábornok, az amerikai hadsereg európai főparancsnokságának vezetője a Trumppal szembeni aggodalmakra reagálva hétfőn azt mondta, hogy az elnök beszélt Theresa May-jel, Angela Merkellel és Francois Hollande-dal is, akiket biztosított arról, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO-iránt.

Hosszútávú kötelezettség

És a jelenlétnél még komolyabb szándékot sejtet az, hogy az Egyesült Államok elkezdte visszakérni azokat a katonai bázisokat, amelyeket a hidegháború végével visszaadott az európai hadseregeknek. Mindeközben egy csomó pénzt költenek majd európai logisztikájuk fejlesztésére, hidakra és utakra is, hogy a lehető leggyorsabban reagálhassanak egy esetleges orosz fenyegetésre. Ez mindenképp hosszabb távú elköteleződést jelez.

A világpolitika változását egyébként remekül mutatja, hogy a Lengyelországba érkező amerikai tankok még mindig barnásszürkére vannak festve, miután jó darabig csak a Közel-Keleten használják őket. A zöld festék hamarosan várható visszatérése elég aggasztó jelenség, főleg azoknak, akik Nyugat-Európa és az orosz befolyászóna határán élik le az életüket. És igen, rákérdeztem, át fogják őket festeni.

Zászlóbontás Zaganban. Fotó: 24.hu

És hogy miért pont a lengyelek? Mert csapatok Magyarországra is jönnek majd, de a kelet-európai súlypont Lengyelország marad. Azért Lengyelország, mert a megváltozott demokráciafogyasztási szokások ellenére még mindig a lengyelek maradtak messze a legelkötelezettebbek az atlantista vonal mellett Kelet-Európából. Még úgy is, hogy Kaczynski hatalomátvételével Lengyelország is elindult az orbánizálódás útján.

Ez kiderült a zászlóbontás közben elmondott beszédekből is, ahol Antoni Macierewicz védelmi miniszter konkrétan azt mondta, hogy az amerikaiak érkezésével a lengyelek évtizedes álma vált valóra. Az Amerikával és a NATO-val szembeni lengyel elköteleződésnek természetesen történelmi okai is vannak. Leginkább az, hogy elég sokszor volt abból jelentős háború Európában, hogy egy nagyhatalom egyszerűen átsétált Lengyelországon.

Mindeközben Magyarországon

Ez viszont még mindig nem lenne elég ahhoz, hogy ekkora különbség legyen a lengyel és a magyar hozzáállás között. Miközben a lengyel elnök személyesen üdvözölte az érkező amerikai csapatokat, Lázár János, amikor a Kormányinfón megkérdezték, hogy tényleg érkeznek-e amerikai csapatok Magyarországra, annyit mondott, hogy

Nem szeretnénk idegen hadsereget Magyarország területén állomásoztatni.

Ami egy kifejezetten ügyes mondat, hiszen Lázár is pontosan tudja azt, hogy az amerikai csapatok nem állomásozni fognak Magyarországon, de elkerülte azt, hogy esetleg támogatnia kelljen a közös hadgyakorlatokat. 

De a legjobban a két ország NATO-val és nyugati értékekkel szembeni hozzáállás-különbségét a legjobban az mutatja, hogy

két nappal azután, hogy Andrzej Duda köszöntötte az amerikai csapatokat Zaganban, Budapest belvárosának nagy részét lezárták Vlagyimir Putyin újabb látogatására készülve.

Nehéz ennél szélsőségesebb üzeneteket küldeni.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.