Ritkán érik el a közvélemény ingerküszöbét a konzuli kinevezések, szerdán mégis nagy visszhangot keltett az a hír, hogy a rádiós és tévés műsorvezetőként ismertté vált Csiszár Jenőt nevezi ki a külügy milánói főkonzulnak.
Azóta már kiderült: Timaffy Judit helyére megy, aki nagykövetként folytatja majd munkáját, ő pedig várhatóan ősztől tölti be a tisztséget, de addig is a Külgazdasági és Külügyminisztérium felkészülési állományában van.
Mindenképpen meglepetés
A minisztériumnál érdeklődtünk arról, milyen szempontok játszottak szerepet Csiszár Jenő kinevezésénél, de arra is kíváncsiak voltunk, milyen úton kell elindulnia annak, aki például pályaválasztás előtt álló fiatalként vágyik a legmagasabb diplomáciai tisztségekbe. Nyilatkozat helyett mindössze egy rövid választ kaptunk:
Csiszár Jenő az üzleti és médiavilágban jártas, széles kapcsolati tőkével rendelkezik, élt Olaszországban, teljesen alkalmas arra, hogy segítsen a külgazdasági eredmények további javításában az észak-olaszországi gazdasági térségben. Ez a régió Olaszország teljesítőképességének egyik meghatározó motorja, és a Magyarországon befektető olasz vállalatok otthona.
Hogy mégis jobban eligazodhassunk a témában, Lattmann Tamás nemzetközi jogászt kérdeztük a diplomáciai kinevezések hátteréről. Rámutatott: ilyen tisztségre általában nem ismert embereket választanak, ebből a szempontból mindenképp a meglepetés erejével hat a nem kifejezetten diplomáciai területen ismertté vált Csiszár Jenő kinevezése.
Az állampolgárok érdekében
A diplomáciából a közvélemény számára általában a nagykövet munkája igazán érdekes, ami jelentős részben politikai és reprezentációs feladat. A konzuli munka sokkal inkább adminisztratív jellegű, többnyire közvetlenül az állampolgárok érdekében kifejtett tevékenység, ami hozzáértést követel meg, indokolt, hogy a tisztséget szakmailag felkészült személy töltse be. Ilyen tevékenység például a külföldön bajba jutott magyar állampolgárok segítése, például ideiglenes úti okmány kiállítása, a hozzátartozók értesítése, vagy a letartóztatottak ügyének figyelemmel kísérése.
Lattmann ugyanakkor rámutat:
Megjegyezte azt is, hogy mivel nagykövetből országonként egy van, a nagyobb országokban a konzulokra is hárulhatnak reprezentációs feladatok. Ebben az esetben az is lehet a szándék, hogy a szakmai munkát a konzulátus alkalmazottai látják el.
A szakértő ugyanakkor kitért arra, hogy adott esetben szükség lehet a konzul személyes reputációjának latba vetésére, például ha egy magyar állampolgár érdekében lép fel, aki szembekerült az érintett állammal. Ez az eszköz azonban szakmai felkészültség híján gyengébb lehet a küldő állam kezében.
Arra a kérdésre, hogy mennyire helytálló a külügy érvelése, mennyire fontos szempont a konzuli kinevezésnél, hogy a kiválasztott személy hozzájárulhat a külgazdasági eredmények javításához, Lattmann azt mondta: adott esetben ez is belefér a konzuli tevékenységbe. Aki az államot képviseli külföldön, annak az a dolga, amit a megbízója ad neki – mutatott rá.
Felkészítik a feladatra
Ahhoz egyébként, hogy valaki konzul legyen, nem kell feltétlenül Csiszár Jenőnek lennie: a nemzetközi jogász szerint az elmúlt időszakban elég sok fiatalból lehetett konzul.
– mondta.
Az érdekesség ebben az esetben az, hogy egy olyan ember jutott pozícióhoz, aki korábban nem volt külügyi szolgálatban, bár Lattmann szerint ez egyáltalán nem egyedi eset. Ezért is jelezte a külügy, hogy Csiszár most felkészülési szakaszban van, ez elvileg azt a célt szolgálja, hogy a konzuli tevékenység ellátásához szükséges ismeretet elsajátítsák azok, akiknek nincs szakirányú képzettségük.
Csiszár Jenőt is szerettük volna megkérdezni kinevezése körülményeiről, de cikkünk megjelenéséig nem értük el.
