Belföld

Őrült trükkel próbálja a kormány behúzni a budapesti olimpiát

Futó Csaba
Tóth Richi
Futó CsabaTóth Richi

2016. 12. 16. 11:06

Ha azzal a lelkesedéssel és kitartással dolgozunk a budapesti olimpiáért, amit Rióban önöktől láttunk, ha sikerül a fülünk mellett elengedni a cinikusok huhogását, és ha a szerencse is meglesz hozzá, akkor Dávid legyőzhet két Góliátot is.
(Orbán Viktor az Országházban, ahol állami kitüntetésben részesítették a riói olimpiai és paralimpiai játékokon érmet szerzett sportolókat.)

 

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Budapest második pályázati anyagát is elfogadta, így továbbra is versenyben vagyunk a 2024-es olimpia rendezési jogáért folytatott küzdelemben. A magyar kormány számára kiemelt fontosságú cél az olimpiarendezés, lépten-nyomon azt sulykolják: ez kell nekünk.

Közben szép csendben elő is készítik a terepet, ha megnézzük a következő, 2020-ig tartó olimpiai ciklust, kiderül, hogy rengeteg olyan világverseny lesz Magyarországon, amit olimpiai sportágban rendezünk. A szövetségek sokkal bátrabban pályáznak, mint eddig, a kormány pedig beáll mögéjük. Nem véletlenül, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár is nyilatkozta már, hogy minél több sporteseményt akarnak Magyarországra hozni, hogy a legtapasztaltabb rendezők egyikei legyünk.

A 24.hu információja szerint a kormány kifejezetten bátorítja a szövetségeket, hogy pályázzanak, a nem nyilvános egyeztetéseken is rendszeresen elhangzik, hogy a cél egyértelmű: Budapesté legyen a 2024-es olimpia.

Összefoglalva a fideszes logika:

úgy merje elvenni tőlünk a NOB az olimpiarendezést, hogy előtte szinte az összes világeseményt megrendeztük külön-külön, nem jelenthet gondot egyben az egész.

Nincs nehéz dolga a Fidesznek, hiszen számtalan sportszövetség élén kormánypárti, vagy a kormánypártokhoz köthető politikus áll. Elég csak a kézilabda szövetséget vezető VIII. kerületi polgármesterre, Kocsis Mátéra, vagy a birkózókat vezető Fidesz-alelnökre, Németh Szilárdra gondolni.

Budapest 2024, látványterv

És a NOB-nak is kapóra jön a lelkesedésünk. Mostanában már nem olyan jó üzlet olimpiát rendezni, elég csak arra gondolni, hogy Rió tulajdonképpen csődbe ment, Tokióban – igen, Tokióban! – a költségek az egekbe szöktek, a 2024-est Hamburgban leszavazták, Róma visszalépett, míg a 2022-es téli játékok rendezési versenyétől Oslo lépett vissza, így végül Peking és Almaty közül kellett választani – a kínaiak nyertek.

Nagyon bekezdünk

A jövő év csúcseseménye egyértelműen a budapesti vizes világbajnokság lesz. Orbán Viktor sem titkolja, hogy ezt tartja a 2024-es olimpia előszobájának, ha sikeres a rendezés, akkor szerinte rögtön esélyessé lépünk elő. Annyira meg akarjuk mutatni ezzel a vébével, hogy a rendezési költségek brutálisan elszálltak. A vizes vb eleve egy túlzottan költséges projekt, a mexikói Guadalajara is inkább visszalépett a rendezéstől, ezért lesz Budapesten a 2017-es világbajnokság, pedig eredetileg a 2021-esre pályáztunk, azt is kaptuk meg.

Még a rendezés elnyerésekor arról volt szó, hogy a Dagály Úszóaréna 8 milliárdból meglesz. Aztán hirtelen 25-re emelkedett, most már csak maga az épület ennyi nettóban, a komplett világbajnokság költségei pedig a 100 milliárd felé közelítenek. És ki tudja, hol áll meg a számláló.

Ha a vizes vb az olimpia előszobája, lassan azért kezdhetünk aggódni, mert a játékok megrendezése a tanulmány szerint nagyjából háromezer milliárd forintba kerül. Csak a pályázat az optimista előrejelzés szerint 10 milliárdba, bár a legutóbbi az idei költségvetésből még másfelet hozzácsaptak annak örömére, hogy bejutottunk a következő szakaszba.

Budapest 2024, látványterv

Miniolimpiát is rendezünk jövőre, Győrben lesz az EYOF, az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál. A verseny honlapján ott vannak a költségek, bár 250 forintos euróárfolyammal számoltak, szóval ráfizetés várható. Csak a pályázat 50 millió forint volt, az EYOF költségvetése 2,5 milliárd, és 21,5 milliárd fedezte az infrastrukturális fejlesztéseket.

Ennek 97 százalékát a magyar kormány, a győri önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság dobta össze.

2012-ben, Rómában hallgatták meg Borkai Zsolt győri polgármester és MOB-elnök beszámolóját, majd nekünk ítélték a rendezést. Győr volt amúgy az egyedüli pályázó.

És ezzel még mindig nem ér véget a 2017 rendezés szempontból, lesz ugyanis egy cselgáncs világbajnokság is Budapesten. Ennek egyébként kiemelt jelentősége lesz, augusztus 28. és szeptember 3. között rendezik Budapesten és ez lesz az utolsó világesemény azelőtt, hogy Limában eldöntenék, mely város lesz majd a 2024-es olimpia házigazdája.

2018-cal megbirkózunk

Az erős 2017 és a telített 2019 között viszonylag csendesebb év lesz a 2018-as, de azért akkor sem maradunk világesemény nélkül. A múlt héten rendezték Budapesten a nem olimpiai súlycsoportok világbajnokságát a birkózóknak, 2018-ban pedig hazánkba jön a fő világbajnokság is – amelyet egyébként 2013-ban szintén Budapesten rendeztek.

Németh Szilárd birkózószövetségi elnök a bejelentés után rögtön kiemelte: a vb-rendezéshez elengedhetetlen volt a kormány által nyújtott garancia. Bacsa Péter ügyvezető alelnök pedig kerek-perec kimondta:

Minden eddiginél nagyobb és színvonalasabb világbajnokságot szeretnénk rendezni.

Vébé vébé hátán

Nem olyan régi hír, hogy Budapesten lesz a 2019-es vívó világbajnokság. Ez is egy olyan világbajnokság, amit a közelmúltban is megrendeztünk, a birkózáshoz hasonlóan 2013-ban. Annak volt a beharangozója az a Star Warsos kisfilm az olimpiai bajnok Szilágyi Áronnal a főszerepben. Akkor a szervezők tájékoztatása szerint bő félmilliárdba került a rendezés – az akkori Syma- most már BOK-csarnok volt a helyszín, mert olcsóbb volt mint a Papp László Sportaréna –, de pármilliós pluszban jöttünk ki belőle. Az erről készült beszámolót a szövetség el is fogadta.

Budapest 2024, látványterv

Szilágyi – Kozák Danuta olimpia bajnok kajakos és Kemény Dénes korábbi vízilabda kapitány, most szövetségi elnök mellett – egyébként a 2024-es budapesti rendezés plakátarca is.

Egy napon a vívó vb-vel, az öttusa világbajnokság rendezési jogát is elnyerte Magyarország. A sportág legsikeresebb nemzeteként már hatodik alkalommal leszünk házigazdák, 1969 óta minden tíz évben egyszer Budapestre látogat a sportág elitje.

Kajak-kenu világbajnokságot is rendezünk abban az évben, ezúttal is – mint 1998-ban, 2006-ban és 2011-ben – Szegeden. Nagy volt a küzdelem a rendezési jogért, Duisburgot és Moszkvát nyomtuk le, a kormány pedig gyorsan jelezte is, hogy biztosítja a szükséges forrást, 2018-ban 160 milliós, 2019-ben pedig 633 milliós állami támogatást nyújt majd.

Mindenkinek megmutatjuk

Ami a vizes sportokat illeti, biztosra megyünk: 2017 után 2020-ban a vizes Európa-bajnokságot rendezzük. Ekkor azért már állni fog az új Dagály, szóval új uszodakomplexumot feltehetőleg nem kell majd építeni, sőt, pont a Dagály kihasználtsága miatt pályáztuk meg ezt az Eb-t. A világbajnoksággal ellentétben nem minden egyszerre lenne: az olimpiai kvalifikáció miatt januárra tervezik a vízilabdatornát, májusra az úszók, műugrók és a szinkronúszók versengését, júniusra (Balatonfüreden) a nyíltvízi úszást és nálunk lehet az első óriás-toronyugró Eb augusztus 20-án.

És természetesen a labdarúgó Európa-bajnokság sem maradhat ki a sorból. 2020-ban már lesz egy csavar a történetben, már városok rendezik majd az eseményt. Budapesten három csoportmeccs és egy nyolcaddöntő lesz majd. Erre az új Puskás Stadionnal készülünk, amit elméletben már rengetegszer felépítettünk, de soha nem lett belőle semmi. Most viszont tényleg el kell majd készülnie, 2019-re ígérik. Nem lesz olcsó, 105 milliárd forintból épül fel a tervek szerint. És ez még csak a stadion, bár a foci-Eb-nek megvan az a szépsége, hogy özönlenek rá a szurkolók.

Budapest 2024, látványterv

Kiiktatják a veszélyforrásokat

Sokaknak nem tetszik az olimpia ötlete, elsősorban a túlzott költségektől tartanak. Az Átlátszó újságírója, Erdélyi Katalin Krisztina népszavazási kérdést is nyújtott be a témában:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?

A Nemzeti Választási Bizottság október 5-én tagadta meg aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mondván, hogy a hatályon kívül helyezendő törvény szervezetalakítási kérdésekről is rendelkezik, márpedig az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörét érintő kérdésben nem lehet népszavazást tartani.

Erdélyi fellebbezett, az ügy a Kúria elé került, ők is visszadobták a kérdést. Helyi, fővárosi népszavazást elvben lehetne még tartani a kérdésben, de a gyakorlatban szinte lehetetlen.

Mert amíg országos népszavazás kiírása esetén 120 nap alatt kellett volna 200 ezer aláírást összegyűjteni (ez a 8 millió választópolgár 2,5 százaléka), addig a fővárosban 30 nap alatt 138 ezret, a választópolgárok 10 százalékáét. Nem is volt még Budapesten helyi népszavazás soha.

*

Ha pedig a döntésig mégis bárki sikerre vinne egy országos vagy helyi népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtést, információnk szerint arra is kész a Fidesz terve. Egész egyszerűen azzal támadnák a kezdeményezőket, hogy el akarják venni a magyaroktól azt az örömet, hogy itthon éljék át azt, hogy magyar olimpiai aranyat ünnepelhetnek. “A merjünk kicsik lenni életérzés helyett a párt a megérdemeljük, ez jár nekünk szöveget venné elő”, mondta egy forrásunk.

Képek: Budapest 2024, látványtervek

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. február 16.
Gulyás Márton, a Humán Platform aktivistája beszél a Humán Platform Putyin: nyet! - Európa: igen! elnevezésű tüntetésen Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky úton 2015. február 16-án, Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatásának előestéjén.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.