Belföld

Megint összejöttek a liberálisok, és arról beszélgettek, hogy az ablakosok zsidóznak

Mázsár Tamás
Mázsár Tamás

újságíró. 2016. 11. 03. 11:48

Miközben az igazán fontos dolgok felett majdnem elsiklottak egy előadáson. Hogy ez mégse történt meg, az egy holokauszt-túlélőnek köszönhető, aki elmondta, reménytelen kísérlet egy szélsőjobboldalival normális párbeszédet folytatni. Puhák vagyunk és menekülünk.
Korábban a témában:

Hogyan beszéljünk a szélsőjobboldalról? Beszéljünk-e a szélsőjobboldallal? 

– ez volt a téma a Bálint Házban, az előadást Hunyadi Bulcsú, a Political Capital vezető politikai elemzője tartotta.

Hunyadi évek óta szélsőjobb-kutatással foglalkozik, a témában képzéseket tartanak iskolákban.

Ne mondjuk a nácinak, hogy náci

Előadását azzal kezdte, miért vonzó a szélsőjobb. Itt a már jól ismert okokat sorolta fel: társadalmi, személyes és közösségi, elszegényedés, erős társasági szívóhatás. Azokat az embereket képes bevonzani ez az ideológia, akik alapvetően tenni szeretnének valamit, lázadás is van benne, kiábrándultság.

Radikális nézetek kellenek neki, mármint a szélsőjobboldalhoz húzóknak, mert a mainstream unalmas, mondta. A radikálisok úgy közvetítik ezt, hogy a

tisztességes erő, amelyik cselekszik, őrzik a hagyományokat, védik a rendet, kizsákmányoló kisebbséggel szemben ő képviselik a valódi többséget.

Szerinte a vita elkerülhetetlen, nem lehet a szőnyeg alá söpörni a problémát, menő dolog lett a szélsőségesség, és fel kell venni a harcot.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás

Hogyan érveljünk, hogyan ne, ez volt a következő téma. Ne ítélkezzünk, ne címkézzünk,

ne mondjuk, hogy te náci vagy,

mert akkor áldozat lesz belőle, és úgy érzi, már megint nem mondhatja el a véleményét. A falak építése nem vezet sok jóra, mondta Hunyadi, fontos megérteni a személyes motivációkat, nem szabad legitimálni az érvelésüket.

Zsidóznak az ablakosok

Jó, akkor már tudjuk, hogy nem szabad, most jön az, hogyan kell.

Nincs egy sikeres recept szerinte, teljesen más a neten, a kocsmában. Nagyban függ a személyek habitusától, ezzel mondjuk nehéz lenne vitatkozni.

Ezek után olyan megdönthetetlen érveket sorakoztat fel, minthogy szélsőséges politikusok EU-s plakátokat égetnek, miközben tartják a markukat, vagy hogy a szélsőjobb a cigánybűnözésről beszél, miközben a magyar állam nem látja el a feladatait.

Ezek után a körülbelül húsz fős hallgatóság négy alapstratégiát ismerhetett meg, az egyik ilyen a

nevetségessé tétel, 

vagyis, hogy tegyük nevetségessé a nácit, de jó módszer lehet még Hunyadi szerint az érzelmi érvelés, vagyis, amit a radikális mond, az tudassuk vele, mit okoz nekünk.

A szélsőséges eszmék abszurd állításokra épülnek, állapította meg a szakértő.

Ezek után három idézet következett, az egyik az volt, hogy valakinél ablakosok voltak, akik zsidóztak és cigányoztak.

Reménytelen a párbeszéd

Az idézetek közben kért szót valaki a közönségből. Ebben a nagyjából öt percben pedig minden fontos dolgot elmondott, amit a szélsőjobbról és a velük való kommunikációról tudni érdemes. Az idős férfi, mint kiderült gyerekként élte át a holokausztot, de azóta is sokszor visszajön neki ez az érzés. Szerinte

mi puhák vagyunk és menekülünk.

Elmondta, hogy párbeszédre nincsen példa, nem is lehet, hiszen reménytelen:

Azokkal lehet vitatkozni, akinek nincs világnézetük. Ne adj isten, hitük.

Igazából ő volt az, akit tátott szájjal hallgatottak, mert amellett, hogy tökéletesen megfogalmazta azt, hogyan lehet beszélni egy szélsőjobboldalival,

vagyis sehogy,

egészen érdekes történeteket mesélt.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás

Például azt, hogy ha korábban, évekkel ezelőtt valaki azt mondta neki, hogy német, összerándult a gyűlölettől. Most már ez megváltozott.

Egyre jobban tisztelem a németeket, mert

társadalmilag szorították vissza a nácikat. Miközben szerinte egy öreget már nehéz átalakítani, a fiatalt lehet, és Németországban ezt meg is tették, mert már nincs meg bennük az antiszemitizmus.

Itt viszont nem történt semmi kísérlet arra, hogy megpróbáljuk feldolgozni a múltat,

ugyanolyan ronda nácik voltunk, mint a németek, csak a magyarság nem ismeri el.

Felismerés kellene és beismerés. Ki kellene mondani, hogy nem áldozatok voltunk, hanem kőkemény résztvevői az eseményeknek, de itt még az emlékszobrok is hazudnak. Márpedig amíg erről társadalmilag nem beszélünk, addig ez nem fog működni, zárta.

Szerinte a jobboldal számára létezik nemzet, de abba a nemzetbe mi nem tartozunk bele. Vagyis mi, akik ott voltunk.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.