Az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült gyönyörű Iparcsarnokot Budapest második világháború alatti ostroma, a helyére épült BNV-pavilont (később ez volt az Otthon Áruház bútorraktára), ismertebb nevén a Petőfi Csarnokot pedig az Orbán-kormány pusztította el, hogy a helyét a Múzeumi Negyed egyik nagy épülete, az Új Nemzeti Galéria foglalhassa el.
A korszerűtlenné vált PeCsa felújítása éveken át húzódott, míg végül 2014 márciusában, a Múzeumi Negyed első sajtótájékoztatóján kiderült, hogy az épület – Baán László szerint – “építészetileg nem méltó arra, hogy megmaradjon”, így lebontják, helyét pedig nem építik be: zöldterület lesz.
A területen az új Nemzeti Galéria készül majd el a tervpályázaton diadalmaskodó, Pritzker-díjas (ez voltaképp az építészek Oscar-díja) Sanaa tervei szerint.
De mi az a SANAA?
A két tokiói építész, Szedzsima Kazujo és Nishizawa Rjúe által 1995-ben alapított stúdió, a Seijima and Nishiziwa and Associates (SANAA) az elmúlt két évtizedben számos nagy középületet tervezett, így a kanazawai XXI. Századi Kortárs Művészeti Múzeumot (Japán):
A tokiói Christian Dior Omotesandót:
Az esseni (Németország) Zollverein School of Management and Designt:
A New York-i The New Museum of Contemporary Artot:
Valamint a svájci Lausanne-ban álló Rolex Learning Centert:
A jelenlegi Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria újraegyesítéséből megszülető Új Nemzeti Galéria a XIX. század elejétől egészen a jelenkorig mutatja majd be a magyarországi és európai képzőművészet fejlődésének folyamatát.
A Magyar Zene Házához szükséges fakivágásokról és változásokról megemlékező cikkünk után most ismét Németh Ádám grafikus munkáin keresztül mutatjuk a Galéria miatti változásokat.
A Zichy Mihály útról nézve
Északkeletről, a strandröplabdapálya felől:
Északnyugatról, a lépcsők felől:
A Napozórét felől, melynek képét eddig a PeCsa színpadja uralta:
A tervek szerint százhetvenegyet, ami egy bődületes szám a Magyar Zene Házához kivágandó 26 (+ a nézőtér miatti 44) fához képest, noha az Orczy-kertben végzett pusztításnál azért jóval kisebb kárt okoz majd. Ez persze nem vigasz, hiszen a hatalmas fák közül 22 értéke 2,5 millió Ft feletti, további 13 pedig 1-2,5 millió forint közti értékkel bír.
Még mindig nem vagyunk egészen biztosak abban, hogy ez jót fog tenni a Városliget jövőjére nézve, hiszen a trolicsörgést leszámítva jórészt csendes utakon újra megjelennek majd az autók, emellett pedig a város egyik tüdejét sértjük majd meg az ezernyi fa kivágásával.
