Jozef Rohácot életfogytiglani, Portik Tamást 13 év szabadságvesztésre ítélte minősített emberölés miatt az Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperében a Fővárosi Törvényszék csütörtökön nem jogerősen – írja az MTI. Ahogy arról beszámoltunk: múlt héten az ügyész életfogytiglant kért Jozef Rohacra és Portik Tamásra, a védelem viszont felmentést.
A szlovák állampolgárságú férfi – akit szerdán Szlovákiában is életfogytiglanra ítéltek – leghamarabb harminc év múlva bocsátható feltételes szabadságra, vagyis a vádbeli cselekmények idején hatályos szabályozás szerint adható legsúlyosabb büntetést kapta.
Csütörtökön kihirdetett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék kimondta Jozef Rohác bűnösségét a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt, ami előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés. Portik Tamás az ítélet szerint csak Boros József megöléséért felel, az elsőfokú bíróság szerint ugyanis pusztán annyi bizonyítható, hogy erre adott utasítást Jozef Rohácnak. Cselekménye előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés. A bíróság a Cinóber-gyilkosság esetében nem látta bizonyítottnak Jozef Rohác tettesi, illetve Portik Tamás és Ferencsik Attila felbujtói magatartását, ezért őket e vádpont alól felmentette, csakúgy mint a Fenyő-gyilkosságban bűnsegédlettel vádolt szlovák férfit.
DNS-maradvány és terhelő vallomások
Szóbeli indoklásában a bíró elmondta: a Fenyő-gyilkosság esetében Jozef Rohác helyszínen rögzített DNS-maradványai és a szemtanúk részletes vallomásai alapján megállapítható volt a tettes. Az ügyészség által felsorakoztatott, alvilági és rendőrségi kapcsolatokkal is rendelkező terhelő tanúkról szólva a bíró megjegyezte: vallomásaik számos ponton súlyos kételyeket ébresztettek. Volt, aki maga mondta, “sokat hazudott”, illetve, hogy bosszút akar állni az őt ért sérelmekért. Más tanúknak százmilliós nagyságrendű elszámolási vitájuk lehetett egyes vádlottakkal. Lehetett olyan, aki mentesülhetett a büntetőjogi felelősségre vonás alól vallomása nyomán, és az sem volt tisztázott, milyen alkuk köttettek az eljárás során.
A terhelő tanúk között volt például a kecskeméti maffiaperben jogerősen elítélt Radnai László és az adócsalás, valamint magas rangú rendőrtisztek megvesztegetésének vádjával jelenleg is bíróság előtt álló Vizovicki László. A bíró szóvá tette azt is, hogy két terhelő tanú nyomozati vallomása bekezdéseken át szó szerint megegyezett, ami már a “nyomozó hatóságok furcsa hozzáállására” utalhat. Ugyanakkor a bíró emlékeztetett arra is, hogy a nyomozásokat volt, amikor tévútra vezették, egyes bizonyítékok időlegesen vagy véglegesen eltűntek.
A bírói tanács elnöke hangsúlyozta: a bíróság dolga nem a történtek kinyomozása, kétség esetén csak felmentő rendelkezést hozhat. Ezen ügyek megítélését az időmúlás mellett jelentősen nehezítették a tanúk alvilági és rendőrségi kapcsolatai, bizonyítékok eltűnése, az objektív, tárgyi bizonyíték hiánya. A bíró ugyanakkor kiemelte a perben elvégzett “elismerésre méltó” ügyészi munkát és az érdemi védői tevékenységet.
Nem jogerős
“A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján annyit lehetett megállapítani, amennyit az ítélet tartalmaz, sem többet, sem kevesebbet” – szögezte le. Az ügyész a felmentések ellen, illetve a büntetések súlyosítása érdekében, Jozef Rohác és Portik Tamás felmentésért, Ferencsik Attila bűncselekmény hiányában történő felmentésért fellebbezett, így a törvényszék döntése egyik vádlott esetében sem jogerős, a büntetőper másodfokon a táblán folytatódik.
Ferencsik rosszul lett
Továbbra is előzetes letartóztatásban marad Portik Tamás és Jozef Rohác, a két felmentett vádlott esetében azonban megszűnt a kényszerintézkedés. Ferencsik Attila a felmentő rendelkezés elhangzása után jelezte, hogy rosszul van, ezért kikísérték a tárgyalóból, és csak az egyórás indoklás után tért vissza. A büntetőper rendkívüli biztonsági intézkedések mellett zajlott, a vádlottakat folyamatosan géppisztolyos, maszkos kommandósok vigyázták. A csütörtöki határozathirdetésre Szlovákiából is érkeztek újságírók.
Három ügy
Mint ismert, az ügyészség szerint a szlovák bérgyilkos volt az, aki kora este Budán, egy forgalmas kereszteződésben Fenyő János médiavállalkozónak, a VICO vállalatcsoport vezetőjének autójához lépett és közvetlen közelről lelőtte őt. Megbízóját az eljárás alatt nem sikerült azonosítani, így nem is vádoltak meg a felbujtással senkit.
A bíróság tavaly szeptemberben döntött arról, hogy a Fenyő-gyilkosság korábban kezdődött – és már csaknem befejezett – büntetőperéhez egyesíti az 1998-as Aranykéz utcai robbantás ügyét. Utóbbiban a Fővárosi Főügyészség Jozef Rohác ellen tettesként, Portik Tamás ellen pedig felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt emelt vádat, és életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott mindkét férfi esetében. A vád szerint Jozef Rohácot Portik Tamás azért bízta meg Boros József megölésével, mert az áldozat terhelő vallomást tett rá és társaira.
A Fővárosi Törvényszék augusztusban döntött a fent említett egyesítésről, vagyis, hogy ezekhez az ügyekhez “csatolja” Cinóber megölését is. A vád szerint Jozef Rohác volt a gyilkos, Portik Tamást és F. Attila pedig a felbujtók. A vádiratot pénteken ismertették. Az ügyészség szerint Portik Tamás másodrendű és F. Attila harmadrendű vádlott adott megbízást Cinóber meggyilkolására Rohácnak, miután a férfi nem adta meg nekik ötmillió forintos tartozását. Az Energol Rt. két korábbi igazgatója 1996 első felében adott kölcsönt az áldozatnak. Egy decemberi találkozón visszakövetelték a pénzüket és egyúttal közölték vele: ha határidőn belül nem fizet, megölik. Miután Cinóber a fenyegetés ellenére sem rendezte tartozását, úgy döntöttek, beváltják a fenyegetést. A szlovák férfi 1996. december 18-án a IX. kerületi, Üllői úti lakása előtt, a nyílt utcán egy hangtompítós pisztollyal közelről lelőtte a házból kilépő D. Ferencet. A férfi azonnal meghalt.
Rohác szerint megbolondult a magyar alvilág, mind a felmentésüket kérték
Az összevont perben minden vádlott a felmentését kérte az utolsó szó jogán kedden. Portik Tamás harmadrendű vádlott nem is mondott többet, csak hogy felmentést kér, Jozef Rohac elsőrendű és Ferencsik Attila negyedrendű vádlott azonban egyaránt csaknem egy órát beszélt.
Jozef Rohac szerint “az egész magyar alvilág megbolondult”. A szlovák férfi hosszan bizonygatta, hogy a terhelő vallomások hiteltelenek. “B-kategóriás filmekben nincs olyan, amit itt a tanúk előadnak”, például, hogy a vádlottak mindenkinek a tervezett vagy éppen végrehajtott bűncselekményeikről beszélnek. Rohác a Fenyő-gyilkosság helyszínén talált sapkáról, amelyben évekkel később sikerült rögzíteni az ő DNS-ét, azt mondta: DNS-ről már akkor is hallottak, ezért ők nem hagyták volna a helyszínen, egyébként is rögzítettek abban a sapkában mástól származó hajszálakat is. “Nem könnyű a bírói munka!” – jegyezte meg a sok, szerinte valótlan vallomásról, miközben arról is beszélt, hogy ő a tévéből hallott először az Aranykéz utcai robbantásról.
A Cinóber-gyilkosság felbujtójaként megvádolt Ferencsik Attila egyebek mellett azt mondta, elgondolkodtató, ahogy az ügyészség válogat a gyanúsítottak között, illetve, hogy egyes, jogerősen elítélt személyek terhelő vallomásaik megtétele után kegyelmi kérvénnyel élnek.
