Belföld

“A sérelem csekély” – ez a mondat mentheti meg a sztrájkoló tanárokat

László Pál
László Pál

újságíró. 2016. 03. 24. 17:16

Lesz polgári engedetlenség. A jogász szerint azonban az bizonytalan, hogy lehet-e szankcionálni azt a tanárt, aki március 30-án reggel 8 és 9 között inkább az iskola előtt álldogál ahelyett, hogy tudást töltene a fejekbe.
Korábban a témában:

Sem Orbán Viktor, sem Áder János nem kért bocsánatot „az elmúlt hat évben megalázott emberektől”. Vagyis, ahogyan az várható volt, Pukli István és a Tanítanék Mozgalom bejelentette, hogy lesz polgári engedetlenség és a csatlakozó tanárok egy órát fognak levegőzni az iskolák előtt.

Egyelőre 80 iskola jelezte, hogy részt vesznek az akcióban,

ami nem tűnik soknak, pláne, hogy az egész tiltakozási hullámot elindító miskolci nyílt levelet 800 iskola írta alá.

Mostanra kiderült, hogy legalább a szakszervezetek nem szervezik keresztbe a tiltakozást, igaz, hivatalosan nem is támogatják. Nem tehetik, hiszen ahogy a legnagyobb tanárszakszervezet vezetője, Galló Istvánné mondta, a tanítási időben tervezett egyórás akció munkamegtagadásnak minősül, amiért szélsőséges esetben ki is rúghatják a tanárt.

Pedig ez nem is olyan biztos. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi üzletág vezetője azt mondja, hogy a polgári engedetlenség nem egy jogi fogalom. Ezzel szemben a sztrájk egy nemzetközi és hazai jog által is védett tevékenység. A sztrájk lényegében nem más, mint egy jogszerű munkavállalói károkozás a munkáltatónak, melynek az a célja, hogy a munkavállaló gazdasági és/vagy szociális érdekeit nyomásgyakorlással érvényesítse. Mivel a munkavállaló a tevékenységével kárt okoz (nem végez munkát), így a jog a sztrájkot szigorú feltételekhez köti. Ilyen például az, hogy amennyiben a munkabeszüntetés a lakosságot alapvetően érintő szolgáltatást érint, abban az esetben biztosítani kell, az un. elégséges szolgáltatást. Ilyennek minősül például a közforgalmi tömegközlekedés, távközlés, víz, gáz, energia szolgáltatás. Habár erre nézve nincsen kúriai döntés, joggal tehető fel, hogy a nevelő-oktató tevékenység is annak minősülne. Erről – jogszabály hiányában – a bíróság jogosult dönteni. Ezen túlmenően is vannak további feltételek is, mint például az egyeztetési kötelezettség, jóhiszeműség stb.

Az úgynevezett „polgári engedetlenség” azonban nem ilyen

Ha én a munkahelyemen egyszerűen nem dolgozom, azaz nem állok rendelkezésre, abban az esetben nem teljesítem a munkaviszonyból származó alapkötelezettségemet. A kötelezettségszegés esetére pedig a Munka törvénykönyve szankciókat biztosít a munkáltató számára. Egyrészt fegyelmi eljárás indítható vagy a foglalkoztatási jogviszony megszüntethető. A munkahely egyébként nem a véleménynyilvánítás terepe

– teszi hozzá Kéri Ádám.

Vagyis, ha valaki a tanárokkal szolidaritást vállalva március 30-án esetleg 8 és 9 között nem süt kenyeret, vagy ne ’adj isten mondjuk, nem ellenőrzi a jegyeket a metróbejáratnál, elképzelhető, hogy jogszerűen kirúgható.

Kolozsvár, 2014. október 3.
Tanterem a Kolozsvári Református Kollégium idén indult szakoktatásának helyet adó újonnan felavatott épületben Kolozsváron 2014. október 3-án. Az épület avatásán részt vett Orbán Viktor kormányfő.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Nem lesz ilyen

A pékeknek lehet baja, de a tanároknak biztosan nem, ha csatlakoznak Pukliékhoz. Palkovics László államtitkár legalábbis azt mondta az ATV-nek, hogy Magyarországon ma egy tanárnak sem kell félni, különösen a kormányzattól nem. Majd hozzátette, hogy annyi bizonyos, hogy az elmaradt órát pótolni kell majd.

A jogász szerint ez azért önmagában nem megnyugtató. A munkáltató ugyanis jogosult szankciót alkalmazni, melynek viszont arányosnak kell lennie. Tekintettel azonban arra, hogy ezen a területen nem gyakori ez a tiltakozó jellegű magatartás, és ennek következtében nincsen bírói precedens sem, így nem lehet pontosan megmondani azt sem, hogy mely munkáltatói lépéseket tekintené a bíróság jogszerűnek.

Én a munkavállaló képviselőjeként arra hivatkoznék, hogy a sérelem csekély, ezért aránytalan az alkalmazott intézkedés, a munkáltató képviseletében pedig arra hivatkoznék, hogy nem állt rendelkezésre a munkavállaló, így alapvető kötelezettségét sértette meg, s ezért jogom van szankcionálni.

Küzd a kormány

A héten Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ATV Start reggeli műsorában azt mondta, hogy a Klik teljesen megszűnik. Sőt, kiderült, hogy a Nemzeti Alaptanterv (NAT) és a kerettantervek átfogó felülvizsgálatát, a megtanítandó lexikális tananyag érezhető csökkentését, és az alapkészség-fejlesztés erősítését is támogatja a kormány. A Tanítanék mozgalom azonban szinte azonnal cáfolta a híreket. Pilz Olivér azt mondta a 24.hu-nak, hogy nem tudják mit jelent valójában a Klik megszűnése. Átnevezés? Szétdarabolás?

Ezekről semmit nem tudni. A fő cél az lenne, hogy ne centralizált legyen az oktatás, a döntéshozatal minél közelebb kerüljön az iskolákhoz, megfelelően legyen finanszírozva az egész rendszer, és szerencsétlen a kettős fenntartás is, vagyis, hogy az önkormányzat üzemeltet, az állam pedig fenntart.

A matematika–fizika–biológia szakos tanár, a miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke és az elhíresült nyílt levél szerzője hozzátette, hogy szerintük a kormány azzal küzd, hogy csökkentse azt a tömeget, ami a mozgalmunk mögött áll.

Ezek az ígérgetések mind azért vannak, hogy lefaragjanak az elégedetlen tömegből.

Most úgy tűnik, hogy 80 iskolában lesz egy óra szünet, amiről Pukli István azt mondta a 24.hu-nak, hogy az akció alatt nem lesznek felügyelet nélkül a gyerekek. Ez a szám azonban nem tűnik soknak. Pukli szerint, ha nem is lesznek sokan 30-án, bár addig még van egy hét a szervezésre, a következő ilyen akción biztosan többen lesznek.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Visszaadják a rakpartot, alaposan átszabják a Bécsi utat
Meghalt Fodor János