Győr, 2009. április 28.
Speciális, az állattelepeken használatos védőöltözet. Felkészült a magyar állatállomány fokozottabb higiéniai védelmére a győri Hat-Agro Kft. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a világ egyetlen térsége sincs biztonságban a madár-, a sertés- és az emberi influenza genetikai állományát társító A/H1N1 új vírustól, amely Mexikóban valószínűsíthetően másfélszáznál több ember életét követelte. Az új vírus megjelenése miatt egyelőre csak az általános humán járványügyi intézkedéseket hoztak, de az állategészségügy területén több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkező győri cég felkészült a sertéstelepek fokozott védelme esetén bevezethető intézkedésekre is.
MTI Fotó: Győri Károly
Belföld

Magyarok küzdenek az antibiotikum-apokalipszis ellen

Roquentin
Roquentin

2016. 03. 10. 15:39

Egyelőre vesztésre áll az emberiség a szuperkórokozók elleni harcban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint rohamos ütemben terjednek a legerősebb antibiotikumokkal szemben is ellenálló fertőzések, vagyis ismét halálossá válhatnak évtizedek óta hatékonyan kezelt betegségek. A szuperbaktériumok elleni nemzetközi küzdelem frontvonalán van Pál Csaba Bolyai-díjas biológus szegedi laborja. A központ egyik kutatóját, a New York-i magyar tudományos társaság által Szent-Györgyi Albert-díjjal kitüntetett Lázár Viktóriát kérdeztük arról, hogy mikor készül el a veszélyes kórokozók elleni csodafegyver.

A BBC Panorama című műsora nemrég az “antibiotikum-apokalipszisről” készített riportot. Tényleg ennyire drámai a helyzet?

Igen. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO legutóbbi jelentésében – ami 114 országot átölelő felmérés alapján készült – arra hívták fel a figyelmet, hogy az antibiotikum-rezisztencia világszintű fenyegetést jelent manapság az egészségügy számára. Egy-két adat is megjelent már több tanulmányban, ahol előrejelzik, hogy egyes fertőzések halálos kimenetelűvé válhatnak az ellenálló baktériumok miatt, és ez körülbelül 300 millió embert érinthet világszerte. Ezt 2050-re becsülik. A globális gazdasági veszteség mától 2050-ig százezer milliárd dollár körül mozoghat, a kezelések növekvő költségei, illetve a halálesetek okozta gazdasági és munkaerőpiaci kiesések miatt.

Tehát 2050-ig 300 millió ember halhat meg amiatt, hogy a baktériumok antibiotikum-ellenállóvá válnak?

Igen.

Egy kicsit tisztázzuk, hogy miért van szükségünk antibiotikumokra, miért olyan fontosak nekünk?

Az antibiotikumok felfedezése előtt rengeteg fertőzéses megbetegedés kezelhetetlen volt, ilyen például a szifilisz vagy a különböző baktériumok okozta tüdőgyulladás. Tüdőgyulladásban nagyságrendekkel többen haltak meg, mint manapság. Az antibiotikumok felfedezése e betegségek rossz kimenetelének megelőzésében volt nagyon sikeres. A kezdeti sikerek ellenére viszont már öt éven belül megjelentek az antibiotikumokra ellenállóvá vált baktériumok. Ezeket penicillinnel, a legkorábban felfedezett antibiotikummal, már nem lehetett kezelni. Ez egyre inkább arra irányította a gyógyszergyártók figyelmét, hogy az antibiotikumokat különböző kémiai módosításokkal változtatgassák. Több generációs antibiotikumokat hoztak létre, amelyek kémiailag egy-egy alcsoportban különböztek csak, viszont a rezisztens baktériumok szerencsére még érzékenyek voltak ezek ellen.

Egy folyamatos evolúciós harc zajlik az egészségügyben, a klinikumban, és a baktériumok oldaláról is az újabb felfedezett antibiotikumok ellen.

Meg lehet nyerni ezt a háborút?

A kutatócsoportunk pont ezzel foglalkozik, hogy miként lehetne megakadályozni a baktériumok ellenállóvá válását. Erre különböző stratégiáink vannak, az egyik az, hogy kémiailag módosítunk már meglévő szereket, hogy újra hatékonyak legyenek az ellenállóvá vált baktériumok ellen. Egy másik megoldás, amin a kutatócsoportunk is dolgozott és világszínvonalú eredményeket ért el, hogy miként lehet őket kombinálni esetleg. Azt tudjuk, hogy a kombinációs terápiák nagyon jelentősek a különböző rezisztens tuberkulózis megbetegedések (tbc) ellen, és a HIV-fertőzések ellen is használnak hatékony kombinációkat. De mi a szerepe ezeknek a kombinációknak? Két stratégia van: az egyik az, hogy erősítsék egymás hatását. Ez akkor hasznos, ha a dozírozást és a mellékhatásokat akarjuk csökkenteni. A másik pedig, hogy úgy adjuk őket kombinációban, hogy lassítsuk a rezisztencia kialakulását, ami kialakulhat mindkét szerrel szemben. Itt nem arról van szó, hogy új szereket fejlesztünk és kémiailag módosítjuk őket, hanem már meglévő szereket kombinálunk ésszerűbben olyan kombinációban, amelyek lassítják a rezisztencia kialakulását mindkét szerrel szemben. Ugyanis laboratóriumi körülmények között megfigyeltük, hogy szinte minden általunk vizsgált ellenálló baktériumnak van egy „Achilles-sarka”: egy másik gyógyszer, amelyre rendkívül érzékennyé vált. Az eredményeink arra utalnak, hogy ezeknek az antibiotikumoknak az együttes alkalmazása egy újszerű terápia alapját képezhetné.

Ha nem lennének antibiotikumok, akkor a kisebb fertőzések is nagyobb eséllyel végződnének halállal?

Igen. Ha visszanézzük az adatokat, akkor ez látszik is. A baktériumok okozta tüdőgyulladásban és tuberkulózisban annak idején, száz évvel ezelőtt nagyságrendekkel nagyobb volt az esélye az elhalálozásnak, minden hetedik embert megölt. Ha most megnézzük a fejlődő országokban, ahol nehezebb hozzáférni a megfelelő antibiotikum-terápiákhoz, ott még mindig nagyon magas a tuberkulózis okozta halálozás. 2014-ben a WHO adatai szerint világszerte másfél millióan haltak meg miatta. Ez utó́bbi betegség a fejlődő országokban még mindig a tíz leggyakoribb halálok között szerepel.

Tehát olyan fertőzések, amelyek a nyugati egészségügyben teljesen hétköznapinak számítanak, azok ismét rendkívül veszélyesekké válhatnak.

Ez már el is indult. Rengeteg a multidrog-rezisztens baktériumok által okozott fertőzés, mint például a legismertebb, az MRSA-nak rövidített meticillin rezisztens Staphylococcus aureus baktériumtörzs. Ez okozza a legtöbb halálozást manapság a klinikumban.

Budapest, 2009. április 29.
Az Országos Epidemiológiai Központ Légúti Vírus Osztályának munkatársa influenza örökítőanyagot sokszorosít. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a világ egyetlen térsége sincs biztonságban a madár-, a sertés- és az emberi influenza genetikai állományát társító A/H1N1 új vírustól, amely Mexikóban valószínűsíthetően másfélszáznál több ember életét követelte.
MTI Fotó: Kollányi Péter
MTI Fotó: Kollányi Péter

Visszakövethető, hogy ez hogyan alakult ki?

Ez egy jó kérdés. Mikroorganizmusoknál ez nagyon könnyen kialakulhat, mivel igen gyorsan szaporodnak és rendkívül változékonyak, tehát nagyon könnyen tudnak alkalmazkodni. Ezért ezek az evolúciós folyamatok jól vizsgálhatóak laboratóriumi körülmények között is, mint például az antibiotikum rezisztencia kialakulása. Az antibiotikum-ellenállóság egy evolúciós folyamat. A kezelés során, amikor a beteg beveszi az antibiotikumot, a szervezetben gyakorlatilag kiszelektálódnak azok a baktériumok, amelyek ellenállóvá válnak. Ez a folyamat azért zajlik nagyon gyorsan, mert a mikrobák rendkívüli sebességgel osztódnak és stresszkörülmények között nagyon gyorsan tudják változtatni az örökítő anyagukat bizonyos mutációk által, amelyek lehetnek károsak vagy semlegesek, de gyakran előnyösek is.

A szuperbaktérium szót felkapta a sajtó. Mit takar ez a kifejezés?

A szuperbaktérium az, ami úgynevezett multidrog-rezisztenciával rendelkezik. Mint mondtam, az egyik közismert példája az MRSA-nak rövidített meticillin rezisztens Staphylococcus aureus baktériumtörzs. Ez egy olyan baktériumtörzs, ami egy antibiotikum családra, az úgynevezett béta-laktámokra – amikkel valószínűleg majdnem mindenki találkozott már kezelések során – rezisztens. A különböző béta-laktám származékok szinte összes tagjára ellenálló. Szuper-kórokozóként szokták emlegetni még a tuberkulózist okozó tbc-baktériumot, amely úgy sejtik, hogy 2014-ben világszerte 9 millió megbetegedést okozott. Ezek a kórokozók sokszor több antibiotikummal szemben is rezisztensek, ezért nem reagálnak a kezelésekre sem.

A penicillin egyik felfedezője, Alexander Fleming már a negyvenes években figyelmeztetett arra, hogy mekkora veszély ez. Tehát gyakorlatilag azóta tudjuk, hogy a probléma létezik, mégis itt tartunk. Ki a felelős ezért?

A XX. században óriási sikereket értek el az antibiotikum kezelések kapcsán, az már az érem másik oldala, hogy a rezisztencia ennyire gyorsan ki tud alakulni. A vizsgálatok már nagyon régóta folynak annak érdekében, hogyan lehetne ezt csökkenteni, megelőzni. Ha belegondolunk, egy-egy új szer piacra dobása horribilis összeget jelent a gyógyszergyáraknak, és tekintve azt, hogy az alkalmazás kezdetétől számított tíz éven belül a kialakuló rezisztencia miatt teljesen elértéktelenedik, jócskán visszaveti az új szerek megjelentetésére irányuló próbálkozásokat. Ez az egyik probléma, amiért

ebben a fegyverkezési versenyben az egész emberiség hátrányban van, vagyis a baktériumnak most nagyobb az előnye a klinikummal és a gyógyszergyártókkal szemben.

Viszont a lényeg az, hogy sokkal rafináltabb módszereket találjunk az ellenállóság megfékezésére. Ez egy örök fegyverkezési verseny, de vehetünk ötleteket abból, hogy mi zajlik például a környezetben. Erre is vannak ötleteink, hogy azt kutassuk, hogy zajlik vajon a talajbaktériumok között ez a fegyverkezési verseny már évmilliók óta. De az immunrendszer is csodálatos arzenállal rendelkezik és ebből is olyan molekulákat használhatunk, amelyek hatékonyak lehetnek a manapság elterjedt és nagyon veszélyes kórokozók ellen. Ezek a kutatások épp most zajlanak, rengetegen dolgoznak rajta, a mi kutatócsoportunk is szerencsére elég sikeres pozícióban van, jó irányban indultunk el. Ezt is jelzi, hogy Pál Csaba most már a második alkalommal nyerte el az Európai Kutatási Tanács pályázatát, ami hazai szinten is egyedülálló. Ezekre pályázni kiemelkedő felfedezést vagy tudományos áttörést ígérő, megvalósítható kutatási tervvel lehet, legfeljebb 2 millió euró támogatásra, ötéves kutatási tervvel. Rendkívüli sikernek számít, hogy egy magyar kutató hazahozott két ilyen színvonalas támogatást, amelyekkel itthon új munkahelyeket teremtett magyar és külföldi fiatal tehetséges kutatók számára egyaránt, akik azóta kiemelkedő eredményeiknek köszönhetően már sok rangos külföldi és hazai tudományos és szakmai díjat is elnyertek.

Budapest, 2011. szeptember 8.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) zászlója.
MTI Fotó: Soós Lajos
MTI Fotó: Soós Lajos

Eddig az anyagi oldaláról, a gyógyszergyártókról beszéltünk, de a túlhasználat is fontos. Egy becslés szerint kétszer annyi antibiotikumot használnak az emberek, mint amennyit kellene.

Igen, ez teljesen így van, sok esetben antibiotikumot szedünk be akkor is, amikor nem kellene, például egy vírusos megbetegedés vagy influenzajárvány alkalmával. És ha be is vesszük, van, hogy nem szedjük végig a kúrát. Ezzel gyakorlatilag teret adunk az ellenálló baktériumoknak. Ekkor lecsökken az antibiotikum-koncentrációja a szervezetben, így ehhez a kisebb koncentrációjú antibiotikumhoz a baktériumok is könnyedén alkalmazkodnak. Vagyis sokkal kisebb lépést kell megtenniük, hogy kialakuljon a rezisztencia. Ez olyan, mintha magasugró lennék, és nem egyből az olimpiai szintre rakom a lécet, hanem mondjuk ötven centire. Ha azt átugrom, akkor rakom feljebb. Ugyanez történik a baktériumokkal is. Ahogy evolválódnak, hozzászoknak az antibiotikumokhoz. Egy nagy dózis jelentette akadályt nem tudnak átugrani, azt nem fogják túlélni. Az valószínűleg kiírtja a nagy részét a patogén baktériumoknak a szervezetben. Viszont ha nem szedjük hatékonyan az előírt mennyiséget, naponta például elfelejtjük beszedni vagy abbahagyjuk, mert úgy gondoljuk, hogy már meggyógyultunk, akkor lecsökken a szervezetben ez a mennyiség és azt már sokkal könnyebben át tudják ugrani ezek a baktériumok, és ezáltal is hatékonyabban szelektálódnak ki majd az egyre rezisztensebb baktérium törzsek. A másik nagy problémát a mezőgazdaságban nagy mennyiségben alkalmazott antibiotikumok jelentik, mivel a haszonállatok takarmányába kevert gyógyszerek azok tejében és húsában is ugyan úgy jelen vannak.

Beszéljünk kicsit a vakcina-ellenes mozgalmakról. Az Egyesült Államokban, de lehet, hogy Magyarországon is vannak, akik különböző összeesküvés-elméletek miatt nem oltatják be a gyermekeiket.

Én nem vagyok immunológus, de azt tudom, hogy a legnagyobb sikereket az orvostudományban a vakcinázással érték el. Eltűntek olyan megbetegedések, mint például a fekete himlő, a torokgyík. Ezt a vakcinázással érték el. Az immunrendszerünk egy nagyon intelligens rendszer, ami nemcsak pusztítja a kórokozókat, de megtanulja, és emlékezni is tud a már jól bevált módszerre.

Gondolom nem lenne jó, ha a szuperbaktériumok megjelenése miatt az antibiotikumok ellen is kialakulna egy ilyen mozgalom.

Az antibiotikumokat be kell szedni nagyon indokolt esetben, mert akkor még mindig életeket menthetnek.

Kommentek

Szanyi Tibornak elege van a hülye p…kból a Tumblr-en
AppleMarkKezdődik a Városliget átépítése