Belföld

A pénzes kismamák ugyanúgy mérgezik a gyerekeiket

Angel Marianna
Angel Marianna

újságíró. 2016. 02. 09. 19:20

Kevés olyan aspektusa van a törökszentmiklósi drogtúladagolásnak, amelyet ne dolgozott volna fel a sajtó. A Józan Babákért Egyesület munkatársát és egy pszichiáter-addiktológust a várandósan is szerhasználó nők motivációiról, a Magyarországot leginkább érintő őroblémákról kérdeztük.
Korábban a témában:

Kevés olyan aspektusa van a törökszentmiklósi drogtúladagolásnak, amit ne dolgozott volna fel a sajtó. Két kismamánál túladagolás miatt kellett korábban megindítani a szülést, a kisbabákat a fővárosba szállították, a Semmelweis Egyetem utolsó tájékoztatása szerint egyikük már jobban van, a másik gyermek súlyos, de stabil állapotban gyógyul.

Az első reakció a megdöbbenés, a második az ítélkezés: vajon mi visz rá egy kismamát, hogy születendő gyermekének kárt okozzon? A válasz nem kényelmes, sőt felzaklatja a tágas skatulyákhoz, egyszerű verdiktekhez szokott, ítélkező énünket. Hiszen mi sem egyértelműbb, mint hogy elzárni egy babát az egészséges élet lehetőségétől: bűn. Kemény büntetést akarunk, méghozzá azonnal.

Oberth József, a Józan Babák Egyesület munkatársa óvatosan fogalmazott, mikor a várandósság alatti önkábításról akartuk kérdezni. A számok tükrében igaza van:

a magyar kismamák ötöde – pesszimistább számítások szerint negyede – mérgezi magát és gyermekét  valamilyen tudatmódosító szerrel: cigarettával, gyógyszerrel, droggal vagy alkohollal.

Nincs tehát akkora skatulya, amibe ez a rengeteg nő beleférne. Évente több tízezer kisbaba jön világra úgy, hogy már a méhen belül találkozott valamilyen tudatmódosító szerrel.

Tiszta lap a babáknak

A Józan Babák Egyesületet 2008-ban hozták létre korábban vagy aktuálisan droghasználó szülők, elsősorban fiatal édesanyák. A szervezet tagjai Budapest VIII. kerületében részt vesznek a Józan Babák Klub alacsonyküszöbű ellátás Alternatív Terhesgondozás és Családgondozás programjában, ahol pszichoaktív szert – nikotint, alkoholt, gyógyszert, sziput, kábítószert – használó várandós nőket, gyermeket nevelő szülőket segítenek, professzionális segítőkkel. Az egyesület 2013-tól országos krízisdiszpécser-szolgálatot koordinál, a Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány és a Magyar Védőnők Egyesülete részvételével. További információért kattintson ide.

Egyéni sorsok vannak, nincsenek közös jellemzők. A jelenség minden társadalmi réteget érint, bár sokan egy-egy ilyen eset kapcsán elzárt szegregátumokban élő nőkre asszociálnak. Ez teljesen téves következtetés

– magyarázza az egyesület munkatársa, aki szerint a jelenség feltárását az is nehezíti, hogy a terhesség alatti gyógyszerfogyasztás például sokkal nehezebben tetten érhető, mint a sokkal egyértelműbb droghasználat.

Oberth József úgy látja: mielőtt hozzálátunk a jelenség vizsgálatához, érdemes tudatosítanunk, hogy a terhesség valóban egy más, megváltozott állapot, a szokásostól eltérő reakciókkal, következtetésekkel.

Még a legdurvább droghasználók sem úgy tekintenek magukra, hogy ‘bár én tudom, hogy drogot használni rossz és árt a gyermekemnek, akkor is drogozni fogok’

– mesél a szerhasználók – és itt érdemes kiemelni, hogy a dohányosok is közéjük tartoznak – speciális helyzetéről Oberth József. Ha száz érintettet megkérdeznénk, valószínűleg döntő többségük mondaná azt, hogy nem lesz baj a terhesség alatti gyógyszerhasználatból,

hiszen a szomszéd is az XY nyugtatót szedte és milyen szép, egészséges kisfia született.

Ugye már Ön is találkozott olyan kismamával, aki azért hárította el a terhesség alatti dohányzást firtató kérdéseket, mert más is bagózott, mégis ép gyermeke született? E sorok írója igen. A miértre Oberth Józseftől az élet komplexistásához illő feleletet kapok:

Azért, mert ilyenek vagyunk mi, emberek, erős indíttatásunk van olykor a kelleténél optimistább kimenetekben hinni. De ezzel borzasztóan kényelmetlen szembenézni.

Mi, emberek szeretünk felcímkézni, egyszerű fogalmak, jellemzők alá besorolni embercsoportokat, morálisan és erkölcsileg egyértelműnek tűnő helyzetnél pedig kifejezetten nehéz megállni az általánosítást. Pedig így a jelenség óriási része homályban marad.

Nem kell ahhoz falu széli putriban élni, hogy valaki veszélyeztesse gyermekét, a jómódú anyukák éppen úgy gyógyszer vagy a pohár, bagó után nyúlhatnak, ők legfeljebb – mivel sokan magánrendelésre járnak – nem rontják a statisztikákat.

A szegényeknél jobban észre lehet venni, ha ilyesmi történik, ez pedig torz képet eredményez

– magyarázza a Józan Babák Egyesület munkatársa.

Mikrokefália – nem a Zika-vírus miatt

Napok óta fejlődési rendellenességgel született csecsemők képei keringenek az interneten, a Zika-vírus és az annak következtében kialakuló mikrokefália, másnéven kóros kisfejűség az egész világot rettegésben tartja. Bár a hírek szerint Magyarország nincs a veszélyeztetett övezetben, ez a súlyos rendellenesség nagyon is aktuális probléma itt is.

A magyar alkoholfogyasztási statisztikák által lefestett lehangoló képpel mindenki tisztában van, ennek ellenére viszonylag kevés szó esik a magzati alkoholszindrómáról. A témával kapcsolatban dr. Csorba József pszichiáter-addiktológus főorvost, a Soroksári Addiktológiai Centrum szakmai vezetőjét kérdeztük, aki a kérdés fontosságát egy nagyságrendi adattal támasztja alá:

Magyarországon ezer élveszülésre körülbelül tíz olyan eset jut, mikor a kisbaba magzati alkoholszindrómával jön világra. Ez a születések egy százaléka.

A terhesség előtt alkoholproblémákkal küzdő anyák körülbelül harmada a várandósság ideje alatt sem teszi le a poharat.

Ez óriási probléma, mivel a magzatot a placenta védi és táplálja az anyaméhben, azonban az alkohol – ahogyan a drogok is – áthatolnak e természetes védőpajzson és károsítják a gyermeket. A főorvos hangsúlyozza: nincsen olyan minimális alkoholmennyiség, ami ártalmatlan lenne. Sok tévhit tartja magát a méhlazító konyaktól a szoptatássegítő sörfogyasztásig, ezek azonban egyszerű városi legendák.

A magzati alkoholszindróma megjelenése sokban függ attól, hogy az édesanya terhessége mely fázisában, milyen gyakran és mekkora mennyiségben fogyasztott alhoholt, de olyan tényezők is befolyásolhatják megjelenését, mint hogy az anya megfelelően táplálkozott-e várandóssága alatt, általános egészségügyi állapota megfelelő-e. Általánosságban elmondható, hogy minél gyakrabban és minél nagyobb mennyiségben alkoholizál az anya, annál nagyobb eséllyel alakul ki a visszafordíthatatlan rendellenesség.

Newborn baby in incubator
Kép forrása: Thinkstock

Amennyiben a gyermek a tehesség első trimeszterében kerül kapcsolatba az alkohollal, a kicsi növekedési problémákkal, fejlődési rendelleneségekkel születhet meg, a spontán vetélés veszélye viszont az elsőtől a kilencedik hónapig fennáll. Az első trimeszterben sérült, fejlődési rendellenességgel megszülető gyerekek 80 százaléka kis súllyal érkezik az életbe, sokuknál pedig a már említett mikrokefália is kialakul. A krónikus kisfejűségre jellemző a kisebb fejkörfogat, a tipikus arcvonások: rövid szemrések, nagyon keskeny felső ajkak és a mentális érintettség.

Amennyiben az anya terhessége második vagy harmadik trimeszterében fogyaszt alhoholt, a gyermeknek gyakran látás- és/vagy hallássérüléssel kell elkezdenie életét, fejlődése jelentősen sérül: lassabb mozgás- és beszédfejlődéssel, hátráltatott mozgáskoordinációval kell számolni.

Ahogy ezek a gyerekek nőnek, gyakran találkozunk figyelemzavarral, hiperaktivitással és súlyos esetekben komoly mentális akadályozottsággal. Sajnos a magzati alkoholszindrómás babákat nem lehet meggyógyítani, a tüneteket pszichoterápiával, viselkedésterápiával lehet enyhíteni

-magyarázza a főorvos, aki nem győzi hangsúlyozni: a magzati alkoholszindróma tünetei élete végéig elkísérik az érintett személyt. A tünetek súlyossága tehát függ az alkohol mennyiségétől, a fogyasztás gyakoriságától, az azonban egyértelműen kijelenthető, hogy

az alkohol fogyasztása egyáltalán nem javasolt terhesség alatt.

 

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.