Budapest, 2010. október 26.
Az Alkotmánybíróság tagjai kihirdetik döntésüket, az első sor balról: Lévay Miklós, Kovács Péter, Holló András, Bragyova András, Balogh Elemér, hátsó sor balról: Stumpf István, Lenkovics Barnabás, Paczolay Péter, a testület elnöke, Kiss László és Bihari Mihály alkotmánybírók. Alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót az Alkotmánybíróság (Ab). A július 22-én elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Belföld

Észre sem vennénk az Alkotmánybíróság hiányát

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 01. 11. 12:45

Ezt állítja az Eötvös Károly Intézet, amely szerint esztelenség lenne, ha a demokratikus ellenzék új alkotmánybírót jelölne.

Az Alkotmánybíróság tizennégy hivatalban lévő tagja közül háromnak, köztük az elnöknek, hamarosan lejár a mandátuma. Az Eötvös Károly Intézet emlékeztet rá, hogy hogy az új tagok megválasztásához az összes képviselő kétharmadának támogatása szükséges, amivel a Fidesz ma már nem rendelkezik, ezért tett olyan ajánlatot, amely szerint a Fidesz mellett a Jobbik és a baloldal is egy-egy bírát jelölhet. Három lehetséges alternatíva lehet.

Először, a magukat demokratikusnak nevező ellenzéki pártok elfogadják az ajánlatot. Másodszor, a baloldal elutasítja az ajánlatot, és a Fidesz a Jobbikkal állapodik meg az új tagokról. Harmadszor, nem választanak új tagokat, és ezzel az AB működőképessége veszélybe kerül: a törvény szerint legalább tíz tag jelenléte szükséges a döntésekhez.

Az Eötvös Károly Intézet szerint a magukat demokratikusnak nevező pártoknak el kellene utasítani az ajánlatot, hiszen a Fidesz 2010 óta egyoldalúan áterőszakolta az AB jelölési rendjének megváltoztatását, hatásköre megcsonkítását, alkotmányértelmezési lehetőségeinek drámai szűkítését, létszámának megemelését.

Focicsapatnyi új tag

Az intézet szerint annak nincs jelentősége, hogy a tizenegy új, egypárti módon jelölt tag közül kettőt (Pokol Bélát, Juhász Imrét) a Jobbik is támogatott, illetve volt olyan bíró, aki más ellenzéki párttól is kapott szavazatot.

A magukat demokratikusnak tartó ellenzéki pártok e lépések mindegyikét elutasították—helyesen.

Többször jelezték – szintén helyesen- , hogy e változások az AB létezésének értelmét, alkotmányos céljának megfelelő működését ássák alá. Annak a három tagnak a kivételével, akiknek mandátuma most jár le, valamennyi hivatalban lévő bírát egypártian jelöltek, túlnyomó többségük eddigi működésük alapján a kormányzathoz lojálisnak tekinthető.

Ebben a helyzetben az AB Orbán-konform működése hosszú időre biztosítottnak látszik.

Ezen a helyzeten semmit sem javítana, ha a testületbe bekerülne egyetlen, a baloldal által jelölt, az alkotmányosság elveit elfogadó új tag.

Az alku (k)ára

Az alku elfogadása inkább káros lenne. A többpárti konszenzus látszatát kölcsönözné a Fidesz által egyoldalúan kialakított helyzetnek, az orbáni gyakorlatot eddig kritizáló pártok nem bírálhatnák hitelesen az AB körül kialakult állapotokat. Ezek vállalhatatlan engedmények lennének egyetlen, önmagában semmiféle befolyással nem bíró tag jelöléséért a tizenöt tagú Alkotmánybíróságba.

A másik oldalon, mit kockáztat a baloldal az alku elutasításával? Először, a Jobbik alkupozícióját erősítheti, és ezzel esetlegesen hozzásegíti a szélsőséges pártot egy további tag jelölésének lehetőségéhez.

Nem kockázat a működésképtelen AB sem

Ez nem valós kockázat, mert a jelenlegi AB számos tagja eleve Jobbik-kompatibilis, a Fidesz-Jobbik alku még erősítené is az AB illegitim volta melletti érvelést a hazai és nemzetközi közvéleményben. Különösebb veszélyt még az sem jelentene, ha nem sikerülne elnököt és új tagokat választani és az AB működésképtelenné válna. Mivel a testület nem gyakorol alkotmányossági kontrollt a kormánytöbbség felett, ezt az intézet nem tekinti valódi veszteségnek.

Mindezek fényében meggyőződésünk, hogy az orbáni alku elutasításának egyetlen demokratikusan vállalható alternatívája volna: a magukat demokratikusnak tartó pártok az alku feltételeként szabhatják a 2010-ig érvényben lévő jelölési rend és a korábbi, csorbítatlan AB-hatáskör visszaállítását, a 2010 óta egyoldalúan jelölt és megválasztott tagok lecserélését új, konszenzusos, az alkotmányosság iránt elkötelezett tagokra. Ezt Orbán természetesen sosem fogadná el, ezért az alku elutasításának nincsen reális alternatívája.

Az intézet szerint az orbáni ajánlat nemcsak a parlament baloldali pártjait állítja komoly morális döntés elé, hanem valamennyi, baloldali jelöltként szóba jöhető alkotmányjogászt is. Nekik fel kell tenni maguknak a kérdést: hajlandóak-e demokratikus díszletként virítani az Orbán-konform AB-n, vagy a lengyel alkotmánybírák példáját követik, visszautasítják, hogy együttműködnek az alkotmánysértően kinevezett tagokkal?

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.