Az egyre zsugorodó felsőoktatás is magán hordozza a Fidesz-kormány kézjegyét, többek között a kancellári pozíció létrehozásával. Tavaly októberben, mikor az új poszt új embereit bejelentették, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter azt mondta: a menedzser-szemléletet szeretnék erősíteni a felsőoktatásban. A tudomány és az oktatás kérdéseit meghagyták a rektoroknak, a kassza kulcsát viszont odaadták a kancellároknak, Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár szerint ezzel a magyar munkaerőpiacon létrehoztak egy új menedzser-típust.
Ez az új menedzser felel az intézmény pénzügyi, humánerőforrás-menedzsment, jogi, közbeszerzési feladataiért, támogatja a rektort, együttműködési kötelezettsége van, és az intézmény működésével összefüggő feladatokat vettek át a rektoroktól. A kancellári pozíciót röpke története folyamán számos botrány érintette, összeszedtük a legbicskanyitogatóbbakat.
Idén márciusban a vs.hu nézte végig a győztes pályamunkákat és amit találtak, az nem rázta meg annyira a közéletet, amennyire indokolt lenne: a tudás templomainak gazdasági egyensúlyára olyanok is vigyáznak, akik érthetően, pontosan fogalmazni sem képesek, ellenben remek ajánlóleveleket kaptak, természetesen a Fidesz háza tájáról.
Volt, aki féloldalas motivációs levelet küldött be tisztességes pályázat helyett, a kínos mondatok és üres lózungok után pedig májusban azt is megtudhattuk, hogy a szépen csengő titulus mellé csúcsfizetés is jár a szerencséseknek. Az EMMI igazán nem fukarkodik az új menedzsertípus tagjaival:
BME: Barta-Eke Gyula
A Kövér László – Ákos gumicsont kicsit hangosabb mellékzöngéje volt, mikor néhány napja Barta-Eke Gyula, a Budapesti Műszaki Egyetem kancellárja egy főzős műsorban kvázi felajánlotta DNS-ét a jelenlévő hölgyeknek. Ózd korábbi fideszes alpolgármestere a Budavári Schönherz Stúdió “Főzz együtt a Kancellárral!” című műsorában vendégeskedett, ahol a kollégista fiúkkal olyan gyorsan elkészíthető fogásokat mutatott be, melyekkel könnyedén jó benyomást lehet tenni a nőkre egy randevún.
A máj kapcsán a műsorvezető megjegyezte, hogy sok benne a vas, ami jól jön terhesség idején, Barta-Eke azt mondta, nem tud erről, a műsorvezető pedig a helyszínen lévőktől kérdezte, hogy így van-e. A kancellár pedig megjegyezte:
Még nem terhesek, de ezen is tudunk segíteni, ha igény van rá, adáson kívül.
A BME csütörtökön közleményt adott ki, miszerint a BME rektora, összes dékánja és rektorhelyettese is elhatárolódik a kancellár kijelentéseitől. A vs.hu cikke szerint Barta-Eke a közalkalmazotti bértábla alapján járó alapilletménye 182 600 forint, ehhez jön 100 ezer forint vezetői pótlék és csekély, havi 1 millió 417 ezer forintos munkáltatói kiegészítés az emberi erőforrások miniszterétől.
SZTE: Devecz Miklós
Szeptemberben, a menekültválság kellős közepén került ki egy meglehetősen alpári, szexista kép Devecz Miklós, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárjának Facebook-oldalára. A viccesnek szánt képen meztelen, fehér nők ringatóztak egy csónakban, felettük a felirat lengyel nyelven: „Végre normális bevándorlók”. Devecz letagadta, hogy ő posztolta volna a képet.
Védekezése nem volt túl meggyőző, három nappal a botrány kirobbanása után lemondott. Hogy az ő szolgálatait mekkorra összeggel honorálták, sajnos nem tudjuk, mivel a közérdekű adatigénylésre a SZTE egyszerűen nem válaszolt.
Az Együtt a friss kancellári kinevezések után tavaly decemberben követelte az egyetemi autonómia visszaállítását. Ebből a közleményből derült ki, hogy Devecz felsőoktatási tapasztalat nélkül került a patinás egyetem vezetőségébe, cserébe azonban szereti a futballt: a zalaegerszegi ZTE első embere volt és nem mellesleg jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral.
LFZE: Kupper András
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárja a Fidesz régi motorosa: 2003-tól 2006-ig a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-MKDSZ frakciójának vezetője és az Egészségügyi Bizottság alelnöke volt. 2004-2007 között a Fidesz budapesti elnöki tisztjét látta el, 2006-2014 között parlamenti képviselő volt. Amit azonban a szép curriculum vitae nem említ, az például az, hogy rokoni kapcsolatban áll a másik Kupper Andrással, aki történetesen a nagybátyja. Tíz évvel ezelőtt írta meg az Index, hogy az akkor még a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjeként tevékenykedő Kupper évek óta a Centrum Parkoló Rendszer Kft. flottájába tartozó mobiltelefonszámot használ.
Végül az Indexnek azt mondta: elvesztett telefonja helyett kért kölcsön egy mobilt nagybátyjától, ami aztán nála maradt. Az évek alatt sokan megismerték a számot, ezért nem váltott.
Kupper kancellári pályázatában – érthető módon, mivel ő maga is oda járt – a Semmelweis Egyetemet célozta meg, végül a Zeneművészetin landolt. Az orvosi egyetemet végzett Kupper a pályázat második körében már zenei kötődéseit domborította ki.
ELTE: dr. Scheuer Gyula
Dr. Scheuer Gyula kinevezése az Eötvös Loránd Tudományegyetem kancellári posztjára több, mint érthetetlen. A már idézett VS cikk szerint a posztra beadott pályázatában saját ambíciói között a Testnevelési Egyetemet és az Óbudai Egyetemet jelölte meg, mégis az ország egyik legsikeresebb felsőoktatási intézményének kasszája került a kezébe.
Pályázatához természetesen referenciákat is csatolt: Németh Szilárd, Csepel egykori polgármestere, jelenlegi Rezsipápa és Ughy Attila, Pestszentlőrinc polgármestere is méltatta a korábban a kerületeknek értékes tanácsokat adó Scheuert. Idén májusban a 24.hu közölt cikket a két kerület közötti összefonódásokról, illetve egy friss csepeli cégről, amelynek felügyelőbizottságában ott találtuk dr. Scheuer Gyulát is. De nem ez az egyetlen érdekes kapcsolat a szövevényes ügyben, a részleteket elevenítse fel itt.
A már említett Együtt-közleményben hívták fel a figyelmet arra, hogy Scheuer is a felsőoktatásban szerzett tapasztalatok nélkül kapta meg az ELTE kancellári székét. Scheuert Leisztinger Tamás nagyvállalkozóhoz, Orbán Viktor jó barátjához kötik. Leisztinger 26 évesen szállt be a kárpótlási bizniszbe, az egyik legsikeresebb cégfelvásárlóvá vált.
A 2007–2014 közötti első EU-s pénzügyi ciklus mezőgazdasági jellegű támogatásaiból 26,2 milliárd forint került Leisztinger érdekeltségeihez.
A Világgazdaság hétfői cikke szerint a diploma megszerzése egyre kevesebbek kiváltsága: csaknem húsz éve nem volt ilyen kevés hallgató a magyarországi egyetemeken és főiskolákon, utoljára az 1998-1999-es tanévben volt 300 ezer alatt a létszám. Ma Magyarországon 295 ezren tanulnak a felsőoktatásban. A kormány sokszor hangoztatott célja a szakképzési rendszer megerősítése, azonban a sorvadó felsőoktatás mellett nem beszélhetünk virágzó szakképzésről: a középfokú iskolák nappali képzéseire járók száma is több mint 5 százalékot esett egy év alatt.
