Belföld

Főnővér: Ja, maga az az AIDS-es buzi?

"Fiam, buzi vagy?" "Igen, apa, az vagyok. "Jó, akkor van tíz perced, hogy abbahagyd." AIDS- és HIV-ügyi konferenciát rendezett a Civil AIDS Fórum a betegség világnapján. Az alábbi szöveg a rendezvényen elhangzott adatokat ismerteti, nyakon öntve a mélyinterjúkban és az előadásokon elhangzott idézetekkel. Durva számok, erős mondatok, óvatosan, de végig tessék elolvasni!
  • Sokan tudják, mégsem árt tisztázni az elején: a HIV és az AIDS két külön dolog, igaz, az egyikből következik a másik. A HIV maga a fertőzés, amely immungyengeséget okoz és jelenlegi tudásunk szerint kezelhető, bár gyógyíthatatlan (igaz, ez utóbbi egyre kevésbé biztos), az AIDS pedig az immunhiányos állapotból eredő járulékos betegségek és tünetek összessége, amelyek többnyire halálosak.
  • Magyarországon 1985 óta gyűjtik a HIV-fertőzöttek és AIDS-esek adatait. A legutóbbi nyilvántartás szerint eddig összesen 3046-an fertőződtek meg és 834-en lettek AIDS-esek. A fertőzöttek közül 4-500 külföldi, róluk nem sokat tudunk (többségük valószínűleg már nincs is az országban) Harminc év alatt összesen 367-en haltak meg. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy

Magyarországon kétezer regisztrált HIV-fertőzött ember él.

Már a telefonban is kérdezik, hogy hát óvszer nélkül lehet-e. Mi, szexmunkások ilyenkor habitusunktól függően, meg attól, hogy épp milyen kedvünk van, vagy durván elküldjük melegebb éghajlatra, vagy kulturáltan mondjuk, hogy nem. Én vicces vagyok, azt mondom ilyenkor, figyelj, én AIDS-es vagyok meg HIV-es. Ne hülyéskedj már, mondják erre, te?! Hát tök tiszta vagy!

  • Ha robbanást nem is, ugrásszerű emelkedést tapasztaltak a szakemberek: mióta a betegség ismert, nagyjából ötven főt regisztráltak évente. 2013 óta azonban minden évben több mint kétszáz új beteget diagnosztizáltak. „A venerológusok (nemibetegség-szakértők – a szerk.) évek óta mondták, hogy ez lesz, senki nem hitt nekik”, hangzott el a konferencián.
  • A fenti számok tehát csak a regisztrált fertőzöttekre vonatkozik; valójában senki sem tudja, hányan vannak összesen. A WHO számítási módszere és az európai protokollok szerint nagyjából 25 százalék a látencia, azaz ennyi a nem regisztrált fertőzött (aki jó eséllyel nem is tud az állapotáról) a regisztráltakhoz képest, az amerikaiak azonban két-háromszoros szorzóval számolnak: ennyivel több a HIV-fertőzött „rohangál az utcán” azokhoz képest, akikről tudunk. Dudás Mária, az Epidemológiai Központ járványügyi osztályának szakértője szerint inkább ez állhat közelebb a valósághoz.

Visszahívnak, tudom, hogy a főnővér tudni fogja, hogy pozitív vagyok, odamegyek, azt mondta, ja, maga azaz AIDS-es buzi? És akkor mondja, hogy megmosakodtam és tiszta vagyok? Mintha nem lenne tisztában azzal, hogy terjed.

  • Gyógyszeres kezeléssel, időben elcsípett diagnózissal a vírusmennyiséget méréshatár alatt lehet tartani; az ilyen HIV-hordozók nem fertőznek, tulajdonképpen egészségesnek mondhatók.
  • A fejlett országokban a kezelési kontinuum (azaz, hogy a teljes HIV-fertőzött populációhoz képest hány százalékot kezelnek és tartanak méréshatár alatt) 70 százalék. A fejlődő országokban elkeserítő ugyanez az arány, de Oroszországban is egy százalék körüli. Magyarországon nem áll rendelkezésre ez az adat, a Szent László Kórház és az Országos Epidemológiai Központ most kezdi kidolgozni és külföldről adoptálni az ehhez szükséges módszert.
  • Orvosilag a HIV-pozitív személyek kilátásai kifejezetten jók. Évente „csak” nagyjából 10-en halnak meg, sokkal kevesebben, mint öt-tíz éve, főleg azok, akiket évtizedekkel ezelőtt, vagy már eleve AIDS-szel diagnosztizáltak.

Ha tudná a város, nem fogadna a fogorvos és még az utcán is elkerülnének az emberek, ezért soha senkinek nem árulom el, ha egyenesen rákérdeznek, akkor sem mondanám el, mert semmi közük hozzá.

  • A HIV-fertőzést már tablettával is meg lehet előzni. A hatóanyag már Magyarországon is hozzáférhető, bár orvos még nem írhatja fel.
  • Bár nem igaz, hogy a HIV-fertőzés a „melegek betegsége” (így terjedt el a nyolcvanas évek elején világszerte és a közepén Magyarországon is), itthon a legtöbb fertőzött mégis homo- vagy biszexuális férfi, csupán 11 százalékuk nő. Nagyjából 10-szer annyi nem heterót, mint heterót diagnosztizáltak az utóbbi években. A fertőzöttek egyharmadának nem ismertek a szexuális szokásai. A fertőzöttek egy százaléka kapta el a vírust az anyaméhben.
  • Felük 25-29 éves, Harmaduk 30-as, ötödük fiatalabb, mint 25.

18 éves voltam, amikor elmentünk az apámmal sétálni és rákérdezett, hogy buzi vagyok-e. Igen, az vagyok, mondtam. Jó, akkor van tíz perced, hogy befejezd. Mert szerintük ez olyan, mint az influenza vagy egy megfázás és szerintük ezen lehet változtatni.

  • A szakemberek igyekeznek nem figyelembe venni a fertőzöttek szexuális orientációját és identitását, hiszen ez olaj lehet a tűzre, ami a stigmatizálást illeti és megerősítheti azt az előítéletet, hogy a HIV-fertőzés a melegek körében terjed. Inkább a vizsgált személyek gyakorlataiból, szokásaiból indul ki és például a MSM, azaz „férfiakkal szexelő férfi” betűszót használják.
  • Egy oroszországi felmérés szerint a fiatalok, bár a HIV-fertőzést tartják a legdurvábbnak a szexuális úton terjedő betegségek között, a terhességtől jobban félnek, mint attól, hogy elkapják.
  • A Szent László Kórházban, ahol a fertőzést kezelik, a diagnózis után azt mondják a pácienseknek, inkább ne mondjanak senkinek semmit, mindenkinek jobb lesz úgy.

Előbb halok meg, minthogy elmondjam az anyámnak. Ez bonyolult. ezt az egész kérdést most nem taglalnám az anyámmal. (…) Nem, soha! A legrosszabb, ami engem érhet, hogy az anyám megtudja. Azt sem tudom, hogy hogyan reagálna rá, de nem, nem. Nem, soha! Nem csak őt féltem, magamat is. Inkább magamat, mint őt…

Ajánlott videó

Olvasói sztorik