Nem sokat segít a hazai felsőoktatás a társadalmi mobilitásban, magyarul aki képzetlenebb családból érkezik, sokkal kisebb eséllyel szerez diplomát, mint aki értelmiségi háttérből jön – idézi az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport eredményeit a Magyar Nemzet. Mindössze két százalék azoknak a hallgatóknak az aránya, akik apja legfeljebb 8 osztályt végzett, a hallgatók 19 százalékának pedig szakmunkás az édesapja.
44 százalékuknak diplomás felmenője van, ami a két évvel ezelőttinél magasabb szám. Ezek miatt 40 százalék azoknak a hallgatóknak az aránya, akik első generációs értelmiségiek. Ráadásul ahogy egyre magasabb fokra lépünk, egyre kevesebb az első generációs hallgató: az alapképzésre járóknál még 58 százaléknyian vannak, a doktoranduszok között az arányuk már csak 30 százalék. Itt már nincs is olyan hallgató, akinek a szülei ne rendelkeznének legalább érettségivel.
Földrajzilag is nagy a szórás: a felsőoktatási hallgatók 25 százaléka fővárosi, 27 százalék pedig megyei jogú városból való. A budapesti fiatalok kevesebben vannak az alapképzési szinten, a többi szinten viszont felülreprezentáltak. A kisebb településeken lakóknál épp az ellenkező a helyzet.
Vizsgálták a hallgatók anyagi helyzetét is. Háromnegyedük kap szülői támogatást, 41 százalék ösztöndíjat is, ugyanennyien dolgoznak is. Húsz százalékuk szorul rendszeres szociális támogatásra. Akiknek a szülei nem diplomások, azok kevesebb pénzt is kapnak otthonról, csak 65 százalékuk kap egyáltalán, és persze a szociális támogatásból is ők kapnak többet. Ez a trend persze megvan a főváros-falu viszonylatban is.
Átlag havi 68 ezer forintból élnek a magyar egyetemisták és főiskolások. A legtehetősebb ötödnél 95 ezer forint, a legszegényebbeknél 30 ezer. A felső kategóriában persze a budapestiek, a magániskolákban tanulók és a diplomások gyerekei találhatók meg.
Az alsóbb rétegek meghúzzák a nadrágszíjat is: 57 százalékuk például alig költ kultúrára, de a lakhatáson, étkezésen, sőt a bulin is annyit spórolnak, amennyit tudnak. Összességében amúgy nem tartják rossznak az anyagi helyzetüket, hattizedük állítja, okos beosztással kijön, 23 százalékának meg nincs is anyagi gondja. Mindössze három százalék az a réteg, ami küzd a fennmaradással.
