A magyar Néprajzi lexikon szerint a leányvásár „az a hely, ahová a párválasztás elősegítése, a találkozás és megismerkedés céljából a különböző nemen levő házasodni vágyó fiatalok évente rendszerint ugyanazon időpontban magukat kidíszítve összejöttek… Téves az a felfogás, hogy a leányvásárban adták-vették a lányokat… ”
Az ilyen, erkölcsösen praktikus rendezvényekben jeleskedő települések híre messze földre eljutott. A félreértések elkerülésére, e nyilvánosan szervezett közösségi találkozások nem a leányfejek elcsavarását, hanem bekötését szolgálták. Sok helyütt búcsúval is összekötvén. Mondják, a híresebb hazai leányvásárokat Mátészalkán, az ormánsági Vajszlón, vajdasági Zomborban és gesztenyeszüret idején, a mecseki Zengővárkonyban tartották.
Mindez talán azért tanúságos, mert e néphagyományok ötletére alapozó Leányvásár, címen ismert, Jacobi Viktor, Bródy Miksa és Martos Ferenc (nagy)operettjének sem helyszíne, sem szereplői nem honiak. Az eredeti történet western-környezetben játszódó amerikai sztori. Ugyancsak nem ízesedett magyarrá a Szegedi Szabadtéri Játékok 2013. évi nyitópremierjének átdolgozása sem – mint tette ezt például az 1941-ben készült magyar film rendezője, aki az erdélyi Palánkot választotta színhelyül.
A friss színre állítású operett szegedi megrendelésre készült új verziójában a kvázi szüzek házasságát célzó adás-vétel énekes /táncos bonyodalmai egy méreten felüli testsúlyúak által lakott banánköztársaság szigetén játszódik.
Szeretjük a témát mi magyarok, – mi sem bizonyítja jobban, minthogy az ősbemutató óta a Leányvásárt már közel félszáz premier publikuma tapsolta meg. Szegeden is inkább a telt nézőtér ígérete szólt az idei bemutató mellett, mintsem a mélyebb koncepció, mely szerint „A 2012-es Mágnás Miskához hasonlóan ez a darab is az álcázás komikus fordulatával operál, csakhogy itt nem szolgából lesz úr, hanem éppen ellenkezőleg”.
Arra viszont jó ez a szövegkörnyezet, meg a jól ismert dallamok, hogy a rendező és díszlettervező Gothar Péter és csapata teljes szabadsággal bánjon mind a sztorival, mind a helyszínekkel, figurákkal. Így azután, mit tesz isten, a szegény főszereplő több mint kétszáz kilót hajazó figurává dagad, a helybéliek valamennyien túlsúlyosak, – de nem így a hatalmas papírhajón ide érkező soványacskák társasága. És hogy Vinnai András szövegíró és a dalszövegek szerzője, Varró Dániel e helyzetből fakadó poénjai egységes rendszerbe illeszkedjenek, a színpadtér meghatározó matériájának a papír találtatott.
. „Az ötlet onnan jött, hogy egy elrajzolt világot szeretnénk a színpadon megjeleníteni, erre pedig tökéletesen alkalmas ez a speciális papír – nyilatkozta a jelmezek tervezője, Tihanyi Ildi. Ennek köszönhetően kap hihetőséget a hősszerelmes Nagy Ervin két és fél mázsás testsúlya, de még ennél is nagyobb tömeget hordoz bíborszínű jelmezében Hegedűs D. Géza a sziget polgármestereként.
Az idétlen mozgású, termetes bonviván és a törékeny testű, fürge primadonna test-méretbeli különbségei furcsára motiválják bontakozó vonzalmuk erotikus hátterét. A nézők számára mindezt a női szigetlakók hatalmasra formált papír csöcsei vannak hívatva ellensúlyozni.
Mondják, e szabadtéri előadáshoz csaknem ezer négyzetméternyi, különleges papírt használtak el. Ennyi volt szükséges a szereplők sokféle jelmezének, a játéktér meghatározó elemeként megjelenő óriási újságpapír hajó stb. kialakításához. A rideg, de mégis használható felületeket formázó papír anyaga ugyanakkor mindannyijuk mozgására rányomta bélyegét. Mondhatni egységesítette az esetlenséget. Az viszont talány, mi lett volna, ha az előadáson elered az eső?..
A hústornyok és csenevészek vidámkodó története így sok esetlen fintort, jó és kevésbé sikeres poént eredményezett a főbb szerepeket játszó kövérek és lefogyottak, illetve a Juronics Tamás koreografálta tánckar mozgásában.
A közönségsikerben a valóban rangos szereposztás is kitett magáért. Harrisont Ujlaki Dénes alakította, felesége Schell Judit. Leányukként, Lucyként Bordás Barbara öltözött papír ruhába. Az ütődött, ám kitűnő mozgáskultúrájú Rottenberg gróf fia Keresztes Tamás, a papa Szombathy Gyula, Bessy Kiss Diána Magdolna, kisebb szerepekben pedig Kocsis Gergő volt látható.
A lányvásáros dóm téri estén nagyjából minden mindenre rímelt és működött a szegedi dóm előtt, – a nézők örömére. Sokak szerint ilyennek kell lennie egy nagy, nyári népszínházi produkciónak ma, a magyar vidék egyetemi nagyvárosában.
