(Fotó: Neményi Márton)
Sztrájk vagy tüntetés?
A békés gyülekezéshez való jog mindenkit, így az egyetemi hallgatókat és az iskolai tanulókat is megillető alapjog. A sztrájk ezzel szemben a dolgozókat, azaz az alkalmazottakat, a munkavállalókat megillető jog – olvasható a TASZ írásában.
Egy oktatási intézményben sztrájkolni az ott dolgozók tudnak (az oktató tanárok, pedagógusok, az adminisztrátorok, a fizikai alkalmazottak), a diákok azonban nem. A diákok (és szüleik) az iskolában a gyülekezési jogukkal élhetnek (akkor is, ha ők maguk sztrájknak hívják azt, amit csinálnak).
Ez alapján tehát a mostani általános sztrájknak nevezett diákdemonstráció valójában tüntetés, a gyülekezési jog gyakorlása.
Büntethető a fenyegető igazgató
A gyülekezési jog szabad gyakorlását a Büntető törvénykönyv (Btk.) is védi. A Btk. szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható bűntettet követ el az, aki mást a gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz.
Az az iskolaigazgató, aki retorziókkal, például igazgatói figyelmeztetéssel fenyegeti azokat a diákokat, hallgatókat, akik szerveznek gyülekezést vagy részt vesznek benne, bűncselekményt követ el.
Szintén büntethető az, aki olyan különleges személyes adatot, mint a politikai vélemény, jogosulatlanul kezel, magyarul az, aki „listázza” a tanulókat politikai véleményük alapján.
Felléphet az igazgató, ha…
Természetesen előfordulhat, hogy a gyülekezési jognak az intézmény területén való gyakorlása megsérti az intézmény működési rendjét – ebben az esetben az igazgatónak joga van fellépni a rend helyreállítása érdekében, hiszen ő felel az intézmény törvényes működéséért.
De amíg a demonstráció nem jár a többi diák óralátogatásának és a pedagógus óratartásának sérelmével, a véleménynyilvánítás nem akadályozható meg.
A témáról további részleteket a TASZ blogján olvashatnak.
