Az „Andrássyn” az úttestől eltérő színű burkolatot kapott a kerékpáros felület és a két szélén sárga, szaggatott vonal jelzi, hogy ez a kerékpárosok területe. A parkolóhelyeket a kerékpársáv és az úttest széle közé jelölték ki. (Ami annyit tesz, hogy rámehetnek az autók a kerékpársávra, ha nem férnek el.) Az autós oktatók szerint viszont teljesen felesleges az „új szaggatott” felfestés és a „kerékpársáv” hagyományos, folyamatos sárga vonalának megkülönböztetése. Mint jelezték: csak a jogszabályi hátteret kellene felülírni azzal, hogy ahol a haladó sáv nem elég széles, a nagy járműveknek ott rá lehessen hajtani a kerékpársávra. Kész. A 2010-ben elfogadott KRESZ csak bonyolítja helyzetet, a „nyitott kerékpársávra” semmi szükség. Ha eltörölnék, máris egy útburkolati jellel, és a hozzá kapcsolódó jelzőtáblákkal karcsúbb lehetne a jogszabály, amiről egyre élénkebb vita folyik – mondja Harmath Péter, egy autósiskola vezetője.
Bemehet? Nem mehet!
Ugyanígy nem aratott osztatlan sikert az autósok körében az a lehetőség sem 2010 óta, hogy kerékpárral be lehet hajtani a forgalommal szemben is azokba az egyirányú utcákba, amelyeken ezt külön tábla engedélyezi. Sajnos a biciklisek többsége csak az engedély szóra figyelt, így szinte mindenhova bemennek – mondja Harmath Péter.
Pedig, ha egy egyirányú utca mindkét oldalán engedélyezett a parkolás, akkor máris borul a lehetőség, akkor ugyanis az utca belső oldalán kell kerékpározni, ami viszont tilos. Az oktatók szorgalmaznák e kérdésben a szigorúbb 2010 előtti állapotok visszaállítását, vagyis, csak akkor lehessen szemből is behajtani, ha kerékpársáv is fel van festve. Ilyen példának okáért az Aquinqumnál lévő megoldás.
Mennyi, 50 km/h?
De ugyanilyen már-már viccesen megengedő szabály a biciklisekre vonatkozóan a sisak vagy sisak nélküli kerékpárosok sebességének különböző korlátozása. Ez az igencsak meglepő KRESZ-szabály arra vonatkozik, hogy lakott területen kívül, sisakban akár 50-nel is tekerhetünk – de csak ha nem szállítunk senkit -, míg sisak nélkül „csak” negyvennel. (Kérdés, ki képes rá huzamosabb ideig.)
Egy nemrégiben közölt felmérésből egyébként kiderült, hogy igencsak hadilábon állnak a KRESZ-szel maguk a biciklisek is. A bringamania.hu felmérése szerint bár a kerékpárutak megfelelő használatával a többség tisztában van, a járda, a közös gyalog- és kerékpárutak, valamint az autóbusz-forgalmi sáv esetén már sok a félreértés. A válaszolók 41 százaléka például tévesen úgy tudja, hogy a járdán egyáltalán nem szabad tekerni. Az egyirányú utcában való közlekedést, illetve a zebrán történő elsőbbségadást illetően megnyugtató a bringások felkészültsége. A maximális sebességre vonatkozó kérdéseket is csak a válaszolók kevesebb mint fele válaszolta meg helyesen.
