Többször teremtettek a nyomozó hatóságok olyan szituációt, amelyben a gyanúsítottakról vagy szállításkor, vagy ideiglenes átszállítás közbeni fogva tartáskor operatív eszközökkel, vagyis „poloskákkal” rögzítettek beszélgetéseket – mondta el a Blikknek az ügyet ismerő egyik rendőrségi vezető, hozzátéve: egy ilyen beszélgetés alkalmával derült ki pontosan az is, hogy Cs. István mikortól csatlakozott a halálbrigádhoz.
Az egyik felvételen ugyanis egy a tiszalöki gyilkosság előtti, P. Zsolt, K. István (33) és K. Árpád közti komoly, kis híján elfajuló veszekedésről beszélnek, amelynek során ketten ellenezték a volt szerződéses katona bevonását a bűncselekmény-sorozatba.
A döntő szó azonban K. Árpádé volt, aki végül beavatta Cs.-t a titkos gyilkos akcióikba. A Blikk úgy tudja, hogy a Katonai Biztonsági Hivataltól (KBH) egy héttel ezelőtt elbocsátott tartótiszt, H. Ernő jelentése és Cs. István vallomása köszönő viszonyban sincs egymással. Még az az utalás is hiányzik belőle, amely szerint Cs. célozgatott a romák elleni sorozatgyilkosság ügyében feldobott százmilliós vérdíj megszerzésére.
Ez a tény újabb vizsgálatra adott okot. Felmerült ugyanis, hogy H. Ernő esetleg többet tudott vagy sejtett, mint amit leírt a jelentésében. Ezt támasztja alá az is, hogy K. Árpád és Cs. István egyik beszélgetésekor felmerült a tartótiszt kivégzése is. Ez pedig nem életszerű, ha végigolvassuk a volt szerződéses katona vallomását. Az általa elárult KBH-s tisztre és a magára vonatkozó információk nem indokoltak volna ilyen szélsőséges és veszélyes döntést – írják.
Többek között az előzőeknek köszönhető a jelenleg is folyó vizsgálat. Mindenesetre még az is előfordulhat, hogy a tartótiszt közvetlen felettesein is számon kérik majd a hibákat. Ők ugyanis továbbra is a KBH munkatársai – veti fel a lap.
