Belföld

Börtönparancsnokot és vesztegetőjét ítélték el

Egy vádlottat, a vesztegető fogvatartottat ítélte végrehajtandó, 3 év 6 hónapi fegyházbüntetésre nem jogerősen hétfőn a büntetés-végrehajtási ezredesek pereként emlegetett büntetőügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság katonai tanácsa.

A büntetőügy további kilenc vádlottja felfüggesztett börtön-, illetve fogházbüntetést, valamint pénzbüntetést kapott. Három vádlottat felmentettek. Az ügyész vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisítással vádolta az ügy résztvevőit, a ma már nyugalmazott büntetés-végrehajtási ezredeseket, továbbá ügyvédeket, orvosokat.

A vádlottak, hivatali helyzetükkel visszaélve, jogtalan előnyökhöz juttattak egy fogva tartott vállalkozót, vesztegetési pénzek fejében. Jutalomeltávozást, soron kívüli látogatást és más előnyöket járt ki fogva tartott vállalkozó ismerősének az elsőrendű vádlott, aki korábban a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán is dolgozott.

Az elsőrendű vádlott közbenjárására sikerült elintézni, hogy a büntetését töltő elítélt vállalkozót előbb az előzetes fogvatartottakat őrző egri börtönbe helyezzék el, majd pedig a bv tököli kórházában maradhasson, és jó körülményeket biztosító körletben őrizzék.

Az elsőrendű vádlott egymillió forintot kért a vállalkozótól és meg is kapta, majd közölte a fogvatartottal, hogy egymillió forintot kell adni a tököli intézet egykori parancsnokának, a másodrendű vádlottnak is. A vállalkozó személyesen át is adott 960 ezer forintot az elsőrendű vádlottnak. Szabó Krisztián tanácsvezető bíró indoklásában rámutatott: nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy ez a vesztegetési pénz eljutott a másodrendű vádlotthoz. Az azonban bizonyított, hogy a volt tököli parancsnok vezető beosztásával visszaélt, és jogtalan előnyhöz juttatta a fogvatartottat. Ezért folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés miatt 10 hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság, két évre felfüggesztve az egykori parancsnokot, és ezredesi rangjából lefokozta.

A vesztegető vállalkozó – aki a bíróság nem jogerős ítélete szerint nem bocsátható feltételes szabadságra – rabtársainak felajánlotta, hogy némi pénz fejében orvosi igazolást szerez számukra, amelynek birtokában néhány napra kimehetnek a börtönből. Az anyagi ellenszolgáltatásért cserében készültek is ilyen leletek a rabtársak élettársainak egészségi állapotáról. Ezeknek a hamis igazolásoknak a megszerzésében működött közre a kilencedrendű vádlott – egyébként ügyvéd -, aki 4 hónap fogházbüntetést kapott, egy évre felfüggesztve.

Szabó Krisztián bíró az indoklásban közölte: az elsőrendű vádlott időközben kikerült az eljárásból, ügyét a bíróság elkülönítette és felfüggesztette, mivel orvos szakértői vélemény szerint egészségi állapota miatt nem képes védekezni. Ha egészségi állapota lehetővé teszi, felelősségének kérdésében dönteni kell – mondta a katonai tanács vezetője.

Az ügyész három nap gondolkodási időt kért. A vádlottak részben fellebbeztek, részben három nap gondolkodási időt kértek, egy vádlott az ítéletet tudomásul vette.

A Budapesti Katonai Ügyészség 2006-ban rendelt el nyomozást vesztegetés gyanújával 11 emberrel szemben, bejelentés alapján. Az eset két büntetés-végrehajtási intézetet érintett – közölte a tavaly január végén nyilvánosságra került ügyről szólva Dömény Sándor, a büntetés-végrehajtás akkori megbízott országos parancsnoka. Az ügy kirobbanásakor a 11 ember közül egy még a bv-szervezet hivatásos állományú tagja volt, a megbízott parancsnok a tisztet Juhász Gábornak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkárának utasítására függesztette fel beosztásából és fegyelmi eljárást indított ellene. Dömény Sándor elmondta azt is, hogy addig vesztegetés miatt még nem indult büntetőeljárás bv-tisztek ellen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik