A javaslat értelmében jelentősen megváltozna az állam-, illetve a szolgálati titok meghatározása, a minősítés rendje, illetve a jogorvoslati rendszer is. A tervek szerint a jövőben a titokgazdának indokolnia kell, miért és hogyan minősíti az adatokat, sőt ezt adott esetben a bíróság előtt is képviselnie kell – olvasható a lapban.
A remények szerint jelentősen csökken a – ma évi százezres nagyságrendekben elrendelt – titkosítás, és például az újságírókat sem fenyegetik majd a jelenlegi súlyos szankciók, ha védett dokumentumokhoz jutnak. A jogszabály komolyabb mozgásteret biztosítana az adatvédelmi biztosnak, illetve a bíróságoknak is – közölte a Népszava.
A tervezet arra is kitér, hogy indokolatlan a jelenleg bevett gyakorlat, a 90 éves titkosítás. Ezt legfeljebb 20-30-évre csökkentenék, azzal a lehetőséggel, hogy indokolt esetben – például az aktákban szereplő személy életveszélybe sodrása esetén – ezt egy, illetve két alkalommal hosszabbítani lehessen. Ugyanakkor lehetőséget kellene nyújtani arra is, hogy ne csak hosszabbítani, de rövidíteni is lehessen e határidőket – írta a lap.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
