Belföld

100 leggazdagabb magyar – a kudarcok éve

A leggazdagabb magyarok idei, 2003-as százas listáját a „focivállalkozók" vezetik, igaz, mindketten belebukni látszanak terveikbe. Ennek ellenére nem kell sajnálnunk sem Várszegi Gábort, sem Demján Sándort.

Annak ellenére, hogy az ország legsikeresebb üzletembereit tartalmazó listát állította össze a Magyar Hírlap, s immár másodszor tette ezt – nos, ennek ellenére számtalan kudarctörténettel ismerkedhetünk meg, ha a leggazdagabbak pályáját szemléljük (különösen, ha a tavalyi eseményeket idézzük fel). Mindez talán sokak számára vigasztaló lehet, de azért tegyünk ehhez annyit hozzá: van miből veszíteniük a leggazdagabb magyaroknak, és még ha nagyot buknak, akkor is marad annyijuk, hogy vígan tündökölhetnek a lista élén. Illetve a gazdagok számára egy-egy üzlet elveszítése korántsem jelenti azt, hogy teljes vagyonuk csökken: a többi érdekeltségük ugyanis általában busásan termeli a profitot, így ellensúlyozhatja az egyes iparágakban elszenvedett veszteségeket.


 Új szereplők a listán

Wáberer György – 8. hely
Felcsuti Zsolt – 21. hely
Mónos Péter – 23. hely
Pólus Péter – 38. hely
Petre Gábor – 40. hely
Krankovics István – 50. hely
Nagy Sándor – 51. hely
Szilvássy Csilla – 63. hely
Derry Márta – 69. hely
Jüllich Ádám – 70. hely
Lantos Péter – 74. hely
Lázár család – 75. hely

Az élen továbbra is Várszegi


Így például a listát 46 milliárd forintos vagyonával vezető Várszegi Gábor hiába tűnik képtelennek a Ferencváros labdarúgócsapatánál rendet teremteni, a leggazdagabb magyar – a Fotex, a Domus, az Azúr, a Keravill és az Ajka Kristály tulajdonosa, illetve vezetője – tavalyhoz képest mégis hatmilliárd forinttal növelte vagyonát, és – ha nem is biztosan, de – őrzi első helyét a Magyar Hírlap listáján.


Az MTK-tól ugyan papíron megszabadult Várszegi, üzletileg mégsem biztos, hogy hosszú távon veszít a Ferencváros megszerzésén. Az FTC Labdarúgó Kft. ugyanis nem váltotta be a reményeket, a Fradi márkanév üzleti hasznosításának jogait azonban biztosan kezében tartja a vállalkozó.


Demján felzárkózott


A tavalyi harmadikról második helyre jött fel 45 milliárdos vagyonával idén Demján Sándor, aki nemrégiben vásárolta meg a korábban is a nevéhez kötődő West End City Centert, a budapesti és a pozsonyi Pólus bevásárlóközpontokat. Demján és Várszegi között tavaly még tízmilliárdos vagyonbeli különbséget fedezett fel a Magyar Hírlap, idén viszont már csak egymilliárd a differencia. Ennek ellenére Demján is komoly kudarcot volt kénytelen elkönyvelni a focifronton: ő nemrégiben mondott le a Magyar Labdarúgó Liga elnöki tisztéről, miután kiderült, hogy míg Várszegi a Fradinál próbálkozott sikertelenül, ő az egész liga vezetését nem tudta megoldani.

Egyébként más szempontból is érdekes a százas listán szereplő tíz leggazdagabb magyar sorsa: Demján Sándor, akárcsak Nagy Elek (a lista hatodikja, a Vegyépszer tulajdonosa) és Bige László Tibor (a hetedik helyezett, akinek a nevéhez a Tiszamenti Vegyiművek kapcsolható) egyaránt Erdélyben született. Közülük az utóbbi kettő valóban „bevándorlónak” számít, hiszen ők húsz-huszonöt éve települtek át Magyarországra, míg a „skála-kópés” Demján egyértelműen Magyarországon „szocializálódott”.


Ismeretlen a 46,5. helyen

4,36 milliárd forintos vagyonával az ismeretlen lottónyertes is felkerült a Magyar Hírlap listájára. A lap ugyan nem ismeri e személy kilétét, ami nem csoda, hiszen lapzártájuk óta sem vitte el senki a rekordnyereményt, nem volt ugyanis ötös a lottón. Ha valaki mégis megütné a következő hetekben a főnyereményt, az jogosan felkerülhetne a listára.

Egy szocialista közeli vállalkozó


A lista harmadik helyére jött fel a negyedikről a cégek feldarabolásával, tőzsdei machinációkkal, kárpótlási jegyek felvásárlásával és eladásával, a Ringa cég kiürítésével foglalkozó, sokat támadott Leisztinger Tamás, a Magyar Nemzet által szocialista közelinek minősített Arago Holding tulajdonosa. A Magyar Hírlap szerint viszont 35 milliárdos vagyonával a harmadik leggazdagabb magyar. Ezt annak köszönheti, hogy érdekeltségébe tartozik a Pick szalámigyár, a Hunguest Hotels és az Eravis szállodalánc. Ugyanakkor előfordul, hogy Leisztinger is veszít: a BÁV-tól az Orbán-kormány idején meg kellett szabadulnia, s az előző kormány idején a „Bizományi” az OTP közreműködésével a Fideszhez láthatóan közelebb álló vegyépszeres Nagy Elek ismerőseihez köthető cégekhez került át.


Leisztinger kibuktatása a BÁV-ból az orosz oligarchák Putyin elnök általi kiebrudalására emlékeztet: számos vizsgálatot indítottak az Orbán-kormány idején vele szemben. Csakhogy Leisztinger ügyesebb volt például a most börtönben üldögélő Hodorkovszkijnál, a Jukosz vezérénél, és nem várta meg, amíg a vizsgálatok „eredményre vezetnek”, gyorsan eladta a BÁV-ban megszerzett részesedését.


 A reklamáló is hátrébb került

A Belgiumban milliomossá vált Csebi Pogány Alajos tavaly a sajtóban nagy nyilvánosság előtt bírálta, hogy miért csak a 49. helyen szerepel a gazdagok listáján. Az idei sorrendben azonban még hátrább sorolták őt a Magyar Hírlap szerkesztői, és csak az 58. helyre tették 3,5 milliárdos vagyonával. A lap szerint külföldi ingatlanait nem vették figyelembe a becslésnél, csak Csebi Pogány Alajos két magyarországi kastélyát számították be.

Széles visszacsúszott


A lista negyedik helyére csúszott vissza idén Széles Gábor a Videoton fő tulajdonosa. Az ő vagyona 32 milliárdot tesz ki, de súlyosan érintette cégét az IBM kivonulása, a bérmunkák jelentős részének kiesése. Ugyancsak gondok vannak a buszgyártásban: Széles érdekeltségébe tartozik az alkatrészgyártással foglalkozó Ikarus Rt., ám a „nagy Ikarus” gyakorlatilag megszűnőben van, hiszen a buszok összeszerelését végző üzemet a francia-olasz tulajdonos, az Irisbus bezárta Székesfehérváron. Széles szeretné visszavásárolni a fehérvári üzemet, de eddig ennél többet nem lehet tudni a magyar buszgyártás jövőjéről.

Ötödik, a tavalyinál eggyel jobb helyen szerepel 30 milliárdjával a rangsorban Veres Tibor, a Wallis fő tulajdonosa. A szovjet-orosz kereskedelmen meggazdagodó vállalkozó cége kilenc helyet esett vissza a Figyelő Top 200-as listáján – említi meg a Magyar Hírlap – tehát Veres Tibor sem könyvelhet el komoly sikereket, ha visszanéz az elmúlt egy évére. Különösen a Hajdú-Bét „csirkegyár” megvásárlása okoz fejtörést mostanában a Wallisnak, amely az Est Taxi nevű vállalkozásával sem fog bevonulni a gazda(g)ságtörténetbe…


 Aki kiesett a Top 10-ből

Tavaly a leggazdagabbak listáján a tizedik helyen szerepelt Szeremley Huba. Ő szőlészettel, borászattal foglalkozik jelenleg, és vagyona változatlanul 15 milliárd forintra tehető. Ez azonban idén már csak a 14. helyre volt elég. Szeremley egyébként nemcsak borairól ismert: korábban ő vásárolta meg a kisgazdák budapesti székházát. Pénzét egyébként nem az agárirumban gyűjtötte: Nigériában épített magasfeszültségű távvezetékeket és trafoházakat, majd ezután települt ismét haza.

A Vegyépszer most sem rossz üzlet


A hatodik helyen a meglepetésember, a 27 milliárdos vagyonú Nagy Elek szerepel. Ő az Orbán-kormány idején virágoztatta fel a gyengélkedő Vegyépszert, és olyan méretű autópálya-építő céggé alakította át a vegyipari szerelő és fővállalkozó társaságot, hogy még a 2002-es „büntetőév” után (ekkor a Medgyessy-kormány idején nem kapott új autópálya-megbízást a cége) is újra lendületet tudott venni. Sőt, idén az M7-es továbbépítésekor a Vegyépszer kapott egy több mint hatvanmilliárdos megrendelést. Az Erdélyből áttelepült vállalkozó ismerőseihez köthető egyébként a már említet BÁV Rt. is, amelytől, mint láttuk a szocialista közeli Leisztinger volt kénytelen megválni az Orbán-kormány idején.

A hetedik helyen áll Bige László Tibor, aki Nagyváradon született, tehát „az erdélyi trió” tagja a leggazdagabbak között. Az ő nevéhez a Tiszamenti Vegyiművek és a Péti Nitrogénművek köthető. Ez utóbbinak talán kevésbé örül a Magyar Hírlap szerint 22 milliárdos vagyonnal rendelkező vállalkozó, ugyanis a műtrágyagyár igencsak veszteséges.


Visszaesetek a politikusok

Az ellenzék által sokat támadott Gyurcsány Ferenc, a Medgyessy-kormány sportminisztere a hatvanadik helyet foglalja el a leggazdagabb magyarok listáján, 3,5 milliárd forintos vagyonával. Gyurcsány vagyona ugyan változatlan maradt a Magyar Hírlap szerint, ez azonban tavaly még az ötvenedik helyhez volt elegendő. Kapolyi László, a Kádár-korszak volt ipari minisztere 44. az idei listán – tavaly még a 34. volt. Derzsi András, a Németh-kormány közlekedési minisztere most 88., tavaly még a 81. volt a sorrendben. 

Új szereplő a Top 10-ben: Wáberer


A nyolcadik helyre egy új szereplő került. Ebből is látszik, hogy a Magyar Hírlap szerkesztői komolyan vették tavalyi vállalásukat, és igyekeznek frissíteni, aktualizálni listájukat. A 20 milliárd fölött rendelkező Wáberer György valóban nem érdemtelenül került a leggazdagabb magyarok közé. Az ő elmúlt egy éve predesztinálta arra, hogy bekerüljön a Top 100-ba, sőt, a Top 10-be. A Volán Tefu tulajdonosaként megszerezte a Hungarocamiont, és jelenleg az ország, sőt egész Közép-Európa legnagyobb logisztikai beruházását építi ki Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) néven.

Tartja tavalyi kilencedik helyét az OTP vezére, Csányi Sándor a Magyar Hírlap gazdaglistáján. Vagyonát 17 milliárdra becsülte a lap, miközben nemcsak OTP-részvényei vannak, hanem a Mizo tejipari vállalat és a Dalmandi Mezőgazdasági Rt., továbbá a villányi Csányi pincészet is a bankár érdekeltségébe tartozik.


Tolnay visszaesett


A tizedik helyen szerepel, két helyet visszaesve Tolnay Lajos, a magyar alumíniumipar koronázatlan királya. Az egykori szocialista vállalatvezér, a Lenin Kohászati Műveknél karriert befutó üzletember a piacgazdaság idején is sikeresen privatizált pár vállalatot, de most a magas energiaárak és az alacsony világpiaci alumíniumár jelentősen megnehzítik a Magyar Alumínium Rt. helyzetét. Tolnay vagyona mindenesetre a Magyar Hírlap szerint változatlan maradt, 16,5 milliárdos.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik