A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint elfogadhatatlan az a jogszabálysértés, ahogyan a befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos törvénymódosításokról „egyeztetett” a Pénzügyminisztérium (PM). Ez az eljárás „látszategyeztetés” volt, amely durván sérti a jogalkotásról és a PSZÁF-ról szóló törvényeket, valamint a kormány ügyrendjét meghatározó kormányhatározatot is – áll a szervezet által kiadott sajtóközleményben.
A kormány hétfőn nyújtotta be a Parlamentnek az említett törvényjavaslatot, amelynek keretében újra kívánja szabályozni a PSZÁF működését. A kormány által beterjesztett javaslat szerint a jövőben a Felügyeleti Tanács valamint a hivatal irányítja a szervezetet. A törvényjavaslat indoklásában az olvasható, hogy a felügyelet szakmai függetlenségének megerősítése céljából választják szét a felügyelet hivatali szervezetét és vezető testületét.
A felügyelet közleménye szerint, mivel azt megfosztották attól a jogától, hogy szakmai véleményét a tervezett törvényi változtatásokkal kapcsolatban kellő időben kifejthesse, álláspontját, érveit kénytelen volt utólag az illetékes parlamenti bizottságok vezetőinek is közvetlenül eljuttatni és a hazai és a nemzetközi nyilvánosság elé tárni.
Szakmaiság
A PSZÁF szerint a sürgősnek feltüntetett változtatásoknak nincs szakmailag alátámasztható magyarázata. „A felügyelet átszervezésére irányuló törvénymódosítási javaslat abból a teljesen hibás alapfeltételezésből indul ki, hogy a betéteseket és a befektetőket a felügyelet hibájából érte volna érdeksérelem egyes közelmúltbeli események miatt, s pénzük nincs biztonságban.”
Megtévesztő az a következtetés – állítják, hogy a pénzügyi piacokról sebtében összehordott problémák a PSZÁF szervezeti átalakításával oldhatók meg; véleményük szerint semmi nem bizonyítja, hogy a vélt vagy a felügyeletre hatáskörén kívülálló, ám előszeretettel neki felrótt ügyek bármiféle összefüggésben lennének e szervezettel.
Egyeztetés
Így a PSZÁF strukturális átalakítása nem a megfelelő válasz a tényleges vagy vélt problémákra, viszont súlyosan sértheti a felügyelet működőképességét az EU csatlakozás előestéjén. Arra sincs magyarázat – érvelnek a törvénymódosítás ellen, hogy miért jobb, hatékonyabb a javasolt struktúra a jelenleg működőnél. Azok a felügyeleti eszközök, amelyek tényleg javíthatnák a szervezet tevékenységét (pl. a rendelkezési jog), az előzetes ígéretek ellenére hiányoznak a javaslatból. (Korábban több alkalommal is a szervezet jogosítványainak bővítéséről volt szó.) Az elképzelések a PSZÁF szerint kidolgozatlanok és nemcsak a PSZÁF-fal nem egyeztettek, hanem az érintett szakmai és a nemzetközi szervezetekkel sem.
A folyamatban lévő K&H-ügy
A közleményben az áll, hogy a K&H-ügy visszásságaira elsőként rávilágító és az azzal kapcsolatos vizsgálatokat még le nem záró szerv tervezett átalakítása alapjaiban sérti az Európai Unió pénzügyi felügyeleteinél megkövetelt intézményi, gazdálkodási, működési függetlenség elvét, így kifejezetten káros és veszélyes egy folyamatban lévő vizsgálat alatt annak átszervezése.
Felelősség
A magyarországi pénzügyi szektort ellenőrző szervezet szerint felelőtlenség a kormány részéről „a három éve a nemzetközi és EU normáknak és elvárásoknak megfelelően következetesen épített szervezetet és az EU és IMF által is elismerten jól működő magyar felügyeleti rendszer stabilitását aláásni néhány hónappal az EU-csatlakozás előtt.”
Önállóság
A törvényjavaslat 6-8 éves visszalépést jelentene a felügyeleti önállóság vonatkozásában – írják. Így például, a jelenleg kormány irányítása alatt működő, szakmai munkájában nem utasítható felügyelet részére a jövőben a pénzügyminiszter szempontrendszereket határozhatna meg. Az utasíthatóság tilalma kikerült a javaslatból, noha a hatékony felügyelés nemzetközileg is megkövetelt alapfeltétele a politikai és szektorális nyomásgyakorlástól mentes felügyeleti függetlenség – áll a PSZÁF-nek a törvénymódosításról írt közleményében.
A „visszalépést jelentő javaslatok szerint” a hivatalt vezető főigazgató közvetlenül függ a miniszterelnöktől és a pénzügyminisztertől, a főigazgató és a Felügyeleti Tanács elnöke ezentúl nyilvános indoklás nélkül akár azonnal leváltható.
Jelenleg a felügyelet vezetője a kormánynak számol be és az illetékes parlamenti bizottságot tájékoztatja a szervezet tevékenységéről, ezzel szemben a mostani javaslat a közvetlen és erős miniszteri kontrollt teremtené meg – írják.
Egyes állításokkal szemben a jelenlegi jogszabályi környezet is biztosítja a felügyelet rendszeres elszámoltathatóságát, ami nem azonos a napi politikai és szektorális érdekek által vezérelt közvetlen ellenőrzéssel és befolyásolással.
A tervezett változtatások nyomán a vezetési-irányítási feladatok egy részét egy testülethez, a Felügyeleti Tanácshoz rendelnék, míg egy másik részét a hivatalvezetőnél tartanák, ami tisztázatlanná tenné a hatásköröket, elmosná a felelősséget, és a lobbiérdekek kiiktathatatlansága miatt is működési zavarokhoz vezetne – áll a törvénytervezetet minősítő iratban. Hasonló okokból szüntették meg 1996 végén az Állami Bankfelügyelethez rendelt Bankfelügyeleti Bizottságot az akkori pénzügyminiszter javaslatára.
A Felügyeleti Tanács elnökének presztízse más vonatkozásban is csorbulna – állítja a szervezet a saját működését szabályozó törvény tervezett módosításáról: „az eddigi elnökkel ellentétben kormányülésen nem vehetne részt, a felügyeleti díjak tekintetében javaslatát a miniszter nem lenne köteles figyelembe venni, javadalmazása jelentősen csökkenne, amellyel egyben a felügyelet megítélése leértékelődne, holott a PSZÁF létrehozásakor a jogalkotó szándéka volt az MNB-hez mérhető státusz kialakítása.”
Többletfeladatok
A tervezet kritikája szerint a nem az adófizetők pénzéből, hanem a felügyelt intézmények díjaiból gazdálkodó PSZÁF-ra a törvényjavaslat számtalan többletfeladatot róna. A kormányzati kommunikáció szerint a törvénymódosítás célja a felügyelet erősítése a befektetők és betétesek védelme érdekében, ehhez képest a megismert törvénytervezetben nem fedezhetők fel ezek az eszközök – állítja a PSZÁF.
A PSZF kritikája szerint továbbá az EU-csatlakozásból és a tervezett törvénymódosításokból származó többletfeladatok elvégzéséhez nem rendel forrásokat a tervezet, sőt csökkenti a felügyeleti díjakat. Mindez nem használ a felügyeleti munka színvonalának és a pénzügyi szektor stabilitásának.
Tarafás távozásáról
„Az elmúlt időszakban hangot kaptak olyan nézetek is, hogy a PSZÁF létrehozása 2000-ben éppen az akkori felügyeleti elnök elmozdítását szolgálta volna. Ezzel kapcsolatosan le kell szögezni azt a tényt, hogy Tarafás Imre 1999. elején távozott az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet éléről, míg a PSZÁF 2000. áprilisában jött létre és jelenlegi elnökét is akkor választotta meg az Országgyűlés 2006-ig.”
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
