Belföld

A Balkán felzárkózásához EU-segítség kell

Az Európai Unió legjelentősebb balkáni küldetése mindaddig nem tekinthető befejezettnek, amíg a Balkán országai – Szerbia és Montenegró, Macedónia, Albánia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina – teljesen be nem illeszkednek az európai struktúrákba, jelentette ki Chris Patten külügyi biztos Brüsszelben, a Délkelet-Európai Konferencián.

A balkáni övezet vezető politikusai arról panaszkodnak, hogy a szervezett bűnözés felszámolására és az igazságszolgáltatás rendbe tételére vonatkozó uniós követelmények miatt olyan kemény és fájdalmas reformokra kényszerülnek, amelyek politikailag sebezhetővé teszik őket. Cserébe pedig csupán az uniós tagságnak holmi halvány reményét kapják, egy valamikori meghatározhatatlan jövőre vetítve.

Macedónia és Horvátország már a jó úton

Zoran Djindjic szerb kormányfő márciusi meggyilkolása óta erre az érvelésre jobban odafigyelnek Brüsszelben, hiszen, mint ismeretes, a gyanú szerint a sikeres merénylet elkövetői szervezett bűnözőbanda tagjai voltak.

Az EU már eddig is sokat tett a balkáni övezet érdekeiért, többek között kezdeményezte a Stabilitási és Társulási Partnerség folyamatának kialakítását, amely a teljes jogú EU-tagság előszobája. Eddig két ilyen partnerségi egyezmény született, Macedóniával és Horvátországgal. (Utóbbi azóta be is nyújtotta tagsági kérelmét, és 2007-es csatlakozásban reménykedik, míg a Macedón Köztársaság jelenleg fontolgatja a kérelem beadását.)

A Stabilitási és Társulási Partnerség kapcsán az egyeztetésekbe bevont országok szempontjából viszont az uniós tagság távolinak és nehezen elérhetőnek tűnik, s csekély azonnali politikai megtérüléssel kecsegtet.

Partnerség és nagyobb támogatás

A délkelet-európai konferencián Chris Patten külügyi biztos rövid távú reményeket ébresztett a kétkedő politikusokban. Az Európai Bizottság új alapokra helyezi az egyezményeket, létrehozva az Európai Integrációs Partnerséget, amely többlettámogatást nyújt majd intézményfejlesztésre, megduplázza a programok számát, s részvételi lehetőséget teremt bizonyos közösségi programokban. És ami az érintetteknek talán a legfontosabb: több pénzt is jelent. Chris Patten a balkáni övezet számára 2004–2006-ra meghirdetett CARDS-programok pénzalapjának 200 ezer euróval való kiegészítésére kérte az Európai Parlamenttől és a Tanácstól.

Szakértők szerint az együttműködési és stabilitási egyezmények folyamata igen lassú. A Balkán nyugati részében gyenge kormányzatokkal és gazdasági egyensúlyvesztéssel szembesülnek az EU-diplomaták, ezért szükségszerű, hogy az unió valóban figyeljen oda a térségre, s eleget tegyen a vállalt kötelezettségeknek.

Forrás: www.euro.hu


 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik