Burány Sándor a meghallgatáson hangsúlyozta: a kormányprogram megvalósításában a folyamatosságot képviseli majd a tárcánál. Célja, hogy aki tud és akar dolgozni, az találjon munkát. – Ehhez beruházásbarát környezetre, a bérek közterheinek további csökkentésére, a képzettségi szint javítására van szükség – mutatott rá a jelölt.
Burány Sándor megjegyezte: csak párhuzamosan lehet megvalósítani a bérek európai uniós szintre történő felzárkóztatását, illetve a versenyképesség javítását. A két követelmény teljesítése közötti helyes összhangot kell megtalálni, mert enélkül hosszabb távon nem bővíthető a foglalkoztatás. A helyes arányok kialakításához elengedhetetlen az érdekegyeztetés, az, hogy összehangolják a gazdaság egyes szereplőinek érdekeit.
Őry Csaba (Fidesz) bizottsági alelnök arról érdeklődött, hogy a 400 ezer új munkahelyre szóló ígéretét miként kívánja teljesíteni a kormány. Burány Sándor válasza szerint az eddigi trend alapján, miszerint fél év alatt 30-40 ezerrel bővült a foglalkoztatás, a 400 ezres célkitűzés reális a kormányzati időszak egészére szólóan. A teljes foglalkoztatás hosszabb, az évtized végéig tartó program.
A jelölt kifejezte elkötelezettségét a korábban megjelölt célok, így a részmunkaidős foglalkoztatás, a távmunka arányainak javítása, az életpályán át tartó tanulás iránt. A beruházás-ösztönzésben különös figyelmet kíván fordítani a hátrányos helyzetű térségekre.
A piacgazdasági körülmények között természetes, hogy munkahelyek folyamatosan megszűnnek, illetve új munkahelyek létesülnek. A tárca azt kívánja majd elősegíteni, hogy új munkahelyek álljanak rendelkezésre nagyobb számban – mondta Burány Sándor.
Balsai István (MDF) bizottsági elnök utalt arra az európai uniós észrevételre, miszerint Magyarországon rendkívül magasak a bérekhez kapcsolódó adó- és járulékterhek. Szerinte mindez elősegíti a feketemunkát, illetve a foglalkoztatás bővítése ellen hat. A bizottság elnöke a 25 százalékos áfáról megjegyezte: sehol máshol nincs ilyen magas forgalmi adó.
Burány Sándor válaszában hangsúlyozta: a bérek közterheit tovább kívánják csökkenteni. Az szja, illetve az egészségügyi hozzájárulás már eddig is csökkent, a cél az egészségügyi hozzájárulás megszüntetése. Ez elsősorban a kis- és közepes vállalkozások helyzetét javítaná. A magas áfa, mint mondta, nem a bérek közterheinél, hanem az áruk versenyképességében jelenthet gondot.
