Londonban a brit külügyminiszter közölte: Nagy-Britannia “a végsőkig” támogatja Washingtont. Hans Blix, az UNMOVIC – az ENSZ fegyverzet-ellenőrző szervezete – vezetője tegnap a BBC-nek adott interjúban elmondta, hogy emberei az iraki fegyverkezéssel kapcsolatba hozható csempészet nyomaira bukkantak, de még nem állíthatja, hogy a fellelt anyagok kapcsolatba hozhatók a tömegpusztító fegyverekkel. Blix szerint Irak hatalmas mennyiségű fegyverkezési anyagot importált, és ezzel megszegte az ENSZ Biztonsági Tanácsának tilalmát. Egyértelműen csempészetről van szó – mondta.
Hírmagyarázók felhívták a figyelmet arra, hogy Blix bejelentése voltaképpen igazolja az Egyesült Államok ama véleményét, amely szerint Bagdad “ténylegesen megszegte” a BT korábbi határozatait.
Miután Tony Blair kormányfő hétfőn védelmébe vette az Irakkal kapcsolatos brit politikát, tegnap Jack Straw külügyminiszter világosan értésre adta, hogy Nagy-Britannia akkor is hajlandó az Irak elleni támadásra, ha azt nem támasztja alá ENSZ-határozat. Straw ugyan utalt rá, hogy London szeretné megkapni az ENSZ támogatását, de félreérthetetlenül közölte a brit közönséggel és a világpolitikai hallgatósággal, hogy Nagy-Britannia nem vár senkire. Ha Irak nem szerel le, akkor erővel kell leszerelni.
Geoff Hoon brit védelmi miniszter éppen tegnap jelentette be, hogy a brit hadianyag és a katonák folyamatosan áramlanak az öbölbe. A brit kormányfő újabb háborús figyelmeztetése után kevesebb mint 24 órával a brit védelmi minisztérium tegnap újabb katonák és hadfelszerelés kiküldését jelentett be öbölbeli úti céllal.
Blix a CNN által idézett másik, az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban világosabban fogalmazott: “Irak vezetőinek körbe kellene nézni határaikon, és fel kellene ismerniük a helyzet komolyságát” – mondta. A CNN ehhez hozzátette, hogy hat amerikai repülőgép-hordozó van Irakhoz csapásmérő távolságban, a hozzájuk tartozó “armadával” együtt. Blix hozzátette, hogy már kapják az információkat a nyugati hírszerző szervezetektől. Bush elnök ugyan kijelentette, hogy a fegyverzetellenőrök munkájának nincs határideje, de – tette hozzá Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője – “azt már az elnök nem mondta, hogy kivárja az ellenőrök munkájának a végét”.
Izraelben magasabb fokozatú riadókészültséget rendeltek el, és az elmúlt napokban több száz amerikai katona érkezett az országba közös hadgyakorlatra. A “vörös fokozatú” készültség mától lép életbe Izraelben – jelentette ki Zalman Soval, Ariel Saron miniszterelnök tanácsadója.
Franciaországban készenlétbe helyezték a 60 ezer tonnás, atommeghajtású Charles de Gaulle repülőgép-hordozót, amely egy hét alatt képes eljutni az öbölbe. Gerhard Schröder német kancellár tegnap Berlinben először jelentette ki a nyilvánosság előtt, hogy “értelmes dolognak” tartana egy második határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Irakkal szembeni fellépéssel kapcsolatban. Más szavakkal az újsütetű BT-tag Németország – ha lesz BT-határozat – támogatná az Irak elleni háborút.
Miközben elemzők arról írnak, hogy Bush elnökre hatalmas külső nyomás nehezedik a háború – legalábbis – elhalasztására. Larry Kolb, a Pentagon egyik volt vezetője kijelentette, hogy a csapattelepítés “felhasználásáról” a hó végéig Bushnak döntenie kell – különben Washingtonnak be kell vallania, hogy az egésznek nem volt semmi értelme. A döntés kemény lesz, de a végkimenetel nem kétséges – mondta. Az Egyesült Államokban immár elismerik, hogy az iraki akció értelmét a biztonságos kőolajellátás alapozza meg – de állítják: ez világgazdasági érdek. Észak-Koreát le lehet söpörni a térképről, de Irakban az számít, “ami a térkép alatt van”, azaz az olaj – írta egy gazdasági elemző.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
