Belföld

Gyökeresen átalakul az ügynöktörvény

Az átvilágítandók körét az MSZP csak a közhatalmat gyakorló személyekre szűkítené le, az SZDSZ viszont jóval szélesebb kört vonna a tényfeltárás alá. A javaslatok nyomán gyökeresen átalakult átvilágítási törvényekről várhatóan jövő kedden szavaz a parlament.

Az Országgyűlésben lezárult a közéleti személyek állambiztonsági múltjáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvényjavaslatok részletes vitája. A Wiener György, Tóth András (MSZP) és Fodor Gábor (SZDSZ) által közösen benyújtott koalíciós javaslatok gyökeresen átalakították az előterjesztést, annak csaknem valamennyi szakaszát érintik. A szerda késő este lezárult részletes vitában Wiener György hangsúlyozta: javaslataik egy része azt célozza, hogy a tényfeltárás alá esők körét a lehető legszűkebbre vonják, csak a közhatalmat gyakorlók esetében van szükség arra, hogy múltjuk megismerhetővé váljon.

Az átvilágítandók körét szűkítő koalíciós indítványt Fodor Gábor (SZDSZ) nem írta alá – bár a benyújtott iraton a neve (aláírás nélkül) még ott szerepel. Külön javaslatában azzal még egyetért, hogy csak a tízezernél több lakossal rendelkező települések polgármesterei adjanak számot múltjukról, de a pártok, az egyházak, az országos médiumok, a szakszervezeti vezetők mellett a köztestületek, közalapítványok átvilágítását továbbra is indokoltnak tartja az SZDSZ. Az erre vonatkozó tíz pontot az MSZP törölné a törvényjavaslatból. Az elmúlt rendszerben is keletkeztek olyan jellegű titkok, amelyek védendők, megóvandók – hangsúlyozta Tóth András (MSZP).

Az SZDSZ kérésére civil tagja is lesz az iratok átadását felügyelő háromtagú bizottságnak, amelynek egyik tagját a Legfelsőbb Bíróság elnöke helyett a kormány jelöli. Az MTA elnöke és a Magyar Történelmi Társulat elnöke delegálhat még tagot a testületbe.
A titkosszolgálatok “hallgatását” a dossziék évjárata szerint honorálná a törvény. Az 1979 előtt keletkezett iratok titkos minősítését 180 napon belül, az 1980 előttieket egy éven, az 1980–1990 közötti iratokat pedig két éven belül meg kell erősíteni. Ellenkező esetben – fő szabályként – megszűnik a titkosság.

Az ellenőrzést a Fidesz szerint ki kellene terjeszteni az egykori MSZMP KB- és PB-tagokra, a függetlenített párttitkárokra, valamint az 1956–57-ben karhatalmi szolgálatot teljesítőkre is. A két ellenzéki párt a Történeti Hivatal intézményét is megtartaná – írja a Magyar Hírlap.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik