Szokatlan jelenség, de negatív hírek érkeznek Közép-Európa leggazdagabb országából. A svájci cégek mítosza nemcsak megkopott, hanem meg is
rendült a világ egyik legnagyobb légitársasága, a Swissair tavalyi összeomlása óta. Az utódcég, a Swiss már csak nyomokban emlékeztet elődjére. A zürichi repülőtér, Európa egyik legfontosabb légikikötője elveszítette forgalmának egynegyedét. Az repülőtér fenntartására szakosodott SR Technics nevű Swissair-leányvállalat hatszáz fővel csökkentette létszámát, már csak 2900-an dolgoznak a társaságnál – írja a párizsi Le Monde. Ennek az is oka, hogy a Swiss társaság Bázelbe helyezte át a székhelyét.
Mielőtt eltemetnénk Svájcot…
Mielőtt végleg kétségbeesnénk Svájc jövője miatt, érdemes figyelembe venni, hogy a kis ország továbbra is a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja. A banktitok ugyan egyre inkább csak mítosz (a pénzintézetek ma már világszerte kénytelen-kelletlen együttműködnek a hatóságokkal), de a svájci bankok komoly versenyelőnyre tettek szert az elmúlt évtizedekben. Pozitív hírek is érkeznek egyébként az alpesi országból: a svájci konjunktúrabarométer (KOF) szerint például ismét javulni kezdett a cégek „hangulata” októberben. A Neue Zürcher Zeitung szerint ugyan még mindig negatív a barométer által mutatott érték (-0,43), ám szeptemberhez képest ez pozitív elmozdulás, akkor ugyanis még –0,45 volt ugyanez, augusztusban pedig –0,46-on állt a mutató. Fellendülésre azonban még mindig nem lehet számítani, inkább a „visszafogottság” lesz jellemző svájci gazdaságra a közeljövőben a KOF elemzői szerint. Nem meglepő, hogy a Seco, a szövetségi gazdasági államtitkárság sem vár komolyabb fellendülést, noha a vártnál nagyobb mértékben, 1,3 százalékkal növekedett az alpesi ország gazdasága 2002 harmadik negyedévében.
A Swissair csődje nem az egyetlen, de természetesen a leglátványosabb a svájci cégek kudarcai közül. Fizetésképtelenné vált a napokban az Air Switzerland nevű kisebb légitársaság is, amely azonban „csak” 160 dolgozót foglalkoztatott – a Neue Zürcher Zeitung szerint.
Komoly pénzügyi gondokkal küszködik az óriásvállalatok közül a Zurich Assurance és a Swiss Life biztosító, továbbá a Credit Suisse, az ország második legnagyobb bankja. A svájci-svéd gépipari óriás, az ABB szintén leépítéseket, átszervezéseket jelentett be. A Swiss Dairy Foods, a második legnagyobb svájci tejipari cég ötezer alkalmazottját bocsátotta el, megszűnés előtt áll.
Egyesek szerint ezek a pénzügyi nehézségek egyértelműen összefüggenek azzal, hogy egy kis ország cégei nem növekedhetnek túlzottan nagyra. A Swissair nagyot akart, de kipukkadt, és hasonló veszély fenyegeti a Credit Suisse-t és a Swiss Life-ot is – mondja Christophe Blocher, az a politikus, aki Svájcban az Európai Unió-ellenes propaganda vezére, radikális, populista nézeteivel pedig egyre szélesebb választói tömegeket hódít meg.
Blocher szerint Svájcnak a minőségi kisvállalkozásokra kell koncentrálnia, arra, ami régóta alapvető értéke az alpesi országnak, és nem a nagyokkal kell versengenie. Blocher saját, kisebb cége például igencsak prosperál: nagy vegyipari cégek beszállítója.
Ezzel szemben a Swissair egykori szóvivője, Jean-Claude Donzel úgy véli: amikor a svájciak 1992-ben elutasították a csatlakozást az egységes európai gazdasági térséghez, azzal megpecsételték a légitársaság sorsát, amely előtt fokozatosan bezárultak a kapuk. De még 2001-ben is tízből nyolc svájci szavazópolgár elutasította az „Igen Európára” kampányt.
Rosszabb makromutatók
A cégek hanyatlásával párhuzamosan rosszabbodnak a makromutatók. Különösen Német-Svájc teljesítménye aggasztó, pedig egyébként ez a régió az ország gazdaságának húzóereje. Az alpesi ország az OECD egyetlen tagállama, amelynek az egy főre eső nemzeti jövedelme nem növekedett a kilencvenes években. 
A legfrissebb adatok közé tartozik, hogy októberben a svájci munkanélküliség átlépte a százezres lélektani határt, ami a gazdaságilag aktív lakosság 2,8 százalékát jelenti. A legtöbb európai országban örülnének ilyen munkanélküliségi mutatónak, Svájcban azonban igencsak aggasztja az illetékeseket. Persze a munkanélküliség elsősorban akkor izgatja a felelős vezetőket, ha Zürichben is jelentkezik – jegyzi meg a Le Monde-nak nyilatkozó francia-svájci (neuchateli) elemző.
Mennyibe kerül egy kaviáros szendvics?
Zürich kanton munkanélkülisége ugyanis már 3,4 százalékos, az országos átlag fölötti. Ez igencsak bosszantja a német-svájciakat, akik eddig nem sokat törődtek például azzal, hogy Genf tartományban, Francia-Svájc központjában 5,8 százalékos ez a mutató.
Mielőtt azért elsiratnánk Zürich kantont, hozzá kell tennünk, hogy a névadó város, Zürich legpatinásabb tereinek egyikén, a Paradeplatzon még a Le Monde tudósítója is megdöbbent: egy kaviáros szendvics 42 svájci frankba, azaz 29 euróba került, ami átszámítva több mint hétezer forint… A statisztikák szerint egyébként Svájcban a fogyasztói árak 0,2 százalékkal csökkentek októberben, legalábbis a Neue Zürcher Zeitung erről számolt be.
“Újszegények” az Alpokban
Az elképesztően drága alpesi országban a szegények sem hiányoznak: a svájci szövetségi statisztikák szerint a lakosság 6-10 százaléka (400-700 ezer ember) él a szegénységi küszöb alatt, és közülük 70 százalék „újszegény”. A nagyobb városokban a szociális segélyezettek száma például az elmúlt tíz évben megduplázódott.
A munkanélküliséget növelik a közszolgáltatók is: a svájci posta például 500 hivatalt, irodát zárt be, így 3500-ról 3000-re csökkent kirendeltségeinek a száma. És további bezárásokat is tervez (2500-ra szeretnék mérsékelni az irodák számát), ami miatt már parlamenti vita is kibontakozott az alpesi országban.
A leggazdagabb svájci egy svéd
Érdekesség az is, hogy a svájci gazdasági magazin, a Bilanz a napokban összeállította a leggazdagabbak listáját. Ebből kiderült, hogy a legvagyonosabb svájci nem más, mint egy svéd, aki már régóta az alpesi országban él. Ingvar Kampradnak hívják, és mellesleg ő alapította az Ikea bútorkereskedő céget. Kamprad 25 éve tengeti napjait a Genfi-tó partján, vagyona 15 milliárd svájci frankot, azaz tízmilliárd eurót tesz ki.
A második helyen a Rausing család áll, a vagyona 14 milliárd frank. Övék a Tetra Pak csomagolóipari konszern. A Bilanz összesítése amúgy igazolja a borúlátó statisztikákat: a leggazdagabb svájciak vagyona az egy évvel korábbihoz képest 50 milliárd frankkal zsugorodott. Ugyanakkor azért még mindig van mit a tejbe aprítaniuk, hiszen átlagosan 1,1 milliárd frank fölött rendelkeznek. A gazdagok földrajzi eloszlása is tanulságos: jóllehet a német-svájciak gazdaságilag erősebbek, a vagyonosak inkább Francia-Svájc központjában, a Genfi-tó partjainál tömörülnek.
