Magyarország ismét vezető helyet foglal el az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 27 közép- és kelet-európai, valamint FÁK-
tagállamot vizsgáló értékelésében. Az országról készített részletes jelentés rámutat arra, hogy miközben a gazdaság teljesítménye változatlanul erős, a fiskális egyensúlyhiány nagyobb ellenőrzése megköveteli az áttekinthetőség javítását és a kiadások szigorúbb kézben tartását. Csak így lehet hatékonyan kezelni az EU-csatlakozásból eredő költségvetési nyomást.
Az EBRD előrejelzése Magyarország esetében 2002-ben 4 százalék körüli GDP növekedéssel számol, s az arány 2003-ban akár 5 százalék fölé emelkedhet. Ez kimondottan optimista várakozás, hiszen a Pénzügyminisztérium is csupán 3,5-4 százalék között várja az idei növekedést, és a jövő évi prognózisok is csupán 4,2 százalékig merészkednek (Lásd az idei és a jövő évre szóló előrejelzéseket!). A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy csak a költségvetési kiadások jelentős visszafogásával tartható az idei 3,5-5,5 százalék közötti inflációs cél.
Jó átlag
A Londonban vasárnap kiadott, a piacgazdaság átalakulását vizsgáló 2002. évi jelentésében Magyarország a nagyméretű privatizáció megvalósítására 4, a kisméretűre 4 plusz, a vállalatirányítás és a vállalkozások átalakítására 3 plusz osztályzatot kapott. A piac és kereskedelem terén az árliberalizációt 3 plusz, a kereskedelem és árfolyamrendszer liberalizációját 4 plusz, a versenypolitikát közepes, 3-as osztályzattal illették az EBRD közgazdászai. A bankreform és a kamatliberalizáció 4, a tőkepiacok és a nem banki pénzintézetek reformja 4 mínusz, az infrastruktúra reformja is 4 mínusz osztályzatot kapott. A különböző területeket 1-től 4 pluszig terjedő skálán értékelték.
Az EBRD jelentése a külföldi cégeknek juttatott kedvezmények eltörlését szorgalmazza és kitér a hazai vállalkozások ösztönzésének kérdésére is. Az elemzés a hazai vállalkozások támogatását sürgeti, felkészítendő azokat az EU-csatlakozás után várható nyomásra. A bank szakemberei rámutatnak arra, hogy a tőkepiacokhoz való hozzáférés kiterjesztése lehetővé teszi a belföldi tulajdonban lévő vállalatok átalakítását és elvezet a vállalatirányítás szükséges javításához.
Gyakorlatilag ez az igény fogalmazódik meg a gazdasági tárca terveiben is, amelyeket hétfői lapértesülések szerint, vélhetően az ellenzék unszolására Széchenyi vállalkozásfejlesztési program néven rövidesen a kormány elé terjesztenének. A GKM tervei szerint a versenyképesség javítását ösztönző eszközök köre technológiai felzárkóztatási hitelprogrammal és vállalkozó ratingszolgáltatással bővülne. Ez utóbbi a tőkepiaci szolgáltatásokhoz való hozzáférést kívánja elősegíteni.
Az EBRD az uniós cégek jogaiért
A bank a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatoknak nyújtandó adókedvezmények eltörlését is szorgalmazza jelentésében. Felhívja a figyelmet arra, hogy a külföldi vállalatokkal szemben alkalmazott diszkrimináció az infrastrukturális beruházások terén elbátortalanította a külföldi befektetéseket. Az EBRD világos erőfeszítéseket sürget annak érdekében, hogy a kormány jelezze a befektetőknek: visszatér az áttekinthetőséghez. (A Reuters és a távirati iroda által az elemzésről készített összefoglaló konkrét példákat nem említ, valószínűsíthető azonban, hogy a bank az autópálya-építő cégek érdekeinek védelmében szólt.)
A közkiadások ellenőrzésének erősítéséhez és a minőségi közszolgáltatás biztosításához a bank szakértői elengedhetetlennek tartják az egészségügy reformját, a kórházak adóssága és a gyógyszerárrendszer rendezését.
Kevesebb külföldi tőke
2002 első hét hónapjában a külföldi közvetlen befektetések Magyarországon 631 millió dollárt értek el, ez az összeg 27 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. A külföldi befektetők elbátortalanítása mellett a visszaesést előidéző tényezők közé sorolják a multinacionális cégek tevékenységének csökkenését, a privatizációs folyamat végének közeledését és a versenyképesség hiányát a közelmúltbeli bérnövekedés nyomása és a forintárfolyam erősödése miatt.
Előnyben az uniós aspiránsok
Közép- és Kelet-Európa, a Független Államok Közössége (FÁK) tagállamainak gazdasági növekedése a bank elemzése szerint lassult ugyan 2002-ben, de még így is jóval meghaladta a világgazdaság átlagos növekedését. A bank szerint a térségbeli gazdasági növekedés a 2001. évi 4,2 százalék után idén 3,5 százalékra lassul, 2004-ben viszont ismét 4 százalék körül lesz.
A feltörekvő piacokon 2002-ben globálisan 40 százalékkal estek vissza a külföldi közvetlen tőkebefektetések. Ezzel szemben a közép- és kelet-európai országokban, a FÁK tagállamaiban ezek összege eléri a rekord 31 milliárd dolláros szintet. A térség méretéhez viszonyítva azonban ez az összeg kicsi, és legnagyobb része – több mint 22 milliárd dollár – az EU-csatlakozás előtt álló közép-európai és balti államokra összpontosul – mutatott rá Willem Buiter, az EBRD fő közgazdásza a jelentés bemutatója alkalmából tartott londoni sajtóértekezleten.
A piacgazdasági átalakulást segítő pénzintézet jelentésében kiemelt kérdésként kezeli a mezőgazdaság és a vidék átalakulását. Megállapítja, hogy a mezőgazdaság, a vidék “az átalakulás mostohagyermeke”, az egyik legelmaradottabb terület, ahol a szükséges reformok megvalósítását akadályozza “a politikaformálók részrehajlása a városok irányában és az önös érdekek érvényesülése.” Az alacsony termelékenység, a vidék elmaradottsága jól tükrözi a mezőgazdasági reformok sikertelenségét.
