Belföld

Döntés az európai gyorsbevetésű hadtest létrehozásáról

Az EU védelmi miniszterei politikai döntést hoztak arról, hogy az Európai Gyorsbevetésű Hadtest 2003 közepéig működőképes legyen. A politikai határozat azonban könnyen elméleti kívánalom maradhat, és ezt maguk a döntést hozó miniszterek is belátják.

A görög védelmi miniszter, Yannos Papatonius tájékoztatása szerint jövő májusban fejezi be munkáját az a bizottság, amely az EU katonai képességeiben jelentkező hiányosságokat kutatja. Jelenleg 36 ilyen hiányosság létezik, ezek közül 18 “igen nagy”. A munka befejeztével a tagországok Athénban találkoznak, s többek között a humanitárius segélyekről, valamint a béke fenntartását biztosító európai haderő felállításáról tanácskoznak.

Egyelőre nem megy

A tervek szerint az európai gyorsbevetésű hadtest 2003 elején már működhetne, még ha csak takaréklángon is, kisebb küldetések teljesítésével kezdve munkáját. Ám a védelmi miniszterek maguk is szkeptikusak azt illetően, hogy az ütemezést tartani tudják.

Az “önbizalmatlanság” érthető, hiszen az EU hadseregének mindmáig nem sikerült felváltania a Macedóniában állomásozó NATO csapatokat, részben a NATO-tag, de nem EU-tag Törökország ellenállása miatt.

Pénz, pénz, pénz

Úgy tűnik, az EU nem is kívánja teljes egészében felváltani a NATO csapatait, hanem inkább egyfajta szimbiózist képzel el. Javier Solana, az EU külügyi biztosa szerint erről bővebben a NATO prágai csúcstalálkozóján tárgyalnak.

A görög és az európai tisztségviselő sem tudott egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogyan is képzelik el a NATO-EU együttműködést. Hiszen 11 EU tag egyben NATO tag is, kettős katonai hadtest fenntartásához pedig a politikai elkötelezettség mellett pénzre is szükség van. Méghozzá nagyon sok pénzre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik