Hétfő délelőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) leszerelési határozatára adandó iraki válasz határozta meg az olaj ármozgását. A szeptemberi Irak-
ellenes amerikai fenyegetés 30 dollár fölé emelte az olaj árát, majd a piac beárazta az OPEC-tagok túltermelését, és novemberre több mint 20 százalékkal lett olcsóbb a kőolaj. A pénteki és hétfői drágulás okát az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú Irak-ellenes voksaiban látják a szakértők.
Az aktuális olajár
A Irakkal kapcsolatos hírekre igen érzékenyen reagáló piacon pénteken az északi-tengeri Brent hordónkénti ára decemberi szállításra 12 centtel drágult, míg az USÁ-ban irányadó West Texas Intermediate hordónként 40 centtel lett drágább. Az emelkedés részben a szeptember óta tartó áresés korrekciója, részben pedig az Irakot utasító BT-határozat következménye.
Egyetlen hét haladék
Iraknak elvileg a 1441-es határozat kézhezvételétől számított hét napon belül, azaz november 15-éig kell hivatalos választ adnia a Biztonsági Tanács pénteken elfogadott ultimátumára. A határozat egyébként nem szól fegyveres beavatkozásról, abban csupán az szerepel, hogy az előírások be nem tartása Irak számára komoly következményekkel jár.
A BT pénteken egyhangúlag fogadta el 1441-es számú határozatát, amely felszólítja Bagdadot tömegpusztító fegyvereinek megsemmisítésére, valamint azonnali belépési engedélyt kér a fegyverek után kutató ellenőröknek Irakba. A határozat igen nehézkesen, ám végül mind a tizenöt tagállam, köztük Szíria képviselőjének jóváhagyásával született meg. Alighogy nyilvánosságra került, megkezdődött a magyarázkodás.
Vizsgálati menetrend
Amennyiben Irak hozzájárul, jövő héten a fegyverzetellenőrök visszatérnek Irakba, megnyitják elhagyott irodáikat, és felveszik a kapcsolatot az iraki illetékesekkel. Megközelítőleg egy hét múltán kezdődhet meg a tényleges vizsgálat. Ennek során fokozatosan egyre érzékenyebb területeket, létesítményeket ellenőriznek az ENSZ szakértői. Az iraki kormányzati hivatalok, valamint Szaddám kilenc elnöki lakhelyének árvizsgálása leghamarabb december 15-én kezdődhet el. Ezekbe a létesítményekben a korábbi alkalmakkor csak az irakiak által szabott feltételek szerint vizsgálódhattak az ENSZ fegyverzetellenőrei. A múlt hét pénteket követően Iraknak egy hónapja van arra, hogy teljes és végső nyilatkozatot tegyen fegyverzeti programjairól. Ha ezt nem teszi meg vagy félrevezeti a világszervezet ellenőreit, úgy “súlyos következményekre számíthat”. Az amerikai álláspont szerint ez a megfogalmazás feljogosítja az USÁ-t Irak megtámadására.
Irak nem válaszolt azonnal
Az aláírók háborút ellenző tagjai, mint például Oroszország, Franciaország és Kína igyekeztek leszögezni, hogy Irak esetleges vonakodása nem jelent felhatalmazást az Egyesült Államoknak a támadás megkezdésére. Az USA részéről éppen az ellenkezője hangzott el ezt követően: a Bagdad elleni háború megkezdéséhez nincs szükség a világszervezet jóváhagyására. Eközben a New York Times egy újabb, Irak lerohanását vázoló terv részleteivel állt elő, sőt azt állítja, hogy a George W. Bush amerikai elnök azt már a pénteki ENSZ ülést megelőzően jóváhagyta.
Az iraki állami televízió pénteken rossznak és igazságtalannak nevezte a világszervezet döntését, amely négy év után ismét az országba irányítaná a fegyverzetellenőröket, akik Badad szerint álcázott kémek. Szaddám Huszein röviddel a határozat megjelenése után közölte: rendkívüli ülésre hívja össze az iraki „parlamentet” (a határozat sorsáról egyébként a rezsim legfőbb döntéshozó szerve, a forradalmi tanács dönthet).
Időzítés
Megoszlanak a vélemények arról, hogy az időközi választásokon győztes republikánus oldal és az azt vezető Bush számára most jött-e el a megfelelő idő a háború megkezdésére. A választásokat követően több lap is arról írt, hogy az amerikai nép többsége szavazataival gyakorlatilag jóváhagyta Bush háborús terveit. A képlet természetesen nem ilyen egyszerű, hiszen a háborút részben ellenző demokrata oldal is számos szavazóval büszkélkedhet, más vélemények szerint pedig a szenátusban megszerzett fölény éppen arra lesz jó, hogy lélegzetvételnyi időt adjon az USA számára.
Mégsem lesz háború?
Inkább a háború elodázásának valószínűségét erősíti az Arab Liga vasárnapi, kairói ülésén elhangzott több beszéd is. Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter felszólította a megjelenteket, akadályozzák meg az USÁ-t abban, hogy a fegyverzetellenőröket Irak-ellenes céljaihoz használja fel.
A szaúdi külügyminiszter, Szaud Al-Fejszál nyilatkozata szerint Irak elfogadta az ENSZ legújabb határozatát, ezt több más arab vezető, majd az Arab Liga országai által aláírt közös nyilatkozat is alátámasztja. Ebben üdvözlik a Biztonsági Tanács előterjesztését és elutasítanak bármilyen Irak ellenes támadást.
