 |
A jövő év költségvetésének legfőbb nyertese az egészségügy és az oktatásügy lehet. Az igen takarékos büdzsétervezet szerint több jut majd Belügyminisztérium kasszájába is, számos intézmény azonban kénytelenek lesz kisebb összegből gazdálkodni a jövő évben, mint azt az idén – írja a Népszava.
Az idei és a jövő évi költségvetési adatok összevetése mindazonáltal nem egyszerű feladat, a lapok ezért többnyire az érintettek beszámolóira hivatkoznak. A képet tovább árnyalja az is, hogy a tervezet készítői a jövő évre vonatkozóan meglehetősen optimistának bizonyultak a világ és így a magyar gazdaság állapotát illetően.
Optimista 2003-as számok
Míg a világgazdaság legerősebb szereplői, így a hazánkkal legszorosabb kapcsolatban álló német gazdaság is egyre lejjebb kénytelen igazítani növekedési várakozásait, addig a jövő évi büdzsé terve a hazai GDP 4-4,5 százalékos növekedésével számol. (A gazdaságkutatók prognózisait lásd: http://adatbanya/cikk.cmt?id=1000574)
A tervezetben, a fogyasztói árak növekedése az idei éves átlagos 5,5 százalékról 5 százalékra mérséklődik, majd 2003 végére 4,5 százalékra csökken. Az államháztartás GDP-arányos hiánya az idei 8,7-ről (ez a költségvetés jövő évi tervezetében érthetetlen módon 8,4 százalékra módosult) 4,5 százalékra mérséklődik, természetesen az uniós elvárásoknak megfelelő számítási rendszer alapján.
Vesztesek: informatika, agrárium, közlekedés
A vesztes költségvetési intézmények közé tartozhat a kormánybiztosságból az informatikai feladatok ellátására és fejlesztésére létrehozott minisztérium. (E téren hazánk a legutóbbi felmérések szerint a környező országokhoz képest is egyre nagyobb lemaradásban van.) Hasonlóképpen a területfejlesztési és építésügyi feladatköreitől megszabadított agrártárca. Ennek némileg ellentmond Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter csütörtöki bejelentése, miszerint a jövő évi költségvetés 21 százalékkal többet költ az agrárágazatra és a vidékfejlesztés támogatására, mint a kétéves költségvetés 2002-es előirányzata.
Az összevont tárcák közül a gazdasági igen csekély mértékű emelést könyvelhet el a költségvetési tervezet szerint, ráadásul a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére szánt 79 milliárd forintból aligha futja majd a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az idő előre haladtával amúgy is egyre kevésbé ambiciózus sztrádaprogramjára. Márpedig a szakértők szerint az elmaradott térségek egyik kiugrási esélye a fejlett úthálózat lehetne.
Metróra nem futotta
A költségvetésben egyetlen elkülönített forint sem szerepel a fővárosi négyes metró építésére, ami pedig az újraválasztott főpolgármester kampányának egyik, a szocialisták által is támogatott eleme volt. A Magyar Hírlap érdeklődésére a pénzügyi tárca is megerősítette a hírt. Demszky Gábor szerint a költségvetési tétel hiánya ellenére jövőre megkezdődhetnek az előkészületi munkálatok, az első számlák ugyanis 2003 után keletkeznek.
Úgyszintén nem szerepel a költségvetésben a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Rt. konszolidációjához szükséges 33,5 milliárd forint. Demszky szerint módosító javaslatokkal korrigálni kell majd a büdzsé e hiányos részeit. A főváros vezetője szerint az is hiba, hogy a BKV normatív támogatása sem szerepel a költségvetésben.
