Ma még csak a Magyar Energia Hivatalban (MEH) és a Magyar Villamos Művek Rt.-nél (MVM) tudják, vannak-e nagyfogyasztók, akik szeretnék 
megtudni, mit kellene tenniük, ha január 1-jétől élni akarnak törvényben biztosított jogukkal. Jelentkezniük a MEH-ben kell, és a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Részvénytársaság (Mavir Rt.) már készül arra, hogy kisebb kurzusokat tart a jelentkezőknek, mert egyáltalán nem egyszerű áramot venni a piacon.
Hiába kínál ugyanis olcsó elektromos energiát a hannoveri erőmű, ha nincs szabad vezeték, amellyel az mondjuk Bajára szállítható. Felesleges lenne tehát megvenni, amíg nincs garancia arra, hogy lesz átviteli kapacitás. Ezek a garanciák és a kapacitás előzetes lekötése, illetve az ár szerkezete – mert a szállítás az áram esetében sincs ingyen – összetett rendszerismeretet igényelnek – mondja Tombor Antal, a Mavir Rt. elnök-vezérigazgatója.
Jelentős érdeklődés, bizonytalan kezdésA Magyar Villamos Műveknek vannak tapasztalatai az érdeklődés nagyságáról, sőt a hazai árampiac elviekben egyharmadáért induló versenyből a cég alaposan kivenné a részét. Éppen ezért egyik leánycége, az MVM Partner révén már meg is kereste azt a 200-300 potenciális villamosenergia-fogyasztót, amely érdekelt lehet a versenypiacon történő árambeszerzésből. Müller Mihály, a társaság kommunikációs igazgatója lapunknak megerősítette, hogy igen komoly érdeklődés mutatkozik a január elsejével gyakorolható beszerzés iránt, arról azonban egyelőre nehéz volna nyilatkozni, hogy a részletek megismerése után mennyien élnek majd a lehetőséggel.
Politikai és diplomáciai akadályok
Varró László, a Magyar Energia Hivatal vezető közgazdásza, aki társlapunknak, az Energiainfónak nyilatkozott, úgy véli, hogy az árampiacon feljogosított fogyasztók minden bizonnyal tudnak majd a jelenleginél olcsóbb áramot vásárolni, hiszen a térségben, sőt Európában komoly kapacitásfelesleg mutatkozik. Ehhez hozzájárul, hogy Magyarországnak igen jó nemzetközi hálózati összeköttetései vannak. Véleménye szerint az importnak sokkal inkább politikai, diplomáciai akadályai lehetnek, nem technikaiak.
A villamosenergia-törvény által feljogosított nagyfogyasztókat, amelyek egy vételezési ponton egy évben 6,5 gigawattóra felett vásárolnak, természetesen az érdekli, hogy olcsóbb lesz-e az áram januártól. Tombor Antal szerint ezt nem lehet megjósolni. A nagy energetikai tapasztalattal rendelkező vezető finoman fanyar megfogalmazásában: “Reméljük, hogy a rendszer bonyolultsága árcsökkenéshez vezet.”
Tombor becslése szerint 2003. januárban a jogosultaknak legfeljebb a 10 százaléka él majd a lehetőséggel, vagyis a magyar villamosenergia-forgalom alig 3-5 százaléka származik majd a nyílt piacról. Náluk is csupán körülbelül 8-10 százalékos megtakarítást jelenthet a versenyeztetésből származó előny.
Mibe kerül a rendszerirányító?A Mavir ma úgy számol, hogy legalább évi 30-35 milliárd forint bevételre van szüksége a törvény szerinti feladatainak ellátására, ami a megközelítően 400 milliárdos éves energiaforgalomnak csaknem 8 százaléka. A Mavir felkészülése a piacnyitás által rárótt feladatokra 4 milliárd forintba, a nyitott piaci elszámolási rendszer 1,5 millió euróba kerül. Az elszámoláshoz ki kellett dolgozni az új mérési rendszert. Továbbá a rendszerirányítóé a felelősség, hogy a nyitott piaci funkciók ne veszélyeztessék a rendszer biztonságát, márpedig a tartalékok biztosításához 20 milliárd szükséges. A törvény alkotói azt a helyzetet is modellezték, amikor a szabadpiacon vásárolt energiát azért nem kapja meg valaki, mert az eladó valami miatt nem rendelkezik a szükséges kapacitással. Ilyen esetekre a Mavir által vásárolt tartalék pótolja a kiesett kapacitást.
Mulasztásos törvénysértés
Mulasztásos törvénysértést követett el a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) és az Magyar Villamos Művek Rt., hiszen az új villamosenergia-törvény szerint idén február elsejéig rendeznie kellett volna a Mavir Rt. tulajdoni viszonyait. A cég a villamos energia piac nyitásának egyik főszereplője lesz. Önállóvá válásához át kellett volna adnia a rendszerirányító részvényeit, de ettől valamiért óvakodik az MVM, illetve az azt felügyelő GKM.
Egészen pontosan – legalábbis a legutolsó hírek szerint – a GKM nem is csak óvakodik. Egyszerűen nem áll rendelkezésére akkora összeg, amellyel a 629 millió forint jegyzett tőkéjű Mavir Rt. átadását kompenzálni tudná a villamos műveknél.
Szakértők szerint azonban nincs technikai akadálya a portfóliócserével történő tulajdon-átruházásnak. Inkább azzal magyarázzák a késedelmet, hogy a szervezet nehezen dolgozza fel hegemóniájának megtörését. A késlekedésnek súlyos következményei lehetnek, hiszen ha a tulajdonrendezéssel kicsúsznak az időből, akkor az árampiac nyitását el kell halasztani.
Olvassa el……a Figyelő korábbi írásait:
• Állami vállalatok gazdálkodása – Milliárdos mínuszok
(Csak előfizetőknek!)
• Villamosenergia-piac – Nyitási dilemmák
• Egy csésze kávé Tombor Antallal
Némi késlekedés
Késlekedésben van szinte minden szereplő, a kormányzatot is beleértve. A szükséges végrehajtási utasítások (tranzit rendelet, vészhelyzeti rendelet, stb.) csak most értek a közigazgatási egyeztetés szakaszába, így alig több mint egy hónapja marad az alkalmazóknak, hogy szervezetüket ezek betartására alkalmassá tegyék.
A piaci liberalizáció egy-két hónapos késése nem jelentene mást, mint azt, hogy ismét nem tartottak be egy törvényt, és esetleg lesz nagyfogyasztó, amely az elmaradt haszon miatt beperli a magyar államot. A tárgyaláson persze bizonyítania kellene, hogy az árak felszabadítása árcsökkenéssel járt volna, márpedig a piacnyitásnak erről a következményéről egyelőre megoszlanak a vélemények.
