A világgazdasági feltételek kedvezőtlenebbek a korábban vártnál, s ezzel együtt jár a magyar gazdasági helyzet bizonytalansága is. A 
hazai gazdaság dekonjunktúrából való kilábalása lassú, és az egyensúly romlása kíséri – írja a K&H Bank együttműködésével készült elemzésében a GKI Gazdaságkutató Rt.
Rendkívül gyorsan emelkedik a lakosság jövedelme. Ez a tendencia a száz napos program következtében tovább folytatódik, ami tovább erősíti a kedvezőtlen inflációs trendet. Az infláció júniusban átmenetileg 5 százalék alá csökkent, de a második fél évben emelkedni fog – áll az elemzésben.
Stagnáló ipari termelés
A magyar gazdaság növekedésének legfőbb hajtóereje, a hazai ipari termelés az év első öt hónapjában gyakorlatilag stagnált. Ezen belül májusban több mint 2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az ipari export valamelyest nőtt, de májusban ugyancsak mérséklődött, a belföldi értékesítés pedig szinte minden hónapban elmaradt a tavalyitól.
Változatlanul rendkívül gyorsan emelkedik az építőipar teljesítménye (öt hónap alatt több mint 25 százalékkal). A május végi rendelésállomány is több mint 20 százalékkal nagyobb volt a tavalyinál. Ugyancsak gyors fejlődés várható a kereskedelemben, a távközlésben és az ingatlan-szektorban. (Ez utóbbi szektor kilátásairól lásd még Lankás lejtőn az ingatlanpiac című cikkünket >>).
Választások – keresetek
A választási évet, mint az utóbbi ciklusokban általában, a lakossági jövedelmek gyors növekedése jellemzi. Az első öt hónapban a bruttó keresetek a versenyszférában 14,5 százalékkal, a költségvetési szférában 29 százalékkal emelkedtek, a reálkeresetek pedig átlagosan több mint 11 százalékkal nőttek. Az őszi közalkalmazotti keresetemelés következtében az év egészében is hasonló ütem várható. A nyugdíjak reálértéke a 19 ezer forintos egyszeri kiegészítést is figyelembe véve mintegy 13 százalékkal javul.
A munkanélküliségi ráta ősz óta tapasztalható romlása megállt, az év során azonban inkább romlás valószínű. Az infláció júniusban – részben egyszeri tényezők hatására – 5 százalék alá csökkent, a második fél évben azonban némi emelkedés valószínű – többek között a benzin jövedéki adójának emelése, a gyorsan bővülő kereslet hatására.
Elmarad a külföldi tőkeA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium adatai szerint a Magyarországra beáramló közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben csupán 20 százalékát tették ki az előző év azonos időszakában mért értéknek. Az elemzés szerint a 90-es évek első felében a közvetlen tőkebefektetéseket domináló Németország, Ausztria, USA szerepe jelentősen csökkent, helyükre több, kisebb súlyú ország lépett az utóbbi években. A befektetők országok szerinti rangsorát az idei első negyedévben Svédország vezette 100,9 millió eurós befektetéssel (ez valószínűleg összefüggésben áll a vadászgép-beszerzéssel kapcsolatos ellentételezési megállapodással), második helyen Franciaország állt 31,3 millió euróval, majd Kanada és Hollandia következett. Az ágazati megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy 2002 első negyedévében 156,9 millió euró irányult a feldolgozóiparba, 40,5 millió euró áramlott a kereskedelem és javítás ágazatba, 21,1 millió euró pedig az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások nemzetgazdasági ágba.
Súlyos hiányt várnak
Az államháztartásban egyszerre kell eleget tenni a korábbi kormány eredeti, illetve a választások előtt és után hozott pótlólagos kiadásnövelő döntéseinek és az új kormány vállalásainak. A GKI Rt. előrejelzése szerint az EU módszertanát közelítő módon számított államháztartási hiány 2002-ben igen magas lesz: a GDP 6,5 százaléka.
A külkereskedelem bővülése elmarad a tavalyitól, de ezen belül egyelőre folytatódik az a tendencia, hogy a kivitel növekedési üteme gyorsabb a behozatalénál. Ez elsősorban a dekonjunktúra elhúzódásának, az üzleti beruházások csökkenésének a következménye. Az év során az import gyorsuló növekedése valószínű.
A külkereskedelmi mérleg hiánya május végéig 400 millió euróval kisebb, a folyó fizetési mérlegé viszont 800 millió euróval nagyobb volt a tavalyi első öt havinál. Az év egészében az áruforgalmi mérleg hiánya körülbelül 5 milliárd euróra, a folyó fizetési mérleg deficitje pedig mintegy 2,5 milliárd euróra (a GDP 3,8 százalékára) nő.
A májusig összesen mintegy 0,4 milliárd eurós működőtőke-beáramlás távolról sem fedezi a folyó fizetési mérleg öthavi hiányát. A külföldi pénzügyi befektetések állománya magas.
|
A GKI Gazdaságkutató
Rt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2002. évi folyamatairól |
||||
|
2001.
|
2002. január-május
|
2002. |
||
|
A GDP volumenindexe (%)
|
103,8
|
102,9 a)
|
103,2
|
|
|
Az ipari termelés indexe (összehasonlító
áron, %) |
104,1
|
100,5
|
103
|
|
|
Nemzetgazdasági beruházások
indexe (összehasonlító áron, %) |
103,5
|
108,6 a)
|
105
|
|
|
Az építési-szerelési
tevékenység indexe (összehasonlító áron, %) |
109,9
|
125,6
|
115
|
|
|
A kivitel változásának
indexe (folyó áron, euróban, %) |
111
|
108,1
|
107
|
|
|
A behozatal változásának
indexe (folyó áron, euróban, %) |
108
|
104,6
|
111
|
|
|
A külkereskedelmi mérleg hiánya
(milliárd euró) |
3,5
|
1,3
|
5
|
|
|
A folyó fizetési mérleg
hiánya (milliárd euró) |
1,2
|
1,4
|
2,5
|
|
|
Az euró idõszaki átlagos
árfolyama (forint) |
256,6
|
243,3 b)
|
244,6
|
|
|
Az államháztartás
hiánya (milliárd forint)c) |
445 (640 d))
|
501 b)
|
750 (1050 d))
|
|
|
A háztartások nettó
pénzmegtakarításainak növekménye (milliárd forint) |
770
|
180 b)
|
720
|
|
|
A bruttó átlagkereset indexe
|
118
|
118,6
|
117
|
|
|
Fogyasztói árindex
|
109,2
|
105,9 b)
|
105,7
|
|
|
Fogyasztói árindex az idõszak
végén (elõzõ év azonos hó = 100) |
106,8
|
104,8 b)
|
105,7
|
|
|
Munkanélküliségi ráta
(idõszaki átlag, százalék) |
5,7
|
5,6 e)
|
5,9
|
|
|
A tényadatok forrása: KSH,
GM, MNB, PM |
||||
|
a) I. negyedév
b) Január-június c) Helyi önkormányzatok nélkül d) Az EU módszertanát közelítõen számítva e) 2002. április – 2002. június átlaga |
||||
