Nem várt mértékben romlott a folyó fizetési mérleg egyenlege májusban. A Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatsor szerint a 
hiány májusban 443 millió euróval nőtt, így az első öt havi deficit 1,403 milliárd euróra emelkedett. A jegybanki közlemény szerint a hiányban meghatározó az áruforgalom, valamint a szolgáltatások kiadási többletének növekedése. A kivitel 186 millió euróval, a behozatal 292 millió euróval haladja meg az előző év azonos hónapjának adatát.
Szakértők szerint a deficit még sokkal nagyobb is lehetne, ha hagynák, hogy a forint jelentős mértékben tovább erősödjön. A kormány azonban már jelezte, hogy ez nem célja, s a jegybankra is nyomást gyakorol ennek érdekében.
Gyengült szerdán a forintA forint árfolyama a kedvezőtlen folyó fizetési mérleg adatok nyilvánosságra kerülése után meredeken esett, később korrekcióra került ugyan sor, de még így is megmaradt 30 bázispontos veszteség a keddi szinthez képest. Délután a forint 11,10 százalékos állt a sáv erős oldalán. Reggel a folyó fizetési mérleg adatai pánikot okoztak a bankközi devizapiacon: az euró/forint árfolyam egészen 245,90-ig jutott – előző nap záráskor 244,50/70-en állt; az ideges felfutást megnyugvás, kisebb korrekció követte, voltak kötések 245,00 forint alatt is; a délutáni 245,35/55-ös árfolyam mintegy 80 fillérrel tér el a tegnapitól – írja az MTI. A tőzsdére ugyanakkor nem volt hatással egyik mai mérlegadat sem, a BUX estére 7452,87 ponton zárt, ami 112 pontos emelkedést jelent a tegnapi záráshoz képest.
Halasztott szigor
A Credit Suisse First Boston elemzője szerint a számok azt mutatják, hogy a laza költségvetési politikában az idén már nem várható szigorítás, mivel ezt a száznapos programban foglaltak és az önkormányzati választások nem teszik lehetővé. Így 2002-ben és 2003-ban is meglehetősen rossz költségvetési számok várhatók.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa is úgy véli: az idén már nem lehet javulásra számítani, az egész évre 2,6 milliárd euró körüli folyómérleg-hiányt vár. Véleménye szerint az idei évet már “megette” a politika, 2003-ban már javulhat a költségvetés, az államháztartás és a folyó mérleg alakulása. Olivier Desbarres, a CSFB elemzője szerint reálisan csak 2004-től várható a költségvetés megfogása, mivel akkortól kell figyelembe venni a maastrichti költségvetési kritériumokat is.
A vártnál nagyobbnak tartja a fizetési mérleg hiányát Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos munkatársa. A FigyelőNet kérdésére elmondta: a kedvezőtlen adatok mögött a környező országokkal folytatott gazdasági versengés erősödése és az idegenforgalmi mérleg ebből fakadó hiánya húzódik. A helyzet azonban nem vészes, hiszen egy jó nyári szezon helyre hozhatja a negatív szaldót és az idegenforgalmi mérleg révén csökkenthető a fizetési mérleg hiánya.
Fél év alatt egész éves hiány
Az államháztartás hiánya – helyi önkormányzatok nélkül – 2002 első fél évében 501,1 milliárd forint volt, ez az éves előirányzat 99,1 százaléka – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) ugyancsak szerdán. A központi költségvetés hiánya az első hat hónapban 359,6 milliárd forint volt, az éves előirányzat 74 százaléka.
Az államháztartás hiánya – helyi önkormányzatok nélkül – május végéig 409,3 milliárd forint volt, ez az éves előirányzat 81 százaléka. A központi költségvetésben az első öt hónapban 280,2 milliárd forint hiány keletkezett, ami az éves előirányzat 57,6 százaléka volt akkor. (Tavaly az első fél évben az államháztartás hiánya – helyi önkormányzatok nélkül – 139,5 milliárd forint volt, a központi költségvetésben 84,2 milliárd forintos deficit keletkezett.)
Ikerdeficit – kamatemelés?Adam Slater, a Credit Agricole Indosuez térségi stratégája kedvezőtlennek nevezte a nyilvánosságra hozott első félévi államháztartási adatsort, mondván: a fizetési mérlegadattal összevetve úgy tűnik, hogy Magyarországon igen jelentős ikerdeficit-probléma van kialakulóban. Az elemző szerint ennek monetáris következménye 50 bázispontos jegybanki kamatemelés lesz a következő két-három hónapban. Slater szerint egy még kedvezőtlenebb fordulat esetén nem zárható ki az 5 százalékos deficit sem, szemben a PM által tarthatónak mondott 4,2-4,3 százalékkal.
PM: 4,3 százalék alatt az év végéig
A PM szerint a deficit az év végén nem haladja meg a GDP 4,2-4,3 százalékát, ez durván 170 milliárd forinttal magasabb hiányt jelent az eredeti és a módosított előirányzatban szereplőhöz képest. Máté Dániel, a PM szóvivője szerint a magas hiány kialakulásában jelentős szerepet játszott több tavaly év végi kötelezettség idei teljesítése. Példaként az MFB feltőkésítését említette.
A PM véleménye szerint a költségvetési deficit növekedése a második fél évben jelentősen lelassul, és az előre jelzett bevételi többletek is realizálódnak. Ez az új előirányzatokhoz képest is igaz – erősítette meg a szóvivő, hozzátéve, hogy a tárca szerint tarthatóak a jelentősen megemelt bevételi előirányzatok. Az adóbevételek ugyan elmaradnak az időarányostól, ám a szóvivő szerint ez megszokott a félév végén. Az áfabevételek elmaradása például mindössze 11-12 milliárd forint, ami azonban a teljes áfabevételnek alig egy százalékát teszi ki, ez még a hibahatáron belül van. A PM abban is bízik, hogy a gazdaság második félévre várt, gyorsuló ütemű növekedése hozzájárul majd a többletbevételek kényelmes realizálásához.
Az államháztartás hiányával kapcsolatban Bartha Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a kétéves költségvetésben szereplő, 2002-re vonatkozó éves hiányt meghaladja majd a deficit, az Kopint-Datorg által prognosztizált, a GDP-hez viszonyított 4,5 százalékos “végeredmény” tartható. Ha a hiány éven belüli eloszlását vizsgálva visszatekintünk a 98-as vagy a 99-es esztendőre, akkor láthatjuk, hogy a tervezett deficit többnyire már az első fél évben kimerül, így ebből a szempontból ez a mostani helyzet sem tekinthető rendkívülinek.
GDP: 2,9 százalékos növekedés
A bruttó hazai termék (GDP) 2002 első negyedévében – a május végén közölt előzetes adattal megegyezően – 2,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, az előző negyedévhez képest pedig 0,6 százalékkal nőtt a szezonálisan kiigazított adatok alapján – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 1,7 százalékkal, az iparé 1,8 százalékkal csökkent, az építőiparé pedig 15,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar teljesítménye ugyancsak mérséklődött, 1,6 százalékkal.
A háztartások fogyasztása az első negyedévben a negyedéves számítások kezdete óta mért legmagasabb ütemben, 8,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, és a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,4 százalékkal haladta meg az előző negyedévét. Ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása az előző év azonos időszakához viszonyítva 9,5 százalékkal nőtt. Az előző negyedévhez képest a bővülés 2,6 százalék. A KSH közleménye szerint a háztartások végső fogyasztása és a közösségi fogyasztás magas növekedése következtében a végső fogyasztás az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,6 százalékkal, az előző negyedévhez képest 2,3 százalékkal bővült a szezonálisan kiigazított adatok szerint.
Fenntartható?
A szakértők kedvezőtlennek nevezték a GDP első negyedéves alakulását, és figyelmeztettek az import exportot meghaladó ütemű növekedésének, illetve a lakossági fogyasztás rendkívül magas, 8,1 százalékos bővülésének veszélyére. Bartha Attila szerint a 2,9 százalékos GDP-növekedés nem meglepő ugyan, de a mutató egyes összetevőit vizsgálva ugyanez már nem mondható el. A lakossági fogyasztás 8,1 százalékos növekedése nagyobb, mint amire számítottak, a váratlan növekedést Bartha a bérkiáramlás megugrásával magyarázta.
A szakértő azt is kiemelte, hogy az év egészére vonatkozóan az első negyedév többnyire jóval kisebb súllyal esik latba, így a Kopint-Datorg által egész évre kalkulált 3,5 százalékos növekedés tarthatónak tűnik. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa szerint ennél rosszabb összetételű GDP-re az elmúlt években nem volt példa. Hangsúlyozta: jól látszik, hogy az importtöbblet alapvetően a fogyasztáshoz kapcsolódott és a gazdasági növekedést is a magas fogyasztásbővülés húzta. Hosszú távon ez a tendencia szerinte tarthatatlan.
