Mészáros Tamás – az ÁPV elnöki tisztjére aspirál
Értesüléseink szerint az MSZP-SZDSZ kormány az ÁPV Rt. elnöki posztjára Mészáros Tamást, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem tanárát, korábbi rektor-helyettesét jelöli. Mészáros nem ismeretlen arc az ÁPV-ben: 1997. júniusában beválasztották az ÁPV igazgatóságába is, és egy ideig az igazgatóság elnöke is volt.
Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Ipar- és Vállalatgazdasági Bizottságának alelnöke, a Masped Rt. felügyelőbizottságának elnöke, valamint az Eravis Rt. felügyelőbizottsági tagja. 1994-1996. között a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöki pozícióját töltötte be.
Érdekes momentum még életéből, hogy rektor-helyettesként 1997. júniusában Ficzere Lajossal, az ELTE Jogi Karának akkori dékánjával együtt hozta létre a Pályakezdők Alapítványát (teljes nevén Alapítvány a Pályakezdő Közgazdászokért, Jogászokért és Mérnökökért). Ficzere azóta a sokat bírált Országos Választási Bizottság élére került.
Vásárhelyi István – az elnökhelyettesi poszt várományosa
Az ÁPV felépítése Az ÁPV Rt. stratégiai irányító szerve a 9-11 főből álló igazgatóság, amelynek elnökét és tagjait a kormány nevezi ki. A társaság működését a parlamenti pártok, a munkaadói és munkavállalói szervezetek valamint a kormány által delegált tagokból álló 11 fős felügyelőbizottság ellenőrzi, a testület elnökére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot. Az ÁPV jelenlegi elnöke Faragó Csaba, aki 2001. március elsejétől váltotta ezen a poszton Gansperger Gyulát. Faragó a közelmúltban lemondott a Dunaferr-ben betöltött elnöki posztjáról, és hamarosan minden bizonnyal megválik az ÁPV-ben betöltött tisztségétől is.
A Figyelőnet információi szerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelői Rt. elnökhelyettesi posztjára az SZDSZ Vásárhelyi Istvánt delegálja. Vásárhelyi a rendszerváltás után a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központja Rt. vezérigazgatója volt, később ő lett a szabaddemokratákat képviselője az ÁPV Rt. felügyelőbizottságában. Ezt a pozíciót a mai napig betölti.
Nógrádi László, a Fidesz korábbi közlekedési minisztere egy ideig az ÁPV fb-jében együtt dolgozott Vásárhelyivel, és így vallott róla: “Számomra igen fontos, hogy mindig meg tudjak inni egy pohár bort azokkal is, akik politikailag más nézetet vallanak ugyan, mint én, de amúgy tisztességes emberek. Példaként említeném, hogy amikor a frakció delegáltjaként az ÁPV Rt. felügyelőbizottságába kerültem, tizenegyen, különböző politikai indíttatással, kötöttünk egy megállapodást, hogy közös munkánkban három motívum vezérel bennünket: szakmaiság, emberi tisztesség, politika. Ebben a sorrendben. Jóba lettünk, és azóta is néha összejövünk”.
Kamarás Miklós – a vezérigazgatói pozíció jelöltje
A leendő kormány Kamarás Miklóst vezérigazgatónak jelöli. Kamarás a megalakulástól az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese volt, tagja volt a Bábolna Rt. igazgatóságának, a MOL Rt. felügyelőbizottságának pedig elnöke volt. (Kamarás igennel szavazott a Dunaferr-vagyonkezelési szerződés jóváhagyásakor is.) Kamarás gépészmérnök, okleveles közgazda, okleveles könyvvizsgáló. Könyvvizsgálóként tíz éves gyakorlata van.
Kamarás részt vett Tocsik Márta második ütemre vonatkozó pályázatának elbírálásában, az ügyvédnő elleni perben tanúként hallgatták ki. Vallomása szerint az önkormányzati követelések rosszul voltak dokumentálva a vagyonkezelőnél, még megközelítő pontossággal sem lehetett megítélni, hogy milyen költségekkel járt volna a kielégítésük. A volt privatizációs vezető hozzátette: szélsőséges becslésekkel rendelkeztek arról, hogy mennyi pénz illetné meg az önkormányzatokat a belterületi földek ellenértékeként. Legkevesebb 36 milliárd forinttal számoltak, de akadt olyan elképzelés is, amely szerint a kamatokkal együtt 99 milliárd forintot kaphattak volna az önkormányzatok. Kamarás Miklós kijelentette, a sikerdíj-ügy kezdetén semmit nem tudott Tocsik Mártáról, de úgy látta, hogy a jogásznő nagyon felkészült és határozott fellépésű volt.
